Elfoglalták a Sándor-palota erkélyét a Paks ellen tiltakozók
További Belföld cikkek
- Magyarok tízezrei szenvednek a rejtélyes betegségben: „Úgy fájt, hogy állva aludtam, az ajtónak támaszkodva”
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
- Hollik István: Magyarországnak a saját útját kell járnia
- Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
- Orbán Viktor a karácsony után ismét munkába állt: megkezdte az alapozást, készül a repülőrajtra
Aktivistáink elfoglalták a Sándor-palota erkélyét és, ahogy fogalmaztak: „megőrzésre” magukhoz vették a magyar és az uniós zászlót – közölte Facebook-oldalán a Párbeszéd Magyarországért (PM) nem sokkal dél előtt. Kora délután az aktivistákat rendőrök vitték el, nemzeti jelkép megsértése miatt indul ellenük eljárás.
Az Indexnek a tiltakozás szervezői elmondták, hogy az Együtt 2014 és a PM közösen szervezte az akciót, amelynek résztvevői jelenleg is az államfői hivatal épületénél vannak. „Miért féltek a népszavazástól?”, illetve „Paksról döntsön a nép!” feliratú molinókat helyeztek el a palota erkélyén. Az akcióval a holnapi, este 6-ra szervezett fáklyás tüntetésre is fel akarták hívni a figyelmet.
A zászlókat akkor adják vissza, ha Áder János nem írja alá az Orbán–Putyin-paktumot megalapozó szerződést, és népszavazást ír ki Paksról. A tiltakozók szerint azzal, hogy a nemzeti lobogót és az uniós zászlót „átvették”, arra utaltak, hogy
a Pakssal kapcsolatos Orbán-Putyin-paktum felfüggesztette az európai Magyarország szuverenitását. Hazánk függetlenségének sorsa most Áder János kezében van.
A rendőrség négy emberrel szemben indított eljárást garázdaság és jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt - közölte a Police.hu.
Az előző részek tartalmából
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin január 14-én állapodott meg arról, hogy az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak, a magyar félnek ehhez még kb. 750 milliárd forint önerőt kell adnia. A teljes költség ennél jóval magasabb lehet. Az építkezés jövőre kezdődik, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévében jelentette be, hogy sávos, 3,95-4,95 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és az 21 évig tart, de előtörleszthetünk, ha valamiért hirtelen sok pénzhez jutnánk.
Csütörtökön a parlamenti szezon első balhéjához vezetett, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz–magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvény név szerinti szavazását váratlanul egy héttel előrehozták. Szél Bernadett szirénáját galacsinnal és vízzel is próbálták hatástalanítani, erre Ertsey Katalin is beszállt a szirénázásba, Schiffer transzparenssel tiltakozott. Az ülést levezető Jakab István kezdeményezésére mindhármukat és Lengyel Szilviát is kizárták az ülésnap további részéről, ennek ellenére a szünetben is tovább szirénáztak, amíg a bömbiket el nem vette tőlük két teremszolga. A szavazáson részt vehettek, de együtt kell élniük a tudattal, hogy Kövér László idiótának nevezte őket.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a paksi bővítést kihirdető törvényhez írott levelében a következőt írta:
(a) törvényjavaslathoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatok közül a kormány nevében egyiknek az elfogadását sem támogatom.
Paks, Simon, Áder
Miután a parlament elfogadta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, „a nemzeti érdekkel ellentétes” törvényt, az Együtt-PM Áder Jánoshoz fordult, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a jogszabályt – ezt a választási szövetséget vezető Bajnai Gordon mondta csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az Együtt-PM azt kérte a köztársasági elnöktől, ne engedje, hogy Magyarország hosszú távra feladja a függetlenségét, a biztonságát és a jólétét – idézte Bajnait az MTI. Bajnai Gordon azzal folytatta: bíznak abban, hogy az államfő a „feladatköréhez méltóan” jár el az ügyben.
Itt szavazhat arról, hogy Paks vagy a Simon-ügy-e a nagyobb botrány, ezen a videón pedig azt konstatálhatja, hogy nincs új a nap alatt: a bős-nagymarosi vízlépcső szavazása 25 évvel ezelőtt hasonló körülmények között zajlott.