Svájci számlával még nem bukott volna le Simon
Lázár János államtitkár egy éve hirdetett háborút a svájci titkos számlák ellen. A miniszterelnökségi államtitkár akkor azt ígérte, hogy megadóztatják a kivitt pénzeket.
„Teljes információ- és adatnyilvánosságot szeretnénk annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban” – mondta akkor Lázár. Az Index megkereste a Miniszterelnökséget, hogy hogyan áll az Ausztriában lebukott Simon Gábor rejtegetett pénzénél 4-8 ezerszer nagyobb összegűre becsült svájci számlákra menekített vagyonok felderítése.
Kérdéseinkre a Miniszterelnökség helyett az NGM Sajtó- és Kommunikációs Főosztálya válaszolt. A gazdasági tárca szerint az elmúlt egy évben jelentős változást hozott, hogy Magyarország és a Svájci Államszövetség között 2013 szeptemberében létre jött a két kormány kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye.
Az egyezmény egy, még 1981-ből származó megállapodást váltott fel. Az új dokumentum a régivel ellentétben lehetővé teszi a teljes körű adóügyi információcserét, és így megfelel a jelenlegi nemzetközi normáknak. Az információcserét nem lehet visszautasítani a hazai érdek hiányára való hivatkozással, illetve azzal, hogy az tulajdonosi érdeket sért vagy banki információt érint. Az egyezmény hazai ratifikációja megtörtént, alkalmazhatóvá akkor válik, ha a svájci fél is megerősíti.
Az egyezmény kérésre történő információcserére ad majd lehetőséget, amit indokolt esetben tud kezdeményezni a magyar adóhatóság, például ha alapos a gyanú arra, hogy valamilyen adóelkerülési technikát alkalmaztak.
Az NGM szerint a két állam egyeztetései a megállapodáson kívül is folytatódnak. A szakértők már felvették a kapcsolatot, hogy kialakíthassák az adóügyi információcsere leghatékonyabb módját.
Az adóügyi információcsere témakörében nemzetközi színtéren is aktív változások zajlanak. Az automatikus információcsere mellett egyre több ország kötelezi el magát, ezt vállalta Magyarország is a G5 kezdeményezéshez történő csatlakozásakor 2013-ban.