Jusztina
11 °C
22 °C

Megint elkaszálta a Fidesz az ügynöktörvényt

2014.02.13. 14:16

A kormánypárt megint elutasította az LMP által benyújtott ügynöktörvényt. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága ugyanis – már sokadjára – nem vette tárgysorozatba a Schiffer András frakcióvezető által benyújtott, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslatot (ami itt van pdf-ben). Mivel a mai nappal vége a parlamenti ciklusnak, az LMP helyzetét ismerve könnyen lehet, hogy utoljára próbálkozhatott az ügynökkérdés megoldásával.

A javaslat széles körben feloldotta volna az 1944. december 21. (az ideiglenes kormány) és 1990. május 2. (az Antall-kormány) között keletkezett állambiztonsági iratok titkosítását. A rendelkezés alóli mentességet is meghatározta a javaslat. Így többek között nemzetbiztonsági érdek, külföldi állampolgárságú hálózati személy érintettsége, 2000 után is a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó személy érintettsége esetén lehetett volna felmentést nyerni.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője nyilvánvalóan nem volt elégedett – az amúgy borítékolható – döntéssel, amely után elmondta:

a kormánypártok továbbra is bújtatják a régi állambiztonsági ügynököket és tiszteket

és a Fidesz miatt nem lehet megismerni, hogy a túlélő állambiztonsági hálózatok hogyan vettek részt az állami vagyon széthordásában a '90-es évek elején.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az LMP mit tart kifogásolhatónak a jelenlegi gyakorlatban. Kérdésünkre a párttól azt a választ kaptuk, hogy a közelmúltban felállt Nemzeti Emlékezet Bizottsága semmit nem ér, hogyha annak tevékenysége, megállapításai nem ellenőrizhetőek a nyilvánosság által. Ez azonban jelenleg kizárólag a kormánytöbbség által megválasztott bizottsági tagok szerepfelfogásán és szakmaiságán múlik.

Az LMP törvényjavaslata azonban valódi aktanyilvánosságot akar létrehozni, hogy a tudományos kutatást monopolizáló Nemzeti Emlékezet Bizottsága helyett közérdekből legyen nyilvános, azaz bárki által megismerhető valamennyi, az állambiztonsággal együttműködő személy azonosításához szükséges adat. A javaslat fontos eleme továbbá az elmúlt évtizedekben közhatalomból gyakorló személyek, illetve az országos politika meghatározó szereplői esetében egy rendszeres feldolgozási kötelezettség bevezetése, valamint az állambiztonsági iratok fokozatos internetes publikációja.