Azt hitte már rég kampány van?

Bohócok, jobban teljesítő ország, maffiakormány. A plakátok már rég a kampányról szólnak, de az hivatalosan csak most, ötven nappal az április 6-i parlamenti választás előtt indul. Ezúttal már, az új választási eljárási törvény szerint, ez még a választás napján is tart, miután kampánycsend – kisebb korlátozásokkal – lényegében nem lesz.

Hivatalosan megkezdődött szombaton az országgyűlési képviselő-választási kampány. Az új választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik, és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart.

Mi az a kampány?

Az új jogszabály szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók jelölt vagy jelölőszervezet általi közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. Nem minősül viszont választási kampánynak a választási szervek tevékenysége és az állampolgárok közötti személyes kommunikáció – írta az MTI.

A választási kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot – választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát – mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét, valamint a kiadásért és szerkesztésért felelős személyeket.

Nem lehet plakátot elhelyezni állami, önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.

Szigorú plakátmagány

A plakátok nem fedhetik más jelölt plakátját és a választás utáni 30 napon belül, el kell távolítani, annak, aki elhelyezte.

A KRESZ 2012-es módosítása óta nem lehet reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés lakott területen többi között a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút felett, hidakon, felüljárókon, de a járdán, a gyalogúton, valamint a kerékpárúton elhelyezhető.

Nem lehet reklámtábla a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakasza mellett, de a törvény nevesíti a kivételeket, például a 2010. december 31-ig a nem gyorsforgalmi utak mellett kihelyezett nagy felületű reklámtáblákat.

Ingyenreklám

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A politikai reklámért - amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése - azonban a közzétevő médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.

A politikai reklámot közzétenni szándékozó műsorszolgáltatóknak ezt február 15-én 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Nem közölhet politikai reklámot olyan televíziós csatorna és rádióadó, amelyet az NVB nem vett nyilvántartásba. A kampánycsend azonban itt érvényesül: a szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A nyomtatott sajtónak is jeleznie kellett, ha politikai reklámot akar közölni, ráadásul ezt már január 24-ig meg kellett tennie, ám nem az NVB-nél, hanem az Állami Számvevőszéknél.

Fejenként ötmillió forint

A kampányfinanszírozási törvény előírásai szerint a független jelölt, a jelöltet vagy országos listát állító párt és annak jelöltje együttesen, valamint az országos nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzat jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra, beleértve a központi költségvetésből származó támogatást is. Az ÁSZ ennek a betartását ellenőrzi a képviselői helyhez jutott pártok és jelöltek esetében.

Választási gyűlést a kampányidőszakban lehet tartani, a szavazás napján azonban már nem.