Vilma
-7 °C
4 °C

Egy iskola, ahol nem normális, ha nem buksz meg

2014.02.18. 14:50 Módosítva: 2014-02-18 15:06:55
Egy esztergomi szakközépiskolában a félévkor volt olyan osztály, ahol 28 diákból 24-en buktak meg. A diákok nagy része ráadásul háromnál több tárgyból kapott egyest. Egy szülő szerint a buktatást néhány tanár a gyerekek terrorizálására használja, de az iskola igazgatója szerint náluk körülbelül olyan a helyzet, mint a többi hasonló intézményben: sok diák eleve nem akar tanulni, és az órákra sem jár be.

Egy esztergomi szakközépiskolában félévkor a 9/B-be járó 28 diák közül 24-en buktak meg. A bukási arány 85 százalékos volt. Hogy még szebb legyen a történet, a 24 diák összesen 142 egyest szedett össze: huszonhárman ugyanis háromnál több tárgyból is buktak.

A 9/C-ben sem volt sokkal jobb a helyzet. Oda 40-en járnak, és 31-en buktak meg valamilyen tárgyból a félévkor. A félévi bizonyítványokba ott összesen 128 egyes került.

Eleve nem is járnak be

Szigorúan csak az adatokat nézve, a 9/C elég kemény hely lehet: hat diák magatartásjegye „rossz”, tizenkettőé „változó”. A többi 21 „jó” magatartású, példás minősítést senki nem kapott. A szorgalomra adott jegyek a következőképpen oszlanak meg: 30 diáké „hanyag”, 9-é „változó”. „Jó” és „példás” minősítést is lehet ilyenkor adni, de ilyet senki nem kapott.

Tovább árnyalja a képet, hogy a 9/B-ben a félév alatt összesen 1518 volt a mulasztott órák száma, a 9/C-ben pedig 1846. Sok diák nemcsak az órákról, de a dolgozatokról, felelésekről is hiányzott, azaz jegyeket sem tudtak adni neki. Az iskola honlapján az egyik utolsó bejegyzés nem véletlenül arra hívja fel a diákok figyelmét, hogy „a valamely tantárgyból osztályozhatatlan tanulóknak osztályozóvizsgát kell tenniük félévi eredményük megállapításához!”

Végzős hallgatók tablói a szakközépiskola folyosóján
Végzős hallgatók tablói a szakközépiskola folyosóján
Fotó: balassaegom.hu

Az adatok az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola honlapján is elérhetők nagyon részletes bontásban. Félévkor persze senkit nem köteleznek osztályismétlésre, de úgy tűnik, az év végén sem sokkal fényesebb a helyzet az esztergomi iskolában.

2013 júniusában az akkori 9/B 32 tanulója közül 12 bukott meg. Közülük végül hatan futhattak neki egyáltalán a pótvizsgának (a többiek négynél több tárgyból buktak), de csak ketten tudták megugrani a lécet. A többiek újrajárják a kilencediket. A 9/C-ben még durvább volt a helyzet: év végén 39 diák közül 24-en buktak meg (61 százalék), és mindössze hatan tettek sikeres javítóvizsgát.

Az egyik fiam érdektelen, a másik zaklatott

Sok gyerek négyes átlaggal ment a szakközépbe, aztán 3-4 tárgyból bukott meg, de olyan is előfordult, hogy alapvetően ötös tanulót buktattak meg. Az iskolában a bukások miatt olyan hatalmas a lemorzsolódás, hogy abból a 26 gyerekből, akivel a tizedikes fiam együtt kezdte az iskolát, már csak nyolcan járnak egy osztályba, a többiek osztályokat ismételgetnek. Az egyik fiam a reménytelen küzdelem miatt mára teljesen érdektelenné vált, a másik inkább zaklatottá.

– mondta az Indexnek egy szülő. A szülő szerint úgy tűnik, mintha néhány tanár élvezetből vagy terrorista hajlamoktól vezetve buktatná meg szakmányban a diákokat. Néhány tanárnál évről évre 30-50 százalékos a buktatási arány, és ez már felveti a kérdést, hogy vajon ők alkalmasak-e a pályára.

A szülő egyik fia kilencedikes, a másik most ismételi a tizediket a Balassában, de most már mindketten magántanulók. Ilyen tudással és háttérrel viszont nagyon nehezen találnak nekik másik középiskolát. A szülők mindenesetre úgy döntöttek, a gyerekeik addig is inkább csak vizsgázni járjanak be a Balassába, mert minél kevesebb időt töltenek ott, annál jobb nekik.

A bukáshalmozódás jelensége

Meszes Balázs, az iskola igazgatója nyíltan válaszolt kérdéseinkre, mert azt gondolja: náluk semmivel nem rosszabbak a bukási arányok, mint más hasonló szakközépiskolában vagy szakiskolában.

A magas bukási arányok inkább a szakiskolai osztályokra jellemzők. Oda több  olyan diák érkezik, akik kevésbé motiváltak a tanulásban. Náluk az első félév végén valóban magas, 50 százalék körüli volt a bukási arány. Minden osztályban van több olyan tanuló, aki rossz szociális helyzete vagy más ok miatt rendszeresen nem vesz részt az órai munkában. Nem meglepő így, hogy a tanév végén akár valamennyi, azaz 11 vagy 13 tárgyból elégtelen osztályzatot kapnak. Ha egy osztályban van öt ilye   n diák, az a statisztikában azonnal 50-70 bukást eredményez.

Az igazgató elismerte, hogy a szakközépiskolai osztályokban is magas a bukások aránya. A problémát súlyosbítják a folyamatos visszabukások, amik folyamatos tehertételt jelentenek az újabb osztályokra.

Például, ha a kilencedik osztályba szeptemberben fölveszünk 24 tanulót, és  melléjük kell tenni 10-12 osztályismétlő diákot, az komoly befolyással van az egész osztály teljesítményére. Az évismétlők között sajnos mindig vannak olyanok, akik már évek óta egy helyben topognak és csak a tankötelezettség lejártát várják, tanulni egyáltalán nem akarnak. Ez a 10-12 ember aztán mágnesként mindig magához vonz néhány frissen érkezett tanulót, és az év végén együtt buknak meg.

Módszert kell váltani

Az iskola igazgatója kérdésünkre azt elismerte, hogy a buktatások magas aránya egyáltalán nemcsak a diákok csődje, hanem a tanárok és az iskola számára is fontos figyelmeztetés. Az iskolában ezért arra igyekeznek felkészíteni a tanárokat, hogy már nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel tanítani mint 20 évvel ezelőtt.

A tanulók változó összetétele és romló teljesítményük évről évre újabb kihívások elé állítanak bennünket. Folyamatosan módszert kell váltanunk.Több differenciált foglalkozásra, csoport bontásra lenne szükség, de a magas osztály létszámok ezt nem teszik lehetővé. A frontális tanítás mellett olyan módszereket próbálunk alkalmazni, amivel meg tudjuk ragadni a diákok figyelmét.

Az igazgató szerint a tankötelezettség korhatárának leszállítása nagyon sokat segít az iskolán. Sok olyan tanuló van, aki eleve nem akar tanulni, vagy már inkább dolgozna. Ettől az évtől lehetővé válik, hogy aki már betöltötte a 16 éves kort, azt akár év közben is elengedjék. Ez hamarosan a bukási statisztikáikon is jelentősen javítani fog.

012807isk23 0
Fotó: balassaegom.hu

Nem gondoljuk, hogy az esztergomi Balassa a legrosszabb iskola az országban. Csak azért mutattuk be, mert az iskola példáján jól szemléltethető, milyen tipikus problémákkal küzd sok hazai szakiskola és szakközépiskola.

Az országos kompetenciamérés nyilvános eredményei mindenesetre azt mutatják, hogy a Balassa a szakközépiskolák középmezőnyében foglal helyet, de a diákok eredményei mind matematikában, mind szövegértésben szignifikánsan elmaradnak az országos átlagtól. A bukásokról szóló korábbi vitákon kiderült: ahol sok az osztályismétlés, ott a tanárokkal vagy az oktatás rendszerével is probléma lehet. Korábban foglalkoztunk azzal a kérdéssel is, hogy ma milyen lehetőség van az alkalmatlan tanárok elbocsátására. Nem sok. A következő évtől indul a tanárok minősítése, amikor szakfelügyelők ismét fognak órákat látogatni. A minősítési eljárás elvileg alkalmas lesz arra, hogy az alkalmatlanokat kiszűrjék és eltanácsolják a pályáról.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!