Jusztina
12 °C
23 °C

Egymásnak estek az ügyvédek a szegregációs ügyben

2014.02.18. 16:37
  • A roma gyerekeket elkülönítetten oktató nyíregyházi görögkatolikus iskola ügyében a várakozások ellenére nem született ma meg az első fokú ítélet.
  • Az alperesek tagadják, hogy gyakorlatuk a cigány tanulók diszkriminációját eredményezte, de nem sikerült azt ellenérvekkel cáfolniuk.
  • Az egyik alperes, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a legutolsó pillanatban nyújtott be ellenkérelmet, ami elhúzódó, olykor személyeskedő vitához vezetett.
  • A bíróságnak lényegében azt kéne eldöntenie, hogy a felekezeti oktatás felmentést ad-e az etnikai elkülönítés tilalma alól.

A két és fél éve húzódó nyíregyházi perben az érdeklődők a mai tárgyalásra várták az ítélet megszületését. Ezt jelezte, hogy a Nyíregyházi Törvényszék levegőtlen, emeleti tárgyalója zsúfolásig megtelt.

A pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (angol rövidítéssel CFCF) indította a város, a Görögkatolikus Egyház, az érintett iskolák és a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KLIK) ellen a Huszár-telepi roma gyerekek jogellenes elkülönítése miatt, ami sérti az egyenlő bánásmód követelményét. A szegregáló iskola ügyében nem ez az első jogvita: 2006-ban, amikor az iskolát még a város működtette, már indult egy hasonló per. 2007-ben ezért a város úgy döntött, hogy felszámolja az iskolát, mire az alapítvány megszüntette a pert.

A telepi gyerekek ezután négy évig a többségi gyerekekkel, a körzetes iskolákba szétszórva tanultak, ahová busszal szállították őket.

2011-ben a Huszár-telepi iskola újraindult, ezúttal az épületet ingyenes használatba kapó görögkatolikus egyház lett a fenntartó, az önkormányzat pedig megszüntette az iskolabuszt. A CFCF ismét perelt, ám ezúttal már nemcsak az egyházat, hanem a nyíregyházi önkormányzatot is, mert úgy ítélték meg, hogy a város szerepe nem korlátozódik pusztán az épület átadására, hanem maga is felelős a kialakult helyzetért.

Bár a telepi gyerekek mintegy kétharmadát a szüleik továbbra is más iskolákba járatják, de a legrosszabb helyzetűek ezt önerőből nem tudják megtenni; jelenleg 51 gyerek tanul a telepi iskolában.

Az ügy korábban is bővelkedett az abszurd fordulatokban. Ilyen volt, amikor a szegregációt tagadó alperesek tanúként idézték a városi és megyei roma önkormányzatok vezetőit, akik azonban a bíróság előtt épp a CFCF álláspontját erősítették meg, miszerint a telepen valóban túlnyomórészt romák élnek, így az iskolás gyerekeik is azok.

Tavaly áprilisban tanúként Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter is megjelent Nyíregyházán. Védelmébe vette a telepi iskolában folyó gyakorlatot, szerinte szegregált környezetben is lehet felzárkóztatást végrehajtani. Ehhez, mint akkor mondta, csak szeretetre, megfelelő pedagógusokra és jó módszerekre van szükség.

Különösen nehéz értelmezni a Klebelsberg Központ perbeni szerepét. A KLIK azért lett alperes, mert a körzetes iskolák fenntartójaként neki kellene gondoskodni a telepi gyerekek iskoláztatásáról, ha a bíróság bezáratja a Huszár-telepi iskolát. A KLIK a perbe történt bevonása, közel egy éve nem tartotta fontosnak, hogy hozzászóljon a perhez.

Hétfőn este, az utolsó pillanatban beadott ellenkérelmében a Központ vitatta, hogy köteles lenne gondoskodni a gyerekek buszoztatásáról, és (az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az integráció elősegítésére vonatkozó miniszteri rendelet ellenére) azt is tagadta, hogy kötelessége lenne a szegregáció elleni fellépés. A KLIK a kérelmében a perbéli szerepét "az állam kínpadra vonásának" titulálta.

A tárgyalást vezető bíró erre, valamint az ügyvédek által hosszan elnyújtott, a ptk és az esélyegyenlőségi törvény kapcsolatáról, valamint a szegregáció bizonyíthatóságáról szóló vitájára reagálva be is jelentette, később hoz csak ítéletet.

A 2-4 rendű alperes ügyvédje előadta, hogy nem kívánnak azzal foglalkozni, milyen etnikai hátterűek a gyerekek. Nem szabad az integráció és az egyenlő bánásmód követelményének megtartása közé egyenlőségjelet tenni – fogalmazott talányosan az ügyvéd.

A CFCF képviselői szerint az alperesek az időhúzásra játszanak, és felháborodásuknak a tárgyalás alatt, valamint utána is hangot adtak. A KLIK jogi képviselője erre rezzenéstelen arccal közölte, hogy a jó döntések kiérleléséhez idő kell, mire Mohácsi Erzsébet, a CFCF vezetője cinikusnak nevezte. A keddi tárgyalás során a felek jogi képviselői többször is gúnyos megjegyzéseket tettek egymásra, kétségbe vonva a másik hozzáértését.

A tárgyalás végén, Ujlaky András, a CFCF képviselője összefoglalójában cinizmusnak nevezte, hogy az alperesek a per során egyáltalán nem érezték szükségesnek megmagyarázni a szegregációhoz vezető lépéseiket. Azt is kifogásolta, hogy a város és az egyház a jelek szerint nem gondolta át, milyen következményekkel jár az, amit tesznek.

Szerinte önellentmondás, hogy a görögkatolikusok tagadják, hogy a gyerekek cigány származásának bármi szerepe lenne az ügyben, miközben saját állításuk szerint az iskola újranyitása roma pasztorációs tevékenységük része. Ujlaky azt is elmondta, hogy szeretet-alapú pedagógia, bár az alperesek arra hivatkoznak, definiálatlan és kipróbálatlan, így az azon alapuló pedagógiai módszer sincs dokumentálva. Vajon a felzárkózás, a szeretet-alapú pedagógia miért kizárólag a romáknak fenntartott iskolákban, tanulócsoportokban képzelhető el – tette fel a szónoki kérdést.

Válaszában a görögkatolikus egyház püspöke azt hangsúlyozta, hogy a telepi roma pasztorációs program nem csak a romákat célozza, hanem az összes rászorulót. Kocsis Fülöp visszautasította, hogy a telepi iskolában szegregálnák a roma tanulókat. Szerinte ezt az bizonyítja, hogy a telepről ma is járnak gyerekek a város többi iskolájába. Elmondta, hogy egyháza támogatja az iskolabusz újraindítását, hogy ezzel is demonstrálják, nem akarják a gyerekeket a saját iskolájukba kényszeríteni.

A nyíregyházi per azért fontos, mert a kormány tervei között szerepel, hogy növelje az egyházak szerepét a roma gyerekek iskoláztatásában. A készülő, a kormány szóhasználatában felzárkózási törvénynek nevezett jogszabály előkészítése azonban lelassult – több, az ügy hátterét ismerő forrásunk szerint részben épp a nyíregyházi iskolaper miatt. Ha ugyanis Nyíregyháza és a Görögkatolikus Egyház jogerősen is elveszítik a pert, az lényegében a szegregációs gyakorlat egyházi iskolákba történő exportjának tilalmát jelenti.

A Nyíregyházi Törvényszék február 28-án hirdeti ki az elsőfokú ítéletet.