Orbánék nem piszkálták Janukovicsot

„Reményünket fejezzük ki, hogy a megállapodással sikerül véget vetni a vérontásnak és szomszédunknál az élet visszatérhet a rendes kerékvágásba" – írta közleményében a magyar Külügyminisztérium. Fontosnak nevezik, hogy a megállapodást mindegyik fél betartsa, és így megteremtődjenek a válság rendezésének politikai és alkotmány feltételei.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem kérette be az ukrán nagykövetet, Martonyi János külügyminiszter sajtótájékoztatóján azt mondta, ez nem volt indokolt, de ha folytatódtak volna az erőszakos cselekmények, akkor ezt is megfontolták volna.

Mint mondta, a kormány határozottan támogatta a szankciókat. Szerinte mindent megtettek, amit egy ilyen helyzetben meg kellett és meg kell. Nincsenek arra utaló jelek, hogy a szokásosnál több menekült indult volna Magyarországra Ukrajnából.

Gratulált a Kijevben tárgyaló német, francia és lengyel külügyminiszternek. Szerinte az EU betöltötte azt a szerepet, amit egy ilyen esetben be kell, és megfelelő külpolitikai súllyal lépett fel.

Martonyi elmondta, hogy az erőszakért elsősorban a hatalmat terheli a felelősség, mert nekik kellett volna elkerülniük, hogy idáig fajuljon a helyzet. Ugyanakkor mindkét oldalon elítélte az erőszakot. A közleményben is azt írták, hogy döbbenten állnak az elmúlt napokban elszabadult erőszak előtt, együttéreznek minden oldalon a hozzátartozókkal. Magyarország minden lehetséges segítséget megad az ukrajnai politikai és gazdasági helyzet rendezéséhez.

A közlemény arra is kitér, hogy milyen Ukrajnát szeretne a magyar külügy:„egy stabil, nyugodt, az európai közösséghez közeledő, gazdaságilag prosperáló és területileg egységes Ukrajna hazánk alapvető érdeke”– írták.

A tárca a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen kétmillió forint gyorssegélyt küld az ukrajnai sérültek kezelésére, ezen kívül felajánlotta, hogy Magyarország befogadja a súlyos, elsősorban égési sérülteket.

A külügy már szerdán jelezte, hogy megszavazza majd az EU-s külügyminiszterek csütörtöki találkozóján elfogadott esetleges szankciókat. Olyan lépéseket azonban nem tett, mint több másik ország, ahol a napokban bekérették az ukrán nagykövetet is.

Sorra kérették be a nagyköveteket

Londonban csütörtökön kérették be az ukrán nagykövetet. William Hague külügyminiszter azt mondta a találkozóról, hogy „felszólítjuk a nagykövetet, hogy jelezze a kormánya számára: az erőszaknak véget kell vetni" – írja az Reuters. Az európai kapcsolatokért felelős angol miniszter pedig „rendkívüli aggodalmának” adott hangot az erőszakról és a halottakról szóló hírek hallatán.

Lengyelország január végén kérette be az ukrán nagykövetet és ehét kedden is berendelte a helyettesét (a nagykövet aznap Ukrajnában volt). A lengyel külügy már január végén „mély aggodalmát” fejezte ki az ukrajnai erőszakkal kapcsolatban, kedden pedig azt mondták a nagykövethelyettesnek, hogy „a kompromisszum az egyetlen megoldás.” A lengyelek már január végén felvetették az országgal szembeni szankciók lehetőségét.

Németország január végén kérette be az ukrán külügyminisztert, ők fogalmaztak a legegyértelműbben a Reuters tudósítása szerint: az ukrán kormányt arra kérik, hogy hagyjon fel a tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazásával. Angela Merkel kancellár többször felszólalt az ukrán helyzet kapcsán, felszólította az ukrán kormányt, hogy biztosítsa többek között a békés tüntetéshez való jogot.

Franciaország rosszallását fejezte ki január végén az ukrán erőszak kapcsán, Norvégia, Svédország és Észtország bekérette az ország nagykövetét, amikor január végén a demokratikus jogokat súlyosan csorbító törvényt fogadtak el Ukrajnában. Az ír külügyminisztérium is találkozót kért az ukrán nagykövettől, a bolgár elnök pedig elhalasztotta májusi ukrajnai útját. A dán külügyminiszter telefonon fejezte ki aggodalmát ukrán kollégájának.

A német, francia és a lengyel külügyminiszter Kijevben tárgyalt Viktor Janukovics ukrán elnökkel és az ellenzék vezetőivel is, miközben az EU külügyminiszterei is tanácskoztak Brüsszelben, ahol szankciókat is kilátásba helyeztek. Ezek között van számlabefagyasztás, beutazási tilalom és a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést segítő eszközök bevitelének tilalma (például rabszállítók, szögesdrót). Fegyverembargóról nem volt szó, és a szankciók akár ellenzéki vezetőket is sújthatnak, bővebben itt olvashatnak erről.