További Belföld cikkek
-
Újabb kutyapártos képviselő tagadta meg a plusz jövedelme feltüntetését - Bennfentes fideszes politikus ül a vádlottak padján vesztegetés miatt
- Furcsa, szúrós szag miatt ürítettek ki egy általános iskolát Egerben
- Akár kiviteli tilalmat és állami elővásárlási jogot is bevezethet a kormány az építőanyag-piacon
- Gyurcsány Ferenc kiakadt, Kövér László és a Fidesz „suttyóságát” elemezte
Vasárnap este új nyelvtörvényt fogadott el az ukrán parlament, ami elvben jelentősen csorbítja a kisebbségek jogait, így a kárpátaljai magyaroknak sem jó. A gyakorlatban viszont nem romlik jelentősen a helyzet, mert az eddigi kedvező törvényt sem tartották be – mondta Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak.
Martonyi reménykedik
„Ukrajnában a regionális nyelvek használatáról szóló törvényt vasárnap hatályon kívül helyezték, ami nem jó hír. De olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint új, remélhetőleg a korábbinál jobb törvényt fogadnak el, és ezt hétfő délelőtt a budapesti ukrán nagykövet is megerősítette – mondta hétfőn Martonyi János magyar külügyminiszter a Visegrádi Négyek külügyminisztereinek találkozóján.
A román kormányfő is aggódik a kisebbségi jogok csorbítása miatt. „Ukrajnának előre kell lépnie a demokratizálódás és európai szabványok betartása terén, s ezek között a kisebbségi jogok betartása és a román nyelv védelme rendkívül fontos számunkra”– mondta Victor Ponta.
A korábbi szabályozás szerint 10 százalékos kisebbségi lakosságarány elég volt ahhoz, hogy a saját nyelvét használja a csoport, az új szabályozás ezt ötven százalékra emelte, tudósít az MTI. Kovács szerint az új nyelvtörvény elsősorban oroszellenes, csak mellékesen árt a magyaroknak.
A korábbi szabályozás lehetővé tette az anyanyelven történő minden szintű oktatást, a személyneveknek anyanyelven történő feltüntetését, a hivatalos ügyek anyanyelven történő intézését, a bíróságokon való anyanyelvhasználatot és előírta bármilyen nyelvi korlátozás tilalmát az írott és elektronikus médiában.
A nem többségi területeken, ahol a magyarok aránya 10 és 50 százalék között van, gyakorlatilag teljes a jogfosztás, mivel a jelenleg hatályos egyéb törvények 50 százalék fölött teszik lehetővé az anyanyelv használatát – mondta az MTI-nek Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Az utcán szélsőségesek vannak
Az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője, Gajdos István nyilatkozott a Népszabadságnak az új ukrán nyelvtörvényről, a tüntetőkről és egy új kormány kilátásairól.
A politikus a kormányzó Régiók Pártja listáján jutott be a parlamentbe, szerinte nagyon rossz az új nyelvtörvény, mert csökkenti a magyar kisebbség jogait. Az új törvény értelmében csak ott lehet kisebbségi nyelvet használni, ahol a lakosság legalább 50 százaléka kisebbségi. Ez a magyarlakta területek közül csak Beregszászra igaz.
Gajdos egyébként korábban feltűnt az „anti-majdan" tüntetésen is, ahol a kormány mellett álltak ki a kormány leváltását kívánó tüntetőkkel szemben. A képviselő hangsúlyozta, hogy ott nem a magyar kisebbséget, hanem a Régiók Pártját képviselte.
A képviselő szerint nagyon rossz, hogy „fegyveresek járják a kijevi utcákat, szélsőségesek a nép nevében lépnek fel bárkivel szemben, hogy megbüntessék. Sok képviselő félelemből szavaz, vagy távol marad” – mondta. A magyar politikus szerint az sem lesz jó, ha a szélsőségesek ott lesznek az új kormányban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
