Tekla
9 °C
16 °C

AB: A közszereplőknek tűrniük kell

2014.02.27. 13:20 Módosítva: 2014-02-27 13:24:40

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) február 24-i ülésén az új polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a közszereplők bírálhatóságáról szóló rendelkezését, értesült az Index több, egymástól független forrásból. Úgy tudjuk, a testület 8:7 arányban döntött a megsemmisítés mellett, jelenleg a különvéleményeket fogalmazzák a kisebbségben maradt alkotmánybírók. Az indítvány a testület következő, március 3-i ülésének napirendjén is szerepel.

Az új Ptk. március 15-én lép hatályba, ezért fontos volt, hogy az AB még ezt megelőzően döntsön a beadványról.

Egy bizonytalan hivatkozás

Szabó Máté akkori ombudsman 2013-ban fordult az új Ptk. szabályai miatt az AB-hoz. A beadvány (pdf) szerint az új törvény túlzottan korlátozza a szólásszabadságot, és megnehezíti a közszereplők (például politikusok) bírálhatóságát, amikor azt "méltányolható közérdekre" hivatkozva is megengedi.

2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme]

A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

Az új Ptk. „régi adósságot törlesztve” külön is szabályozta, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy egy közszereplőt tágabb körben lehessen bírálni, mint egy átlagembert. Ehhez az kell, hogy a bírálatra:

  • méltányolható közérdekből kerüljön sor,
  • szükséges és arányos mértékű legyen és
  • ne sértse a közszereplő emberi méltóságát.

Az ombudsmani beadvány a méltányolható közérdekről szóló feltételt támadta meg, mert szerinte a túl ködös fogalom kiszámíthatatlanná tette volna a bíróságok döntéseit. Ezen kívül az is probléma volt, hogy a bírálathoz fűződő méltányolható közérdek megkövetelése túl szigorú feltétel volt.

A kormánytöbbség szuszakolta be

AB: Még nincs határozat

Az Alkotmánybíróság jövő hétfői ülésén is szerepel a közszereplők bírálhatóságával kapcsolatos ügy – nyilatkozta Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI-nek. Közölte: az ügyben az Ab még nem hozott határozatot.

Az Alkotmánybíróság reakciója nem azt jelenti, hogy az érdemi döntés még nem született meg: maga a határozathozatal az írásba foglalt, párhuzamos és különvéleményekkel kiegészített döntés aláírásának aktusa.

A döntés részletei még nem nyilvánosak, ezért nem tudni, hogy a testület pontosan milyen indokok mentén értett egyet az ombudsmannal. A 8:7-es, szoros eredmény valószínűleg arra utal, hogy komoly vita alakult ki a bírák közt.

A méltányolható közérdekre történő utalás az utolsó pillanatban, az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa (pdf) részeként került be az új polgári kódexről szóló törvényjavaslatba. Vékás Lajos akadémikus, a Ptk. kodifikációs szerkesztőbizottságának vezetője már 2013 januárjában feleslegesnek, és alkotmányos szempontból erősen aggályos megszorításnak nevezte a módosítást.

A közszereplők tűrjenek csak

A politikusoknak, közszereplőknek egyfajta „munkahelyi ártalom”, hogy sokan bírálják őket. Ezért ítélkezett korábban úgy az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is, hogy a közfeladatot ellátókkal szemben olyan vélemények is közölhetők, amelyek más emberekkel szemben már nem férnének bele a véleménynyilvánítás szabadságába.

Schiffer: Az LMP újraszabályozná a közszereplők bírálhatóságát

Az LMP olyan törvényjavaslatot nyújtana be tavasszal a parlamentnek, amely a közszereplőket a közszereplésükkel arányos tűrési kötelezettséggel terhelné. Schiffer András, a párt társelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján bírálta az polgári törvénykönyv közszereplők bírálhatóságára vonatkozó passzusát, álláspontja szerint a törvény gumiszabályokat tartalmaz és korlátozza a tényfeltáró újságírást. Az Alkotmánybíróság döntésétől függetlenül törvényjavaslatot nyújtanának be májusban a parlamentnek, ami biztosítja, hogy a közszereplőket minden szinten fokozott tűrési kötelezettség terheljen, ami arányos a közszereplésükkel. (MTI)

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közszereplőkkel szemben sokkal tágabb a véleménynyilvánítás határa, mint másokkal szemben. A közfeladatot ellátók ugyanis önként vállalják a fontos politikai tisztséget, így számítaniuk kell rá, hogy tevékenységüket sokan fogják kritizálni.