Titkos atomvita volt az ELTE-n Paksról

Csütörtök estére Atomvita – Paks II elnevezéssel vitát és nyilvános fórumot szervezett a Joghallgatók Önképző Szervezete az ELTE jogi karára Lázár János és Jávor Benedek részvételével. A rendezvényt – amelynek egyik szervezője az esemény Facebook-oldala szerint Orbán Gáspár – a nyilvánosság kizárásával próbálták megtartani a paksi bővítésről, ám az Index bejutott az eseményre.

Nagyjából ötszáz résztvevője volt a vitának – a kezdetben nyilvános regisztrációt néhány napja az ELTE jogi karának hallgatóira szűkítették –, amelyet Lázár és Jávor öt-öt perces előadással kezdett, és amely elején a moderátor megköszönte, hogy „a sajtó megjelent álruhában”. Nem álruhában megjelent G. Fodor Gábor, a modern magyar politikai gondolkodás jobboldali Heller Ágnese, valamint a Marx-szobros, fehérorosz-tüntetős Csontos Sandra is.

Nem csökkenti, emeli

A vitának három része volt, az első blokkban a magyar–orosz megállapodás körülményeiről beszéltek, a másodikban a diplomáciai, majd a harmadikban a gazdasági kérdésekről.

Lázár azzal kezdte, hogy a paksi bővítés valójában nem bővítés, hanem kapacitásfenntartás, és ha erről már az előző kormány nem dönt, az erőművet be is lehetett volna zárni. Szerinte 1000 megawattal nő a következő években a magyar áramigény. Felteszi a kérdést: kell-e atomerőmű vagy sem – megjegyzi, ha nincs atomerőmű, nincs magyar áram.

Jávor Benedek szerint ez nem kapacitásfenntartás, hanem bővítés, de nagyobb baj, hogy a magyar–orosz megállapodás előtt kellettek volna olyan viták, mint ez a mostani. A Medián felmérésére hivatkozva azt mondja, a magyarok hatvan százaléka ellenzi a bővítést, és azzal szemben, amit a kormány kommunikál, Paks 2 nem csökkenti, hanem növeli az áram árát.

Geopolitikai elköteleződés

Lázár János elmondta: azt tartja fairnek, ha a következő parlament szavaz majd a Paks 2-előterjesztésről, majd egy kérdésre elmondta: a Roszatom honlapján tévesen szerepel az, hogy három szerződést máris megkötöttek volna a magyar gazdasági minisztériummal.

Jávor Benedek pontokba szedve foglalta össze a kifogásait:

• a döntési folyamat nem volt átlátható
• a Medián felmérése szerint a magyarok többsége elutasítja az orosz szálat a fejlesztésben
• a fejlesztés az áramár és nem a GDP növekedéséhez fog vezetni
• túl sok energiát fogunk termelni, amikor a blokkok egyszerre működnek az átmeneti időszakban
• az építés geopolitikai elköteleződés Oroszország felé
• nem teremt annyi munkahelyet, mint a kormánypropaganda sugallja
• magas a környezeti kockázat
• kamatokkal együtt nem 3000, hanem 6000 milliárd forintba fog kerülni

Míg Jávor szerint Brüsszel engedélyére még várni kell, Lázár szerint az engedély megjött, Brüsszel csak azt kifogásolja, hogy negyven százalékban magyar kivitelezők lesznek érdekeltek a fejlesztésben, ez tehát nem nyitott az EU többi országának.

Egy Unicum mellett

Míg Jávor szerint elég lett volna 2020 körül dönteni az új blokk megépítéséről, Lázár szerint nem elhamarkodott a döntés: a bírósági eljárásokkal és engedélyekkel úgyis csúszni fog a beruházás szerinte. Jávor szerint EU-s forrásokat kéne energiahatékonyság-fejlesztésre fordítani az orosz hitel helyett.

Egy Unicum mellett este meg lehet vitatni.

– kommentálta Jávor felvetéseit Lázár Jávor korábbi megszólalására utalva: az Együtt-PM politikusa januárban azt nyilatkozta, hogy csak egy-két Unicummal tudta megemészteni az ellenzéki összefogást.