Ejtsük kétségbe a világot a kétharmaddal

Olyan történelmi szituációban vagyunk, amikor minden ember lelkülete picit jobban hevül, jobban odafigyel a politikára. Történelmi pillanatban vagyunk.

Fotó: Huszti István

– kezdte előadását Csizmadia, aki szerint bár az igazi attitűdök úgyis a szavazófülke függönye mögött jelennek meg, azért ő előrebocsátja, hogy a semlegességnél fontosabb az őszinteség. És ehhez kétségtelenül tartotta is magát az előadás alatt. Az előadást a helyi fideszes országgyűlési képviselőjelölt az első sorból, a helyi polgármester „szerénységből” az utolsó előtti sorból hallgatta. Kiderült, úgy lehet a Fidesznek kampányolni, miközben a civilségünket hangsúlyozzuk, ha minden mondatot úgy kezdünk: Szerintem.

Hála a jó Istennek, Isten megáldja a magyart

Csizmadia elmondta, hogy a következő Békemenet arról fog szólni, hogy az eddigi küzdelmek után végre jó lenne egy magyar–magyar kiegyezés. Bár sok támadás éri őket, hogy álcivilek, de ez persze nem igaz.

Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2009-ben, a szervezet első megmozdulásán a Hősök terén nem a kormányt támogatták! Ha itt az akkori kormányra gondolt, akkor elképesztő bizonyíték. Ha a mostanira, akkor még nagyobb. Szerinte azonban nem csak feszült helyzetekben kell megmozdulni, lehet támogatni jó irányba történő kormányzást is. Mint például most.

A Békemeneten egyébként gyakorlatilag az történt, hogy összefogott az értelmiség és a polgárság. Márpedig Csizmadia szerint, amikor ez megtörténik – ahogy ezt a történelemben is láthatjuk –, rohamléptékű fejlődés következik.

„A képviseleti demokráciában az a kérdés, hogy az állampolgár milyen messze esik a jogszabály megalkotásától” – tette fel a kérdést Csizmadia, de meg is nyugtat mindenkit: a Fidesz kormányzása alatt a különböző minisztériumok stratégiai együttműködést kötöttek civil szervezetekkel, a kormány megalkotta az új civil törvényt, ami végre megszüntette a mutyit. Csizmadia a civil támogatások fölött rendelkező Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnöke, ő már csak tudja.

Ráadásul a 2010-ben Orbánnak átadott társadalmi szerződés 12 pontjából szinte mind teljesült, például a legfontosabb: az új alkotmány, ami, „hála a jó Istennek, úgy kezdődik, hogy Isten áldd meg a magyart.” Csizmadia szerint nem igaz, hogy az emberek nem akarták az új alkotmányt. Alaptörvényt.

Orbán Viktorból kikényszerítette a civil társadalom az új alkotmányt.

Csizmadia szerint bármennyire is azt akarja elérni a baloldal, nem szabad bedőlni nekik: a választások lényege nem Paks. Bár fontos dolog, de sokkal fontosabb, hogy jobban fogunk-e élni, hogy mi lesz a gyerekeinkkel, unokáinkkal.

De ha már Paksról beszélünk, nem szabad összekeverni a likviditási hitelt a beruházási hitellel. Mert a Gyurcsányék által felvett hitel az előbbi, azt ki is osztották a bankoknak, meg ki tudja hová, míg ebből az orosz hitelből beruházás lesz, ráadásul annak nyereségesnek is kell lennie. Summa summárum: „Ebben a témában bizalmat kell adni.”

És akkor abba még bele se gondoltunk, hogy a 11 ezer milliárdos IMF-hitelből − amit négy év alatt „visszapörgetett” a kormány − mi mindent lehetett volna fejleszteni, sorolta. 

Fotó: Huszti István

Ami nem lett végrehajtva: az elszámoltatás

Ebbe nagyon mélyen kell belegondolni. Vajon a lusztrációs törvényt végrehajtottuk-e 89-ben? Nincsenek-e az államapparátusban olyan emberek, akik lelassítják ezeket a folyamatokat?

 – Csizmadia szerint ha a törvényhozásban, a végrehajtásban vagy az igazságszolgáltatásban valakik „kocogósra veszik az iramot” akkor ez történik. „Látjuk, hogy nem a kormányon múlik elsősorban”

„Amikor elmegyünk szavazni, jó lenne, ha végignéznénk az elmúlt 24, az elmúlt 8, illetve az elmúlt négy évet, és értékelnénk” – folytatta a CÖF vezetője, aki értékelte is ezeket az időszakokat.

Elmúlt 24 év: sok hiányosság, vártuk, hogy jobb életünk lesz, nem így lett, tapasztalatlan MDF, megjelenő neoliberalizmus SZDSZ–MDF-paktum formájában, sztálini alkotmányra épülő alkotmány.

Elmúlt nyolc év: 2006-ot emelte ki Csizmadia. A Medgyessy Pétert megpuccsoló Gyurcsány úgy döntött, hogy a pénzügyminisztere nem mondhatja meg az igazságot az ország anyagi helyzetéről, így az emberek vakon mentek el szavazni. Éppen ezért – figyelem, tökéletes mondat következik! –, szóval éppen ezért:

Mi úgy gondoltuk, hogy mindenfajta pártpolitizálás nélkül a plakátokon megjelentetjük, hogy kik nem érdemelnek még négy évet.

Csizmadia szerint egy jó kis szociáldemokrata versenypártra lenne szükség, hogy az emberek elgondolkodhassanak, hogy kire szavaznak. Mert így, ezzel a baloldallal ez lehetetlen. Legalábbis senkinek nem ajánlja. Mert vegyük észre, „Magyarország elindult egy bátor úton.” Az új összefogás lényege, szerinte, hogy a hasznot adjuk vissza az embereknek. Mindenki annyit vigyen, amennyiért megdolgozott, amit érdemel. És ne offshore cégek vigyék a pénzeket, meg a bankok, konkrétan az államadósság két és félszeresét. „Vakok ne legyünk, könyörgöm, figyeljünk ezekre a kérdésekre!”

Mindenesetre offshore ide, kizsákmányoló bankok oda: az európai verseny élmezőnyébe kerültünk, az államadósság gyengül, még ha az ukrán helyzet miatt gyengülő forint miatt most emelkedik is, a nyugdíjasok az inflációnál is többet kaptak. Mondjuk az infláció meg nulla. Tehát a Fidesznek volt programja 2010-ben, azt kell folytatni. „Ha újat kezdünk, akkor veszíteni fogunk.”

Kösz Kónya

„Arra biztatnám önöket, hogy a szavazófülkében vegyék figyelembe, hogy egy csőd szélén tántorgó országból négy év alatt lehet-e Kánaánt csinálni, hogy lejárt politikusok meg tudnak-e újulni? Jól át kell gondolni, hadd ne soroljam, milyen bűneik voltak.”

Szorosan kapcsolódik: a bohóc ötletét Kónya Péter adta a CÖF-nek.

Fotó: Huszti István

Az előadás végén volt néhány kérdés is. Egy nyugalmazott közgazdász-politológus úr például elmondta, hogy látja ő, hogy a kampány arra van kihegyezve, hogy ha rosszul szavazunk, akkor a posztkommunizmus tér vissza, annak régi arcaival, de azért jó lenne, ha mondanának némi konkrétumot is a mezőgazdasággal, az iparral kapcsolatban. „A hétköznapi embernek az kell, hogy Petőházán lesz cukorgyár vagy nem, vagy hogy a Globust helyreállítjuk-e vagy nem. Persze tudom, hogy kockázatos, mert számon kérhető.”

A mezőgazdasággal kapcsolatban Csizmadia elmondta, hogy amikor a Százak Tanácsának gyűlésén Ángyán után felszólalt, megkérdezte, hogy vörös báróból van több vagy fideszes haverból azok között, akik több földet kapnak. Ángyán pedig azt mondta vörös báróból.

A konkrétumokkal kapcsolatban pedig az első sorban ülő fideszes képviselőjelölt válaszolt, aki szerint pont elég konkrét, hogy a most következő uniós ciklusban a pénzek 60 százalékát fogják vállalkozásfejlesztésre és munkahelyteremtésre költeni. „Meg van határozva a cél, mellé van rendelve az összeg. Ez programnak nem rossz.”

Egy másik felszólaló pedig azt kifogásolta, hogy a fideszes médiának tartott tévék (Hír tv, köztévé, Echo tv) folyton Gyurcsányt mutatják, és nem reagálnak rá rögtön. „Miért nem állítják ezt le, ha állítólag kormánypárti a média?” – tette fel a kérdést. A válaszban Csizmadia elmondta, hogy ez már kampánytaktika: minél többet szerepel Gyurcsány, annál nagyobb eséllyel veri szét a baloldalt. Szerinte a legtöbb kárt azon az oldalon maguknak okozzák. A legnagyobb bűnük pedig az, hogy 25 éve elfoglalták a baloldal helyét, és nem tudtak megújulni: kádári gondolatokkal manipulálnak ma is.

„A Fidesz-KDNP a programjaival és a tetteivel viszi előre az országot. Addig ne válasszunk mást, amíg nincs jobb! Gyurcsány pedig önmagában egy atombomba” – foglalta össze Csizmadia.

Végül egy idős bácsi mondta el, hogy újra meg kell nyerni a választást, mert még mindig dadognak a kétharmadtól New Yorkban, Tel-Avivban és Londonban.

Fotó: Huszti István

Tudomásul kell vennünk, hogy abból, amit a szocialisták hagytak maguk után, nem lehet egyik percről a másikra talpra állni. Orbán azt mondta, hogy legalább két ciklus kell, hogy végig lehessen vinni a programot. Teljesítsük a kérést: „Ejtsük kétségbe a világot, kell a kétharmad!”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!