Áder húga szerint racionalizálni kell a Kliket

Az biztos, hogy Marekné Pintér Arankának jó véleménye van saját szervezetéről, a 2012 szeptembere óta működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központról. A Klik-elnök, amikor januárban értékelte az eddigi működést, azt állította, hogy az elmúlt másfél évben egy minden korábbinál hatékonyabb és átláthatóbb köznevelési rendszer jött létre.

A Klik-elnök kincstári véleményét nyilvánosan egyik kormányzati felelős sem vonta kétségbe, de több jel is arra utal, hogy valójában egyre növekszik a kritikusok tábora. Az Index nemrég beszámolt arról, hogy Szabó Balázs miniszteri biztos, aki Balog Zoltán minisztertől kapott megbízatása alapján 2013 végén több hónapon át vizsgálta a Kliket, súlyos, a szervezet vezetését sem kímélő megállapításokat írt le összefoglaló jelentéseiben.

Az elmúlt hetekben elkészült egy másik átfogó tanulmány is, amely szintén alapvető működési problémákra mutatott rá a Kliknél. A tanulmányt Pölöskei Gáborné, az Emmi főosztályvezetője jegyzi. Pölöskeiné Áder János köztársasági elnök húga, aki több jelentős oktatási szervezetben betöltött vezetői poszt után tavaly októberben került a minisztériumba az intézményfejlesztéssel foglalkozó főosztály élére, és egy átalakítási koncepciót tett le a miniszter asztalára.

Pölöskei Gáborné a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője

Fotó: Szigetváry Zsolt

Az Index birtokába került tanulmány szerint a Kliket ugyan az igazságos és egyenlő hozzáférést biztosító intézményrendszer kialakítása érdekében hozták létre, de az eddigi tapasztalatok „szükségessé teszik a Klik működésének racionalizálását”. „A jelenlegi szervezeti rendszerben nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök, az erős centralizálás működési nehézségeket eredményez. Egy ilyen nagy rendszernél, amely közvetlenül 120 000 pedagógus munkáját kell, hogy támogassa, valamint a tanulók mindennapjaira hatással van, fontos a pontos feladat meghatározása, a felelősségi, feladatszintek jó elhelyezése.”

Az átalakítási javaslat szerint teljesen újra kell gondolni a 2012-ben kialakított 198 tankerület szerepét. Jelenleg ugyanis mindegyikben párhuzamosan foglalkoznak az általános iskolákkal, a gimnáziumokkal, a felnőttoktatással, a gyógypedagógiával és az alapfokú művészeti iskolával. A megyei szintű tankerületek pedig ezenkívül ellátják még a szakképzési, a szakszolgálati és a kollégiumi területek felügyeletét is. Pölöskeiné azt indítványozza a miniszternek, szabják át a Kliket úgy, hogy az alapfokú oktatás ügyei a járási tankerületekhez kerüljenek, a középfok, a szakképzés és a kollégium területe pedig a megyei szintre koncentrálódjanak.

A tanulmány szerint a Klik pénzügyi működtetését sem sikerült eddig rendszerszinten kialakítani. Komoly problémát jelent hatékonysági szempontból, hogy a gazdálkodási szervek távol kerültek az iskoláktól. Az átalakításkor ezért kell majd egy középszintű irányítási szint, ahol pénzügyi döntések is születhetnek.

A dokumentum élesen kritizálja az EU-s források minisztériumi felhasználását is: kesze-kusza, átláthatatlan, működésképtelen struktúrát fest le.

Az Emmi oktatási háttérintézményei – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. – összesen 15 uniós projektet bonyolítanak, többnyire konzorciumi formában, valamivel több mint 48 milliárd forintos összértékben. A projektek harmadában jelentős késések mutatkoznak: öt esetben van folyamatban a befejezési határidőt érintő szerződésmódosítás, amelyek a projekt fizikai megvalósulását fél vagy akár másfél évre tolhatják ki.

A tanulmány szerint kockázati tényező, hogy a csúszások miatt az egymásra épülő elgondolások nem tudnak megvalósulni, miután a szakmailag átgondolt, megalapozott és koherens programelemek nem egyszerre fejeződnek be.

A tanulmány konkrét uniós pályázatok elemzésével is illusztrálja a késedelmes megvalósítás kockázatait. Az egyik, félidejénél tartó pályázat esetében a kapcsolódó informatikai fejlesztések nagy részéről kiderült, hogy még el sem kezdődtek, vagy csak a tervezés, a megvalósítás kezdeti szakaszában vannak, jóllehet a tervezett, de még szerződéssel nem rendelkező informatikai beszerzések, továbbképzések költségkerete meghaladja a 2,5 milliárd forintot.

A csúszások, párhuzamosságok kizárása szoros, projektek közötti és projekteken belüli egyeztetést igényelne, de ez a jelenlegi strukturális keretek között nehezen biztosítható. Ezért a tanulmány azt a javasolja, hogy a Nemzeti Oktatásügyi Hivatalon belül hangolják össze az oktatási háttérintézmények tevékenységét, mert így könnyebben biztosítható a nagy költségvetésű, összetett projektek hatékonysága és biztonsága.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!