Olga, Liliána
19 °C
30 °C

Áder húga szerint racionalizálni kell a Kliket

2014.03.05. 07:41
Újabb kemény kritikát kapott a szaktárcán belülről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik). A Kliket átvilágító miniszteri biztos lesújtó eredménnyel zárult vizsgálata után Áder János köztársasági elnök testvére is nagy tanulmányban elemezte a rendszer működését, és tarthatatlannak ítélte a rendszer mostani, túlközpontosított formáját. Pölöskei Gáborné, azaz Áder Annamária fél éve került az Emberi Erőforrások Minisztériumába (Emmi), ahol azóta az intézményfejlesztési főosztályt vezeti.

Az biztos, hogy Marekné Pintér Arankának jó véleménye van saját szervezetéről, a 2012 szeptembere óta működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központról. A Klik-elnök, amikor januárban értékelte az eddigi működést, azt állította, hogy az elmúlt másfél évben egy minden korábbinál hatékonyabb és átláthatóbb köznevelési rendszer jött létre.

A Klik-elnök kincstári véleményét nyilvánosan egyik kormányzati felelős sem vonta kétségbe, de több jel is arra utal, hogy valójában egyre növekszik a kritikusok tábora. Az Index nemrég beszámolt arról, hogy Szabó Balázs miniszteri biztos, aki Balog Zoltán minisztertől kapott megbízatása alapján 2013 végén több hónapon át vizsgálta a Kliket, súlyos, a szervezet vezetését sem kímélő megállapításokat írt le összefoglaló jelentéseiben.

Az elmúlt hetekben elkészült egy másik átfogó tanulmány is, amely szintén alapvető működési problémákra mutatott rá a Kliknél. A tanulmányt Pölöskei Gáborné, az Emmi főosztályvezetője jegyzi. Pölöskeiné Áder János köztársasági elnök húga, aki több jelentős oktatási szervezetben betöltött vezetői poszt után tavaly októberben került a minisztériumba az intézményfejlesztéssel foglalkozó főosztály élére, és egy átalakítási koncepciót tett le a miniszter asztalára.

Az Index birtokába került tanulmány szerint a Kliket ugyan az igazságos és egyenlő hozzáférést biztosító intézményrendszer kialakítása érdekében hozták létre, de az eddigi tapasztalatok „szükségessé teszik a Klik működésének racionalizálását”. „A jelenlegi szervezeti rendszerben nem különülnek el kellően a feladatok, keverednek a hatáskörök, az erős centralizálás működési nehézségeket eredményez. Egy ilyen nagy rendszernél, amely közvetlenül 120 000 pedagógus munkáját kell, hogy támogassa, valamint a tanulók mindennapjaira hatással van, fontos a pontos feladat meghatározása, a felelősségi, feladatszintek jó elhelyezése.”

Az átalakítási javaslat szerint teljesen újra kell gondolni a 2012-ben kialakított 198 tankerület szerepét. Jelenleg ugyanis mindegyikben párhuzamosan foglalkoznak az általános iskolákkal, a gimnáziumokkal, a felnőttoktatással, a gyógypedagógiával és az alapfokú művészeti iskolával. A megyei szintű tankerületek pedig ezenkívül ellátják még a szakképzési, a szakszolgálati és a kollégiumi területek felügyeletét is. Pölöskeiné azt indítványozza a miniszternek, szabják át a Kliket úgy, hogy az alapfokú oktatás ügyei a járási tankerületekhez kerüljenek, a középfok, a szakképzés és a kollégium területe pedig a megyei szintre koncentrálódjanak.

A tanulmány szerint a Klik pénzügyi működtetését sem sikerült eddig rendszerszinten kialakítani. Komoly problémát jelent hatékonysági szempontból, hogy a gazdálkodási szervek távol kerültek az iskoláktól. Az átalakításkor ezért kell majd egy középszintű irányítási szint, ahol pénzügyi döntések is születhetnek.

A dokumentum élesen kritizálja az EU-s források minisztériumi felhasználását is: kesze-kusza, átláthatatlan, működésképtelen struktúrát fest le.

Az Emmi oktatási háttérintézményei – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. – összesen 15 uniós projektet bonyolítanak, többnyire konzorciumi formában, valamivel több mint 48 milliárd forintos összértékben. A projektek harmadában jelentős késések mutatkoznak: öt esetben van folyamatban a befejezési határidőt érintő szerződésmódosítás, amelyek a projekt fizikai megvalósulását fél vagy akár másfél évre tolhatják ki.

A tanulmány szerint kockázati tényező, hogy a csúszások miatt az egymásra épülő elgondolások nem tudnak megvalósulni, miután a szakmailag átgondolt, megalapozott és koherens programelemek nem egyszerre fejeződnek be.

A tanulmány konkrét uniós pályázatok elemzésével is illusztrálja a késedelmes megvalósítás kockázatait. Az egyik, félidejénél tartó pályázat esetében a kapcsolódó informatikai fejlesztések nagy részéről kiderült, hogy még el sem kezdődtek, vagy csak a tervezés, a megvalósítás kezdeti szakaszában vannak, jóllehet a tervezett, de még szerződéssel nem rendelkező informatikai beszerzések, továbbképzések költségkerete meghaladja a 2,5 milliárd forintot.

A csúszások, párhuzamosságok kizárása szoros, projektek közötti és projekteken belüli egyeztetést igényelne, de ez a jelenlegi strukturális keretek között nehezen biztosítható. Ezért a tanulmány azt a javasolja, hogy a Nemzeti Oktatásügyi Hivatalon belül hangolják össze az oktatási háttérintézmények tevékenységét, mert így könnyebben biztosítható a nagy költségvetésű, összetett projektek hatékonysága és biztonsága.

Az Emmi szerint:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma annak érdekében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a lehető leghatékonyabban működjön, több szempontból vizsgálta a szervezet tevékenységét. A KLIK az ország legnagyobb munkáltatójaként egy előzmény nélküli szervezet, ezért szükség van a működésével kapcsolatos tapasztalatok folyamatos, több szempontú elemzésére, vizsgálatára, esetleges korrekciójára. A belső használatra készült tanulmányok célja, hogy még hatékonyabbá tegyék a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működését. Az elkészült munkaanyagok alapján meghozott intézkedések már eddig is beépültek és a jövőben is beépülnek a központ mindennapi működésébe.