- Belföld
- szabad sajtó-díj
- mszp
- mesterházy attila
- tibori szabó zoltán
- pikó andrás
- parti-nagy lajos
- doros judit
Objektív és hiteles tájékoztatás a Szabad Sajtó-díj átadási ünnepségéről
További Belföld cikkek
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
- Négyes karambol történt az M5-ös autópályán
Bocsánat, véletlen volt. Ha szándékosan akartam volna, erősebben csinálom
- sajnálkozott a Hír Tv riporterének egy MSZP-s politikus, amiért véletlenül meglökte a kezével. Aztán meg is indokolja a kis tréfát: a kormánypárti tévé szerinte "aljas és elfogult". De nincs harag, mégiscsak a sajtószabadság ünnepe miatt vagyunk itt, a Pilvax kávézóban.
Vagyis nem teljesen, hiszen ez most végülis egy szocialista rendezvény. Itt osztja ki a pártközeli Szabad Sajtó Alapítvány azt a díjat, amivel minden évben megjutalmazza azokat, akiket a szabad sajtó elkötelezett médiamunkásainak tart.
A díjkiosztó egyik fontos és aktuális üzenete, hogy ma jobboldali médiatúlsúly van, a közmédia pártmédiává silányodott és csak kevés olyan független sajtótermék maradt, ami hitelesen és objektíven tájékoztatná a polgárait.
Úgyhogy nézzük objektíven és szigorúan csak a tényeket!
Dél előtt tíz perccel érkeztem a Pilvaxba. Ekkor már tele volt az egyébként nem túl nagy kávéház.
A bejáratnál egy férfi vitatkozott egy másikkal, de a vita okát nem tudom, mindenesetre az a szó, hogy MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) biztosan elhangzott az egyikük szájából.
Nem számoltam össze, hányan jöhettek el az eseményre, de ha valakinek hirtelen az az ötlete támadt volna, hogy pogózik egy jót, arra már nem lett volna lehetősége.
Mindenki mindenkit ismert, egy nagy család benyomását keltették a jelenlévők. Mindenki ott volt, aki a baloldalon tényező. Csak pár név a teljesség igénye nélkül: a Klubrádió-tulaj Arató András, a baloldal tréfamestere, Farkasházy Tivadar és más élő újságírólegendák. És eljöttek a párt nagy öregjei, Baja Ferenc, Puch László, Kovács László, Lendvai Ildikó éppúgy, ahogy a fiatalabb ikonok is, mínusz Simon Gábor.
Egy pillanatra azt hittem, hogy Fellegi Tamás, a Fidesz volt fejlesztési minisztere is tiszteletét tette az eseményen. Őszintén sokkolt a látvány, ahogy Lamperth Mónikával pusziszkodott. Ennyire nem lehet valaki köpönyegforgató - gondoltam, de aztán hamar kiderült, hogy objektíve bennem van a hiba, ugyanis ő nem Fellegi, hanem Józsa István szocialista parlamenti képviselő. Szerencsére nem sértődött meg, amikor lefellegiuraztam, szerinte a szakálla teszi, hogy kissé hasonlít most Fellegire. Mentségemre legyen mondva, hogy egy ATV-s operatőr is Felleginek nézte.
Azt objektíven kijelenthetem, hogy vendégek örömmel fogyasztották a terem szélén elhelyezett asztaloknál a szendvicseket, a pogácsákat, az üdítőket és a borokat.
A fotósokat jobban érdeklelte Mesterházy, mint magát a közönséget, a pártelnök nehezen jutott szóhoz.
Ez persze érthető, hiszen olyan ismerősök, barátok gyűltek ott össze, akik végre megbeszélhették a kisebb-nagyobb bajaikat.
A susmorgásnak csak akkor lett vége, amikor a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke és tényszerűen az MSZP országgyűlési képviselője, Kránitz László, miután reménytelennek látszott, hogy figyelnek rá, teli torokból elkiáltotta magát:
Csendet kérünk!!!
Ez hatott. Ténykérdés, hogy az addig zajos vendégsereg egy emberként halkult el.
Kránitz azzal kezdte a beszédét, hogy tegnap nézte a köztévé híradóját és rájött, hogy annak a szellemisége nagyon nem fér össze 1848 szellemiségével. Méghozzá azért nem, mert az szerinte nem volt kiegyensúlyozott, nem volt hiteles, nem volt objektív és a "cenzúra is jelen volt".
Aztán rátért arra, hogy a Szabad Sajtó Díját évről-évre olyan emberek kapják meg, akik az egzisztenciájuk veszélyeztetésével, de kiállnak a sajtószabadság mellett. Ekkor eszembe jutott az objektív és hiteles tájékoztatás egyetlen még élő bástyája, a Klubrádió. Később pedig rájöttem, hogy ez a szubjektív megérzés objektív tény is, merthogy az egyik díjazott a Klubrádió műsorvezetője lett. De erről majd később.
Kránitz beszéde után a résztvevők elénekelték közösen a Himnuszt, majd következett Mesterházy Attila, az MSZP elnöke.
Mesterházy az alábbi megállapításokat tette:
- Ma sem szabad a sajtó, ma is cenzúrázzák.
- A Fidesz öncenzúrát is kialakított az újságírókban.
- A demokratikus működés legfontosabb feltétele a tájékozott polgár.
- Csak akkor lehet tájékozott egy polgár, ha az újságírók objektíven, semlegesen tájékoztatnak.
- Jobboldali médiatúlsúly van.
- A közmédiát párttévévé silányították.
- De vannak független médiumok, amik dacolnak ezzel az ellenszéllel. Nem félnek, bátran kimondják véleményüket.
- Ez a fideszes időszak csak átmeneti.
- Nemsokára jön egy új korszak, ahol a most díjazottak hősök lesznek és ünneplik őket.
- Ha egy hatalom a fékek, ellensúlyok rendszerét akarja lebontani, akkor első körben a médiával kezdi. Ezzel természetesen a jelenleg regnáló kormányra utalt.
Mondott még egy-két objektív és szubjetktív dolgot, ami már az április 6-ai választásokról szólt, aztán megtapsolták.
Ezután osztották ki a díjakat.
Kitüntették Doros Juditot, aki a Népszabadság munkatársai és szociális témájú riportokat szokott írni.
Díjat kapott Parti-Nagy Lajos költő.
Díjat kapott Pikó András, a Klubrádió ismert műsorvezetője.
A negyedik díjazott Tibori Szabó Zoltán holokauszt-kutató és újságíró volt, aki nem vett részt az ünnepségen, mert éppen az Egyesült Államokban tartózkodik.
Minden díjazottat megtapsoltak.
A díjkosztás után az esemény objektíve véget ért.