Az egész élete megváltozhat az új polgári törvénykönyvtől

• A törvény március 15-én lépett hatályba, de lesznek olyan kérdések, amire még a régi törvényt kell majd alkalmazni.
• Az új Ptk. 1596 paragrafusból álló hatalmas törvény, tulajdonképpen egész életünkben végigkísér minket. A régi Ptk. két nagy területtel egészült ki: bekerült a kódexbe a családi helyzet (például a születés, házasság, örökbefogadás, válás) szabályozása és a jogi személyek, így többek között az egyesületek, alapítványok és cégek szabályai.
• Az egész törvényt bemutatni lehetetlen, ezért a legfontosabb, legtöbb embert érintő kérdéseket járjuk körül, ebben Dr. Kovács Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda vezetője segített nekünk.
• Itt olvasható az új törvény.

A házastárs is örököl

Máshogy örökölnek a túlélő házastársak március 15-étől, mint előtte. Ha például az elhunyt feleség írt végrendeletet, akkor lényegében nem változik a helyzet, ugyanúgy a végrendelet fog számítani, mint korábban. Ha viszont nincs végrendelet, a férj és a gyermekeik helyzete is egészen más lesz.

Vegyünk egy példát: a házaspárnak két gyermeke van, a feleségnek volt egy lakása (amiben együtt éltek a férjével) és más vagyona is, például autója, nyaralója. Korábban a férj ilyenkor nem örökölt semmit, hanem az összes vagyont fele-fele részben örökölte a két gyermek, a férj pedig haszonélvezeti jogot szerzett az összes vagyontárgyra (a közös lakásra, az autóra és a nyaralóra is). Ez a haszonélvezeti jog csak addig tartott, amíg új házasságot nem kötött a túlélő házastárs.

Ha a feleség ez év március 15-e után halt meg, akkor viszont nem feleződik az örökség a két gyermek között, hanem harmadolni kell azt: a túlélő férj is örökölni fog. Haszonélvezeti joga pedig csak a közös lakáson lesz, és ez akkor is fennmarad, ha újraházasodik valakivel.

Eldönthetem, hogy ki döntsön helyettem

Az új Ptk. alapján meg lehet határozni, hogy ki döntsön a sorsunkról, ha például egy betegség miatt akadályoztatva leszünk az ügyeink vitelében. Hasznos lehet ez az előre szóló rendelkezés, ha valakinek olyan mentális betegsége van, amiről tudja, hogy előbb-utóbb meg fogja akadályozni abban, hogy kellő megfontoltsággal döntsön a saját sorsáról. A szabály alapján előre meg lehet mondani, hogy a cselekvőképesség elveszítése esetén kit szeretnénk a gondnokunknak, vagy leírhatjuk azt is, hogy ki az, akit biztosan nem.

Szintén új szabály a támogatott döntéshozatal intézménye. Ez akkor jó megoldás, ha valakinek csupán mérsékelten csökkent a belátási képessége, de gondnokság alá még nem kell helyezni. Ilyenkor keresni lehet egy bizalmi embert (például testvért, gyermeket, barátot), aki segítséget nyújthat a problémákkal küzdő személynek, aki viszont továbbra is minden kérdésben saját maga dönthet. A támogató – ahogy a neve is mutatja – csak segíti a döntések meghozatalát, akár olyan apró dolgokkal, mint hogy személyesen ott van a döntés meghozatalakor.

Szakítás után eltart a volt élettársam

Az új Ptk. bevezeti az élettársi tartást is, amivel nagyon régi hiányt pótol. A házastársak között már régóta létezik olyan szabály, ami alapján a válás után a bíróság az egyik volt házastársat a másik tartására kötelezheti. Ez most már az élettársak között is lehetséges.

Élettársnak minősül tulajdonképpen mindenki, aki együtt él a párjával. A törvény szerint „a közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben" élők minősülnek élettársnak (kivéve néhány esetben, például testvérek, egyenesági rokonok nem lehetnek élettársak sem). Azonos nemű párok is élhetnek élettársi kapcsolatban.

A kapcsolat felbomlása után tartást csak az kérhet, aki

• nem tehet róla, hogy nem tudja eltartani magát,
• legalább egy évig fennállt az élettársi kapcsolat és
• a kapcsolatból gyerek is született.

Ezt a módosítást többek között az indokolta, hogy Magyarországon a családok átalakultak: számos pár anélkül él együtt, hogy házasságot kötött volna. 2012-ben például a gyerekek 44,5 százaléka született házasságon kívül, ezt az arányt pedig az új Ptk alkotói is figyelembe vették.

A szabályt a szombat óta felbomlott élettársi kapcsolatokra kell alkalmazni, így aki szombat óta szakította meg kapcsolatát, már az új szabályozással kell, hogy számoljon.

Perelhetek a gyűlöletbeszéd miatt

Újdonság a törvényben, hogy szombattól akkor is lehetőség van per indítására, ha nem konkrétan engem szidnak azért,mert mondjuk valamely közösséghez, kisebbséghez tartozom, hanem ha általában szidják e csoportot.Tehát például, ha valamely beszédben súlyosan szidják azt a

• nemzeti,
• etnikai,
• faji vagy
• vallási

csoportot, amihez tartozom, akkor pert indíthatok a felszólaló ellen. Fontos, hogy csak a felsorolt csoportokat védi a törvény, tehát például a szexuális kisebbségek tagjai továbbra sem indíthatnak polgári pert az őket ért ilyen sérelmek miatt. Büntetőjogi feljelentést viszont tehetnek.

Fotó: Index

A személyiségi jogok terén más is változott. Eddig – a büntetőjogi feljelentés mellett – úgynevezett nem vagyoni kártérítést kérhettünk, ha valaki visszaélt a fényképünkkel, sérülést okozott nekünk, megsértette a jóhírnevünket, vagy más személyiségi jogunkat vette semmibe. Ezzel az volt probléma, hogy bizonyítani kellett a hátrány elszenvedését, ami nem mindig volt könnyű. Ha például megjelent a fényképünk egy bűnügyi cikkben, bár semmi közünk nem volt az ügyhöz, az ebből eredő hátrányunkat bizonyítanunk kellett.

Az új törvény kártérítés helyett ilyen esetekre bevezeti a sérelemdíj intézményét, ami abban más, hogy a sérelmet szenvedett félnek elég azt bizonyítania, hogy megsértették a jogait, a hátrányt külön nem kell meghatároznia. Azt, hogy mennyi pénzt kap ilyenkor a felperes, a bíró dönti majd el az eset súlyossága és más körülményei alapján.

Elromlott a tabletem

Az új Ptk. végre egyértelműen szabályozza, hogy mit tehetünk, ha például hibás a számítógép, vagy az új tablet, amit vettünk a boltban. Az előző Ptk. ugyanis meglehetősen bonyolult volt ezen a területen. Noha a kérdés nagyon sok embert érint, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság még nem készült el fogyasztói jogokról szóló tájékoztatójának új verziójával, írták az Indexnek. A szombat óta vett termékekre már az új Ptk. szabályai vonatkoznak, ezért erről a kérdésről kicsit részletesebben írunk.

Az új Ptk. alapján egy elromlott tévé, hűtő, telefon kicserélését, megjavítását két éven belül lehet kérni, de az eszköz elromlásától számított két hónapon belül jelezni kell a meghibásodást az eladónak. Kicserélést, vagy megjavítást immáron a kereskedőtől vagy a gyártótól is lehet kérni.

Ha a hiba nem javítható, és a kicserélés sem lehetséges, akkor a fogyasztó az eladótól kérhet árleszállítást, vagy el is állhat a vásárlástól. Árleszállításnál a hibás terméket megtartja a vevő, de kevesebbet kell fizetnie érte, elállásnál pedig mindenki visszaadja amit kapott: a vevő a terméket, az eladó a pénzt.

Bekerült a Ptk.-ba az a korábban másik törvényben szereplő szabály is, ami alapján egy hibás termék által okozott kárt lehet követelni a gyártótól. Tehát ha a vásárlás után három éven belül elromlik a sütő, és ez a ház leégéséhez vezet, akkor a kár megtérítését a gyártótól lehet kérni.

Sok szempontból marad a régi

Az új polgári törvénykönyv szombaton ugyan hatályba lépett, de sok kérdésre továbbra is a régi törvényt kell alkalmazni. A visszamenőleges hatály tilalma miatt az új Ptk. megkötése előtt létrejött szerződésekre továbbra is a régi törvény lesz érvényes, emelte ki Dr. Kovács Attila. Székely László, az új Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztos (tavaly óta ombudsman) szerint 2-3 évtized múlva is lesznek még olyan ügyek, amire a szombat óta hatálytalan törvényt kell alkalmazni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!