Nem tud külföldről regisztrálni? Segítünk!

A külföldi szavazók regisztrációjával kapcsolatban rengeteg levelet kaptunk olvasóinktól legutóbbi cikkünk után. A magyarországi lakcímmel is rendelkezők közül a legtöbben arról panaszkodnak, hogy

• nem kaptak visszajelzést, hogy miért utasították el kérelmüket a külképviseleti névjegyzékbe vételről
• az elutasító határozatot nem vagy csak a fellebbezési határidő lejárta után kapták meg
• a határozatot magyarországi címükre küldték el, pedig külön kérték, hogy emailben/a külföldi címükre küldjék
• nem világos, hogy kell fellebbezni/újra próbálkozni
• kukacoskodásnak érzik, hogy „kis hibák” miatt utasítják a kérelmet vissza (doktori cím, születés helyénél pontos kerület, stb.)

Egy olvasónk például így írt a fellebbezés körülményességéről: „Nincs formanyomtatvány, a külföldre kényszerült betanított munkás adott esetben bogarászhatja hosszasan a választási iroda honlapjára bemásolt sokoldalnyi törvénycikkelyt, melyek a fellebbezés formai és tartalmi követelményéről adnak némi nemű felvilágosítást. Arra, hogy pontosan kinek kell elküldeni csak egész véletlenül hibáztam rá.”

Ő egyébként édesanyja magyarországi címére kapott értesítést, az email és az ő német címére küldött határozat már a fellebbezési határidőn túl érkezett meg. Mint kiderült, rosszul tudta, pontosan melyik kerülethez tartozik a kórház, ahol született, de csak a fellebbezés elutasítása után derült ki, hogy ez volt a hiba. Innen elvileg „további jogorvoslatnak helye nincs” – írta kétségbeesetten, mi pedig megígértük, hogy utánajárunk, pontosan mi a teendő.

Na jó, igazából nem volt nehéz: már korábban is megírtuk, hogy nem kell fellebbezni,

egyszerűen újra ki kell tölteni az online formanyomtatványt. 

Ennek az elutasító határozatokon is szerepelnie kell: „kérelmét az elutasítási okokban felsorolt hibákat kijavítva ismételten benyújthatja″. Fellebbezni az NVI szerint csak akkor kell, ha valaki jogi útra akarja terelni az elutasított regisztrációt (amire nincs szükség, ha a következő próbálkozás sikerül).

Az irodát többi problémáról is megkérdeztük, elmondták: elvileg öt napon belül határozatot kell hozni a névjegyzékbe vételi kérelmekről, a határozatot pedig az állandó lakcím mellett lehet a tartózkodási címre és emailcímre is kérni (a pontos részleteket lásd cikkünk végén a táblázatban). Fel kell tüntetni az elutasítás indokát is (legtöbb olvasónk ezt hiányolta).

Az NVI egyébként a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők kérelmeit bírálja el, akinek van lakcíme, az a helyi választási irodához (gyakorlatilag a helyi jegyzőhöz) ad be kérelmet. Az NVI azt javasolja, hogy

mindenki a lehető legpontosabban másolja be az adatait az okiratairól,

mert a rendszer senkinek sem kegyelmez: az iroda elnökének sem sikerült első körben az adatletiltás (egy másik, az NVI honlapján kitölthető kérvény), mert elírta szülővárosa nevét. Mások egyébként arról panaszkodtak, hogy a doktori címet is fel kellett tüntetni a születési névnél, ami annyira nem evidens, mint hogy a helyes kerületet kell megadni a születési címnél.

Mi történt eddig?

Korábban arról írtunk, hogy sok külföldön élő magyar nehezményezi, hogy nem szavazhat levélben, hanem el kell utaznia egy (egyes esetekben több ezer kilométerre, akár más országban levő) külképviseletre. Az sem tetszett sokaknak, hogy a legapróbb elírási hibák miatt is visszadobták regisztrációs kérelmüket.

Mindkét probléma csak azokat érinti, akiknek van magyarországi állandó lakcíme. Az NVI szerint ha engednék, hogy akár hibás adatokkal is át lehessen jelentkezni, szinte bárki átjelentkeztethetne bárki mást. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők esetében azért más a helyzet, mert a legtöbbször külföldi dokumentumok alapján töltik ki a kérelmet, tehát sokszor kérdéses, hogy az adatokat hogy kell pontosan magyarra átírni. Arra, hogy miért nem szavazhat mindenki levélben, csak azok, akiknek nincs magyarországi lakcíme, nincs hasonlóan szemléletes magyarázat (hacsak az nem, hogy egyéni jelöltre és listára is szavaznak, míg a többiek csak listára).

A kormány közben minden erővel azon van, hogy minél több honosított magyar állampolgár szavazhasson a választáson: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) levélben kérte az állampolgársági esküket szervező összes anyakönyvvezetőt, hogy gyorsítsák fel az eskük letételét, mely után a honosított állampolgárokat Orbán Viktor arcképes levelével biztatják szavazásra (a részletek és a levelek teljes terjedelmükben itt olvashatók).

Az NVI adatai szerint eddig az elutasítási arány a magyarországi lakcímmel rendelkezők esetében 14, a lakcímmel nem rendelkezők esetében 17 százalék (pontos számok táblázatunkban). Az elutasítási arányt nem jelentkezők, hanem jelentkezések alapján számolják, tehát egy ember több jelentkezése külön számít bele.

Írjon nekünk ezen az emailcímen, ha:

• külföldön élő magyarként regisztrálna, feliratkozna, de nem tud
• kampányoló magyar politikus tűnik fel a közelében
• érdekes, választással kapcsolatos sztorija van

Így választanak a külföldön élő magyarok:

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!