Eufrozina, Kende
8 °C
19 °C

Gondnokság-nagyhatalom maradunk

2014.04.03. 17:45
  • Az ombudsman szerette volna eltörölni az értelmi fogyatékosok cselekvőképességének teljes korlátozását
  • A korlátozás azt jelenti, hogy intézetbe zárhatók, nem dönthetnek önállóan semmilyen saját ügyükben
  • A TASZ szeint nemzetközi egyezmények arra kötelezik Magyarországot, hogy inkább a támogatott döntéshozatalt alkalmazza
  • Az alkotmánybíróságot ez nem hatotta meg, elutasították az ombudsman indítványát

Bár nemzetközi szerződés kötelezi Magyarországot, hogy törölje el a cselekvőképesség teljes korlátozását, az alkotmánybíróság elutasította az ombudsman erre vonatkozó indítványát – írja a TASZ.

32 ezren kizáró gondnokság alatt

A jogvédők szerint a cselekvőképesség teljes korlátozásának eltörlése hazai és nemzetközi szakmai és civil konszenzusra támaszkodik. A KSH adatai szerint közel 32 ezer ember áll ma cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt. Az érintettek életük egyetlen jelentős területén sem hozhatnak döntést, bármikor intézetbe zárhatók, vagyoni ügyeikben korlátozhatók, akár akaratuk ellenére egészségügyi beavatkozásnak vethetők alá.

Verdes Tamás, a TASZ fogyatékosügyi programvezetője az Indexnek elmondta: a gondnokság eredetileg jogvédelmi eszköz, de sokszor arra használják, hogy megszabaduljanak „problémás”, például értelmi fogyatékos családtagoktól, például azért helyeztetnek valakit gondnokság alá, hogy bentlakásos szociális intézetben helyeztethessék el.

Az ENSZ fogyatékosügyi egyezménye arra kötelezi a csatlakozó államokat, hogy térjenek át a támogatott döntéshozatal rendszerére. Az új Ptk. újdonsága, hogy ez az intézmény megjelenik benne, bár jelentősen eltér például a kanadai és skandináv példáktól: aki ilyen segítséget kér, nem lehet nevelőszülő (ha már nevel gyereket, elveszik tőle), és bizonyos hivatásokat sem gyakorolhat.

Indokolt beavatkozás?

A támogatott döntéshozatal ráadásul csak az enyhe fokban fogyatékosnak minősített személyek számára elérhető, és megvalósításában a gyámhivatali rendszer felügyelete alá került, ami a TASZ szerint azért probléma, mert így a kiemelten fontos bizalmi kötelék sérül támogató és a támogatott személy között. A gondnoksági rendszerből átemelt elem, hogy egy hivatásos támogatónak akár 45 támogatottja is lehet.

Ilyen tömeges ellátás során aligha beszélhetünk majd bizalmi kapcsolatokról.

– mondta Vedres.

Az Alkotmánybíróság érvelése szerint a cselekvőképesség teljes korlátozása nem ellentétes az emberi méltósághoz való joggal, a magánélethez való joggal, és az ENSZ fogyatékosügyi egyezményével sem. Az érvelés szerint a korlátozás indokolt beavatkozást jelent az érintettek magánszférájába.

A jogvédők szerint aggasztó, hogy a gondnokság alá helyezett személyek száma a rendszerváltás óta töretlenül emelkedik Magyarországon, ezzel az ország a gondnokság alá helyezést a leggyakrabban használó európai országok közé került.

gondok.png

Székely Lászlóval, a jelenlegi alapvető jogok biztosával 2012-ben készítettünk interjút, aki akkor a most az AB elé citált új Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztosként többek között ezt mondta a gondnokság alá helyezésről:

A fogyatékkal élőket a jog és a cselekvőképesség másokkal azonos alapon illeti meg. (...) Gondnokságra csak az érintett érdekeinek megóvása érdekében lehet szükség. A törvény a leghatározottabban bevezeti a fokozatosság és az arányosság elvét.