Dániel, Daniella
19 °C
32 °C

Öt ok, amiért a baloldal nem hisz a felméréseknek

2014.04.03. 10:26
Az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP szövetség nem áll valami fényesen. Legalábbis a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem sikerült erősödniük, vannak, akiknél még gyengültek is. A népszerűség drámai megugrása, amit egyesek az összefogás megkötésétől vártak, elmaradt. Erősödött viszont a Jobbik, ott lohol a nyakukban. A kormányváltó ambíció és a felmérések kiábrándító számai közötti feszültséget pedig valahogyan fel kell oldani, és a baloldali politikusok ezt meg is teszik: különböző érvekkel, de szinte egyöntetűen megkérdőjelezik a felmérések megbízhatóságát. Összeszedtük és mérlegeltük az öt leggyakrabban hallható érvet.

1. A Fidesz mindenkit megvásárolt

Pro A legdurvább érv, amit a kormányváltók egyik vezető politikusa mondott név nélkül nyilatkozva az Indexnek, hogy a Fidesz-közeli kutatócégek mellett a többi intézet adatai is manipuláltak, legalábbis szerinte háromból kettő esetében ez a helyzet. Az egyiknél nem részletezett nyomásgyakorlást emlegetett, a másikról pedig azt állította:

Akár konkrét tarifát is tudnék mondani!

Egy másik, szintén ismert politikus szájából is hasonlót hallottunk, bizonyos baloldali körökben ez elterjedt véleménynek számít. Korábban egyébként Bokros Lajos egy rendezvényen nyíltan arról beszélt az Indexnek, azért nem készíttetnek pártja, a MoMa népszerűségéről közvélemény-kutatást, mert

nagyon sokan felajánlották, ha ennyit fizetünk, akkor ennyire mérnek majd bennünket.

Kontra Az egyik közvélemény-kutatásokat készítő intézet általunk megkérdezett munkatársa a hasonló állításokat a frusztrációnak, illetve egyes politikusok paranoiájának tudja be. Egy másik intézet közvélemény-kutatója saját szakmáját a gyémántkereskedőkéhez hasonlította, ahol bár nincs semmi papír, de soha senki nem meri átverni a vevőjét.

Egyszerűen azért, mert

A friss felmérések ezt mondják a kormány-váltók népszerűségéről

(Teljes népesség/biztos szavazók)

Medián: 18/23%

Tárki: 16/21%

Ipsos: 23/31%

Századvég: 19/25%

Nézőpont: 19/19%

a bizalom és a hitelesség megléte nélkül semmit nem érnének a felmérések. Akit egyszer csaláson kapnak, az elveszíti az ügyfeleit és lehúzhatja a rolót.

A kormányváltók egy másik, szintén meghatározó politikusa arról beszélt, a Tárki, a Medián és az Ipsos tisztességes, teljes mértékben megbízható kutatócégek – de azért hozzátette, a Fidesz-közeliek esetében viszont még arra sem venne mérget, hogy a felméréseik mögött van-e minden esetben adatfelvétel. A másik oldalról eközben olyan pletykát is hallani, miszerint az egyik márciusi közvélemény-kutatást az azt készítő intézet éppen azután „számolta újra″ és módosította, hogy a baloldali szövetség az első számolás eredményeként meglepően rosszul teljesített. Az tehát biztos, hogy a felfokozott hangulatban igencsak terjed a közvéleménykutatás-szkepticizmus.

Reménykedhetnek emiatt a baloldaliak jobb eredményben? Nem. 

2. Az emberek többsége szóba sem áll a kérdezőbiztosokkal

Pro A Demokratikus Koalíció egyik ismert arca szerint a közvélemény-kutatók által megkeresettek 80%-a eleve nem válaszol, a felmérések tehát a maradék 20% véleményére támaszkodnak. Az Együtt-PM vezetésének egyik tagja alacsonyabb, de ugyancsak jelentős számot mondott, szerinte 3500-4000 embernél kell próbálkozni, hogy összejöjjön az ezres-ezerkétszázas minta. Egy MSZP-s politikus az Indexnek szintén arról beszélt, túl sokan utasítják vissza a válaszadást ahhoz, hogy meg lehessen bízni a felmérésekben. Szerinte az eddigi időközi választások eredménye és a baloldal jó szereplése (Fóton, Salgótarjánban, de Baján is) erre tökéletes bizonyíték. Ezek ugyanis az ellenzék országosan mért népszerűségéből szintén nem következtek volna. Természetesen szerinte az időköziket kell nézni, és ő maga is azokból merít reményt.

Kontra A közvélemény-kutatók rendszeres összejövetelén, a Mérők Klubjában a téma többször is előkerült már. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az Indexnek súlyos, visszatérő toposznak nevezte ezt a kérdést. Szerinte azok, akik erre hivatkoznak, általában az Ipsos számai alapján teszik. Pedig Závecz Tibor az egyik rendezvényen elmondta, az Ipsosnál korábban nem mérték a válaszmegtagadók számát, csak azóta, hogy a kérdezőbiztosok panaszkodnak arra, milyen nehéz emiatt a munkájuk. Sik Endre elmondása alapján a Tárkinál egyáltalán nem készül összesítés arról, hogy a minta összehozásához hány válaszmegtagadó párosul – folytatta Hann –, saját cégénél, a Mediánnál pedig bár 30-ról 40%-ra nőtt a válaszmegtagadók aránya, de ez közel sem az a nagyságrend, amire a politikusok hivatkozni szoktak. A Mediánnál legutóbb az 1200-as mintához 2013 kapcsolatfelvételre volt szükség. A válaszmegtagadásnak ugyanakkor rengeteg, elsősorban nem politikai oka lehet:

A listás szavazatok becsült aránya a választáson a Medián szerint 

Fidesz: 38–44%

MSZP-Együtt-DK-PM-MLP: 26–32%

Jobbik: 21–25%

LMP: 3–5%

a megkeresett inkább vacsorázna, gyereket fürdetne, tévét nézne, egyszerűen nincs kedve vagy ideje válaszolni egy közvélemény-kutatónak.

Reménykedhetnek emiatt a baloldaliak jobb eredményben? Nem. 

3. Sokszor tévednek hatalmasat a közvélemény-kutatók, miért ne tennék most is?

Pro A politikusokkal folytatott beszélgetések során visszatérő elem volt bizonyos félremért választások, a kutatásokra rácáfoló választási eredmények felidézése. Egyrészt akad egy nagyon friss példa, Robert Fico súlyos veresége a szlovákiai elnökválasztáson. A szlovák példát az azt idézők már csak azért is relevánsnak tartják, mert szerintük egyrészt a magyar és a szlovák társadalom, másrészt az ottani és a hazai politikai helyzet – egy populista-nacionalista erős vezető áll szemben a szétforgácsolódott ellenzékkel – is nagyon hasonló. A szlovákiai elnökválasztást Andrej Kiska 60%-kal nyerte Fico 40%-ával szemben, úgy, hogy már az első fordulóban 4%-ra megközelítette, aminek minden felmérés ellentmondott, ráadásul januárban Kiska népszerűsége még csak 13%-on állt. De szívesen hivatkozott hazai példa is akad: a 2002-es választás, ahol szinte mindenki a Fidesz győzelmét várta.

Kontra A közvélemény-kutatók valóban tudnak nagyokat tévedni. Ki nem? Inkább arról van szó, hogy az ilyen esetek – már csak azért is, mert igen ritkák – az évek során felnagyítódnak, városi legendákká válnak, miközben a tényleges tévedés a valóságban sokkal kisebb volt. Erre hívta fel a figyelmet a Medián is Facebook-oldalán, amikor megosztotta saját, a 2002-es választás előtt 9 nappal publikált felmérését, mely egyáltalán nem mérte durván félre az eredményt. 

Reménykedhetnek emiatt a baloldaliak jobb eredményben?  Nem.

A 2010. április 11-i választás előtti utolsó felmérések

Szonda Ipsos (2010. április 6.)

Fidesz: 62%, MSZP: 20%, Jobbik: 13%, LMP: 3%

Nézőpont Intézet (2010. április 7.)

Fidesz: 63%, MSZP: 15%, Jobbik: 11%, LMP: 7%

Tárki (2010. április 7.)

Fidesz: 61%, MSZP: 18%, Jobbik: 12%, LMP: 7%

Századvég-Kód (2010. április 7.)

Fidesz: 59%, MSZP: 18%, Jobbik: 15%, LMP: 5%

Medián (2010. április 7.)

Fidesz: 60%, MSZP: 17%, Jobbik: 17%, LMP: 4%

Gallup (2010. április 8.)

Fidesz: 59%, MSZP: 16%, Jobbik: 17%, LMP: 5%

Forsense (2010. április 8.)

Fidesz: 60%, MSZP: 19%, Jobbik: 12%, LMP: 6%

4. Mindig kiderül, a Fidesz nem is olyan erős

Pro Nem csak 2002-ben, hanem például 2009-ben és 2010-ben is jelentősen felülmérte az összes intézet a Fidesz-KDNP teljesítményét az EP- és a magyar parlamenti választásokon. Az európai parlamenti választáson

a Fidesz 56,36%-ot ért el, miközben a felmérésekben 63–71%-on állt, a 2010-es választáson kapott 52,73%-kal szemben pedig a közvélemény-kutatások 59–63%-ot jósoltak Orbán Viktor pártjának,

ami legalább 7%-os eltérést jelent. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke korábban többször úgy nyilatkozott, szerinte az Összefogás és a Fidesz közötti különbség egy számjegyű. Ezzel szemben a márciusi felmérésekben a biztos szavazóknál az Ipsos 17, a Tárki 30, a Századvég 26, a Nézőpont 29 százalékpontnyi előnyt mér a kormánypártnak (a friss Medián még nem jött ki), amit egyik nyilatkozó baloldali politikus sem tart reálisnak.

A 2010-es választás első fordulójának listás eredménye

Fidesz: 52,73% (felmérések: 59–63%)

MSZP: 19,30% (felmérések: 15–20%)

Jobbik: 16,67% (felmérések: 11–17%)

LMP: 7,48% (felmérések: 4–7%)

Kontra A Fidesz felülmérése számokkal alátámasztható tény, ezt a tendenciát a közvélemény-kutatók többsége is elismeri. A kormánypárt és a baloldali összefogás közti különbség azonban akkora, hogy azt önmagában semmilyen mérésbeli hiba és bizonytalanság nem magyarázza. A kormányváltók egyik ismert politikusa szerint kiindulópontnak mindenképpen reálisak a jelenleg ismert felmérések, azonban a Fidesz választási eredménye azoktól lefelé, a baloldali ellenzéké pedig felfelé fog eltérni. Ezt egyébként a 2010-es választás előtti felmérések, valamint az első forduló eredményének azokhoz való viszonya is alátámasztják.

Reménykedhetnek emiatt a baloldaliak jobb eredményben? Némileg kisebb Fidesz-előnyben igen.

5. Az ellenzékiek félnek válaszolni, vagy direkt félrevezetik a kérdezőbiztost

Pro Olyan közhangulatban, amikor választók szélesebb csoportjai azt feltételezik, hogy véleményük miatt retorzió érheti őket, a megkérdezettek sokkal nagyobb valószínűséggel rejtik vagy titkolják el a véleményüket. Vidéken kampányoló MSZP-s és Együtt-PM-es politikusok beszámolóiban visszatérő elem például annak az említése, hogy számos támogatójuk nem mer elmenni a rendezvényeikre. Szerintük azért nem, mert többek között a helyi média vagy éppen a HírTV sorról sorra felvételeket készít a résztvevőkről. Kisebb közösségekben ugyanis egyrészt könnyebben felismerik az embert, másrészt sokkal nagyobb a függés a jellemzően fideszes vezetésű önkormányzattól. Bajáról tudósító kollégánknak például külön meg kellett beszélni Teket Melinda stábjával, hogy bemehessen tudósítani egy rendezvényükre, fotóst azonban nem vihetett magával. Teketék ezt azzal magyarázták, máskülönben az emberek félnének elmenni a fórumaikra.

Akadtak olyan résztvevők, akik kollégánkkal szóba állni sem voltak hajlandóak, miután meghallották, hogy újságíró. Hasonló lehet a helyzet a kérdezőbiztosokkal is,

érvelt egy baloldali politikus. A rejtőzködésnek ráadásul van egy speciális alesete is, a szándékos megtévesztés, amire Mesterházy Attila, némileg burkoltabban pedig Bajnai Gordon is felszólította híveiket. Akik pedig ezeket a tanácsokat megfogadják, tehát hallgatnak politikusaikra, valószínűleg elkötelezett, biztosnak tekinthető szavazók.

Kontra Több közvélemény-kutató intézet munkatársa is megerősítette, valóban létező jelenség, hogy egyesek alkalmazkodásból vallják magukat fideszesnek. Ugyanakkor az ő arányukat egyrészt nem lehet mérni, másrészt nehezen elképzelhető, hogy olyan nagyságrendről legyen szó, ami például a választási eredményt érdemben befolyásolhatná. 

Reménykedhetnek emiatt a baloldaliak jobb eredményben?  Ha reménykedni akarnak, leginkább még mindig ebben lehet.