Ezt kérdeztük volna Orbántól

Az elmúlt időszakban Bajnai Gordonnal és Schiffer Andrással olvashattak választási interjút az Indexen, Gyurcsány Ferenccel pedig még novemberben találkoztunk. A mérhető támogatottságú pártok vezetői közül három politikussal nem lett interjú.

• Vona Gáborral mi nem akartunk találkozni.

Amíg a Jobbik tűri, hogy politikusai rasszista, homofób és egyéb kirekesztő kijelentéseket tegyenek, nem tekinthető szalonképes választási alternatívának. A párt kampányáról beszámoltunk, de interjút nem kértünk.

• Mesterházy Attila stábja az utolsó pillanatban lemondta a megbeszélt interjút.

Kis előrelépés ez 2010-hez képest, amikor a szocialista listavezető, mint menet közben kiderült, annyira tartott az esetleg kellemetlen kérdésektől, hogy időpontot se kaptunk, ám a végeredményt tekintve ez mindegy: idén se lesz Mesterházy-interjú.

• Orbán Viktor meg sajnos nem ért rá.

Persze tudtuk, csodaszámba menne, ha összejönne. Orbán 2006-ban adott utoljára interjút az Indexnek. 2010-ben és azóta is többször próbálkoztunk, csak épp sajnos számára sosem volt időszerű a pillanat. Februárban ismét bejelentkeztünk, ám a sajtósa jódarabig egyáltalán nem reagált a levelekre. Amikor ezt egy hónap után szóvá tettük, ezt a választ kaptuk:

"A miniszterelnök ezekben a hetekben rendkívül elfoglalt, számos fővárosi és vidéki helyszínre megy el, ahol az emberekkel találkozik, beszélget, avató ünnepségeken vesz részt. Így személyes interjúra – bár nagyon jó lenne – most nem tudunk sort keríteni." (Kiemelés: Index)

Szerencse, hogy a találkozások, beszélgetések és avatások közepette a közszolgálati média mellett az Echo TV-nek és a HírTV-nek is sikerült interjúidőpontot találni, de persze nem akarjuk ostobának tettetni magunkat: akkor lesz Orbán-interjú az Indexen vagy más, független lapban, amikor Orbánnak érdekében áll majd adni. Ez most nem az a pillanat.

Orbán Viktor nélkül nem lehet Orbán-interjút csinálni. E sajnálatos tény ellenére összeszedtük, mit kérdeznénk ma az országot négy éve erős kézzel és a saját táborában megkérdőjelezhetetlen tekintéllyel vezető politikustól. Válaszok, visszakérdezések, valódi dialógus nélkül önmagukban a kérdések elég suták – sajnáljuk, nem rajtunk múlt.

Miniszterelnök úr, ön idén március 15-én arról beszélt, hogy Európa legegységesebb országa vagyunk. A közvélemény-kutatások szerint az összes választó 40 százaléka szavazhat vasárnap a Fideszre. Nem érez némi ellentmondást?

Egyáltalán, miért olyan fontos önnek, hogy egységesnek láttassa az országot? Amikor fiatal volt, a pártállam vezetői által egységesnek és megkérdőjelezhetetlennek hirdetett rendszer ellen lázadt. Az elmúlt években viszont az ön politikai ideálja a huzamos időn át megmaradó "centrális politikai erőtér" és az azt leképező nagy kormányzópárt lett, ami viták helyett megfogalmazza, és "a maga természetességével képviseli" a nemzeti ügyeket. Azokra, akik nem értenek egyet önökkel a fontos ügyeikben, miért tekint úgy, mint a nemzet peremvidékén élőkre?

A HírTV-nek adott hétvégi interjújában azt mondta, szeretné, ha a keresztény értékek is olyan, a politika számára érinthetetlen nemzeti üggyé válnának, mint a kettős állampolgárság, amit végül az MSZP is megszavazott. Miután az új alkotmányba már beemelték, mi lenne ön szerint a következő üdvös politikai vagy közjogi lépés a keresztény értékek erősítése, állami védelme érdekében?

Ön nemrég bejelentette, hogy ismét kétharmados többséggel szeretne kormányozni, mert, mint mondta, ez az ország legnagyobb versenyelőnye. A HírTV-nek ki is fejtette, hogy a leendő államgépezet, a kormányzat hatékonysága forog kockán. Felvázolna egy konkrét problémát, amit a következő kormány úgy tudna csak hatékonyan orvosolni, ha kétharmada van a parlamentben?

Négy éve Kövér László a két forduló között a Fidesz kétharmados többségétől tartókat azzal nyugtatgatta, hogy visszafogottak lesznek, és csak négy kétharmados törvényt kívánnak módosítani, ha összejön a szupertöbbség (a választójogit, az önkormányzatit, a médiatörvényt és a határon túliak kettős állampolgárságát rendezőt). Meglett a kétharmad, mire önök alkotmányozni kezdtek és egy sor sarkalatos törvényt hoztak. Nem kellett volna erről már a választások előtt tisztán beszélni a választókkal? Miért kéne ezután elhinni, hogy a következő ciklusban mértéktartóbbak lennének?

A kétharmados felhatalmazás birtokában olyan, fontosnak tűnő ügyeket is rendezhettek volna, mint a pártfinanszírozás átláthatóvá tétele, vagy az ügynökügyek megfigyeltjeinek információs kárpótlása. Ezekre hogyhogy nem került sor?

Ön 2013-ban azt nyilatkozta, úgy tisztességes, ha a választások előtt egy évvel már nem módosítják a választási törvényeket. A választási eljárásról szóló törvényt egy éve hirdették ki, azóta háromszor változtattak rajta, utoljára most januárban, amikor alapvetően módosítottak a kampányszabályokon. Tisztességesnek tartja a mostani kampányt és választást, vagy nem?

2006-ban azt mondta, hogy "Gyurcsányék egy hazugsághadjárattal" csapták be az országot. Miben különbözik ez attól, hogy nyilvánvalóan téves állításokkal kampányolnak, mint hogy nőtt a versenyképességünk, Európa visszahúz minket, érdemben csökkent az államadósság, vagy hogy most már hosszú távon is fenntartható a hiány?

A múlt héten Szabadkán járt, ahol Kosztolányi-szobrot avatott, beszédet mondott. A TV2 tudósításában (04.36-nál) egy egészen furcsa részlet látható. Ön különös tónusban ezzel küldött fel a színpadra egy színészt: “Egy Himnuszt énekeljünk már! Kezdjen bele! Menjen fel és kezdjen bele!” Szerintem senki sem örül, ha így beszélnek vele és aztán ráncigálják. De ami fontosabb: mennyire gondolt bele abba, hogy kényes dolog-e Szabadka főterén a magyar Himnuszt énekelni. Ez természetesnek tűnhet ugyan, de mégis: ott olykor ennél kevesebbért is megverik az embert, ha magyar. Utólag nem sajnálja kicsit ezt a dolgot?

Mi a véleménye arról, hogy az önt szállító kisbusz kedvéért kiszedték a járdából a parkolásgátló karókat az Astoriánál, hogy megkönnyítsék a dolgát, amikor a fodrászához megy?

Egy ülőhelyre vetítve a világ egyik legdrágább futballstadionja épül Felcsúton, a háza közelében, és majdnem kétszer annyi néző tud majd leülni, mint ahányan a faluban laknak. A futballakadémiánál sorban állnak a nagyvállalatok és vállalkozók, hogy támogathassák. Ön szerint ez normális dolog?

A felújított Várkert Bazár átadásán arról beszélt, hogy a Budavári Palota következik. Ön egyszer már majdnem felköltöztette a Miniszterelnökséget egy vári palotába, de a 2002-es kormányváltás után oda végül az államfő hivatala került. Előfordulhat, hogy a következő ciklus során a Miniszterelnökség a Budavári vagy a Sándor-palotában köt ki?

Milyen a kapcsolata Simicska Lajossal? Milyen gyakran beszélnek, mikor látta utoljára? Ha szoktak, miről szoktak beszélni? Mit gondol arról, hogy Simicskáról leginkább mint az ország egyik vezető oligarchájáról lehet olvasni a sajtóban, aki főleg az állammal kötött üzletekből profitál?

Nincs olyan fideszes vagy kormányzati politikus, aki a háttérbeszélgetéseken tagadná, hogy Habony Árpád az ön egyik legközelebbi bizalmasa és stratégája, aki a frakcióülésektől kezdve a szűk kampánystábon át egy sor fontos ilyen-olyan döntéshozó fórum munkájában részt vesz. Ön szerint miért éri meg Habonynak ingyen dolgozni önnek? Ennyi év után nem lenne időszerű szerződtetni vagy állást adni neki, hogy rendeződjön a munkaviszonya?

Ön 2008-ban az alkotmányos rend elleni puccsról beszélt, amikor kiderült, hogy a Gyurcsány-kormány a parlamentet megkerülve tíz évre titkosítandó szerződést kívánt kötni az oroszokkal Paksról. Azt mondta, hogy „nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni (..) hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország felemelkedését vagy éppen meggyengülését.” Eltelt hat év, és az ön kormánya pontosan így, a feltételeket eltitkolva kötött szerződést Moszkvával Paks bővítéséről. Ön szerint ez most miért nem “puccs az egész magyar néppel szemben”?

Mit gondol arról, hogy sem Simon Gábornak, sem Rogán Antalnak nem sikerült a valóságnak megfelelően kitölteni a képviselői vagyonnyilatkozatát? Ha az átlagember ekkorát hibáz, a NAV azonnal lecsap, a képviselők viszont következmény nélkül javítgathatnak tízmilliós tételeket, akár utólag. Nem kéne szigorúbban büntetni az ilyen tévedéseket?

A ciklus elején adócsökkentést ígértek, de a lakosság sokkal több adót fizet, mint a kormányváltáskor, csak jobban elrejtve, áfában, kisebb adókban.  Eleve így tervezték, vagy csak így sikerült, és ha igen, miért?

A 2011 áprilisi konvergenciaprogram legelső ábrája egy évi 3 százalék körüli konzervatív, és egy 5-6 százalékos optimista növekedési pályát vetített előre. Akkor egy éve kormányoztak, túl voltunk a válság javán, már nem érhette önöket nagy meglepetés. Ehhez képest a 3 százalékos növekedést sem sikerült soha elérni, a régió uniós tagországaiban gyorsabban nő a gazdaság, pedig sehol sincs kétharmad. Ön a nyilatkozatai alapján mégis elégedettnek tűnik ezzel a teljesítménnyel. Miért?

A kormánya egyetlen elismert gazdaságpolitikai kudarca a MÁV és a Volán már a kezdete előtt megbukott átszervezési kísérlete volt, amire Ön is azt mondta, hogy "beleszorult a bicskánk". Amikor közölték, hogy mégse hangolják össze őket a Nemzeti Közlekedési Holdinggal, a MÁV és a Volán vezére is lemondott. Milyen erők akadályozták meg az átalakítást, kik voltak erősebbek a kétharmadnál?

Mivel indokolja, hogy a foglalkoztatottak közé százezernyi olyan munkavállalót is beszámolnak, akik nem Magyarországon, hanem egy másik országban dolgoznak? Melyek voltak azok a foglalkoztatáspolitikai intézkedések, amikkel a kormány elősegítette a magyarok külföldi munkavállalását?

Előállhat olyan helyzet, hogy Magyarország az ön kormányzása alatt kilép az Európai Unióból?