Mesterházy: Nem mondok le

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke egyértelműen tagadta a hétfő esti Egyenes beszédben, hogy lemondana a választási vereség után. Elmondta, hogy a párttól származó felhatalmazása az őszi önkormányzati választásokig tart.

Önkritikus volt a pártelnök, szerinte a kampányban is hibáztak, nem vették komolyan a "közmédia agymosását", a közösségi médiát és az ajtótól ajtóig folyó kampányolásban.Hiba volt az is, hogy a Jobbikkal nem vitatkoztak, Mesterházy szerint az a hozzáállás, hogy antidemokratikus párttal nem ülnek le vitázni, "szélárnyékot" biztosított a szélsőségeseknek. Mesterházy szerint "őszöd, a Simon-ügy, a Zuschlag-ügy" is sokkal jobban beleégett az emberek fejébe, mint ahogy azt korábban gondolták.

Mesterházy szerint a baloldali ellenzék "együttműködésre van kárhoztatva", szerinte "vigyázniuk kell egymásra." A pártelnök szerint 2018-ban is ugyanezek a feltételek lesznek a választójogban, "ha kétharmada lesz a Fidesznek, akkor azért, ha nem lesz kétharmada, akkor meg azért."

Mesterházy hozzátette, arra számítanak, hogy a politikai események centruma a parlamenten kívülre kerül, ezért nem feltétlenül a parlamenti frakcióra építik a szakmapolitikát, hanem "a párt irányába indulnak el". Ott hoznak létre műhelyeket, esetleg kabineteket, írja az MTI.

Fodortól függ Gyurcsányék frakcióalakítása

Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke hétfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: egyelőre sem az Együtt-PM-mel, sem a DK-val nem tárgyalt hivatalosan arról, melyik frakcióhoz csatlakozzon. Hozzátette, az MLP csak olyan döntést fog hozni, amelyik az önálló liberális politikai arculatot erősíti, mert újra meg akarják teremteni az önálló liberális pártot. Azt sem tartotta kizártnak, hogy függetlenként dolgozik majd az Országgyűlésben.

Gyurcsány arról beszélt, hogy nem tárgyalt még a többi baloldali párttal arról, hogy ki kivel alakítson frakciót, ezért még azt sem tudta kizárni, hogy akár az összes ellenzéki párt egy frakció tagja legyen. A konzultációk a héten fognak elkezdődni.

A DK-nak és az Együtt-PM-nek is 4-4 képviselője jutott be a parlamentbe, a frakcióalakításhoz pedig öt képviselőre van szükség. Ezért Fodor Gáboron múlhat, hogy a két párt közül melyiknek lehet frakciója.