Mesterházy marad, Gyurcsány nyugton marad, Bajnai viszont mehet

Mesterházy Attila a helyén marad

1. Mert nem lesz kihívója az MSZP-ben

Az MSZP vezetéséből úgy értesültük, Mesterházy Attila egészen biztosan marad a pártja élén. Amiben semmi meglepetés nincs: egyrészt a szövetségesek is ezzel számoltak, másrészt bármilyen furcsán is hangozhat, egy ilyen végeredmény miatt nem kell lemondania.

Fotó: Bődey János / Index

Az Index által még vasárnap előtt megkérdezett ellenzéki politikusok mind erre számítottak:

Esetleg felajánlja a lemondását, amit az elnökség majd jól nem fogad el, és ezzel kihúzta az egész méregfogát

– jósolta az egyik név nélkül nyilatkozó DK-politikus. Ő azt mondta, a pártelnök pozíciója két esetben inoghatna meg: ha a Fidesz kétharmados vereséget mér a kormányváltókra, vagy ha valaki bejelentkezik a helyére.

Akkor lesz Mesterházy leváltva, ha van kihívója

– mondta név nélkül az Együtt-PM egyik ismert politikusa, a DK egyik prominense pedig a választ is tudni véli:

Nincs, nem lesz kihívó. Botka László jöhetne szóba egyedül, de ő biztosan nem vállalja.

Az MSZP új frakciójában ugyanis Mesterházy emberei ülnek, akárcsak a párt elnökségében, más erőközpont pedig a jelenlegi, centralizált MSZP-ben nincsen. Pontosan ezért a baloldali-liberális értelmiségi közvéleményben többen arra számítottak – vagy inkább: azt remélték – hogy majd Gyurcsány Ferenc intéz nyílt támadást Mesterházy ellen. Ez elmaradt, a miértekről pedig kicsit később. 

2. Mert nem ő lesz a bűnbak

A vesztesek közös sajtótájékoztatójának egyik legérdekesebb pillanata az volt, hogy még az MSZP elnöke sem gratulált Orbán Viktornak. Persze egyrészt már a megelőző hetekben egyre keményebb dolgokat mondott róla (horthystázta, bolsevikozta, sőt Bolse Viktornak nevezte), másrészt azonban Mesterházytól eddig megszokottak voltak a versenytársak és az ellenfelek felé tett gesztusok. 

A magyarázat az indoklásban lehet: Mesterházy a többi párt és pártvezető, az elhúzódó összefogásos tárgyalások vagy éppen a Simon-ügy helyett – összhangban a többiekkel – főként a Fidesz által újraszabott választási rendszert, kampányszabályozást, a szabadság és a demokrácia hiányát tette felelőssé az eredményért. Ezzel az egyébként nyilvánvalóan csak részben igaz magyarázattal lehetett kikerülni, hogy egymás közül keressenek bűnbakot

Fotó: Bődey János / Index

3. Mert az MSZP szövetségesei erőtlenek

Bár forrásaink arra számítottak, a Fidesz ismételt kétharmada esetén (ami most valószínűnek tűnik) Mesterházy azért nehezebb helyzetben lesz, a szövetségesek ekkor még nem nagyon tudták elképzelni, ami megtörtént: az Együtt-PM és a DK is mindössze négy-négy képviselővel rendelkezik, pont eggyel kevesebbel, mint amennyi egy saját frakcióhoz kellene. Azt pedig nagyon nehéz belátni, egy pár fős, független képviselőkből álló csoport vezetője milyen eszközökkel és milyen jogon kérdőjelezné meg a legerősebb baloldali párt és vezetője elsőségét. Ráadásul ha bármelyik kispárt saját frakciót akar, nagy mértékben rá lesz utalva a szocialisták jóindulatára.

Arról azonban meg vannak győződve az MSZP szövetségesei, hogy 

Mesterházy Attila nem lesz többé miniszterelnök-jelölt,

mondta az egyik megkérdezett, másikuk pedig finomabban fogalmazva, de ezt ismételte meg:

Az MSZP stabilizálását és szervezeti erejének megőrzését nem lehet tőle elvitatni. De hogy lehet-e vele 2018-ban nyerni, kapott pró és kontra bizonyítékokat.

A kérdés ismét csak az, mint az előbb: milyen módon tud nyomást gyakorolni két négyfős parlamenti csoport egy 26-27 fős frakciójára bármilyen lényegesebb kérdés eldöntésében.

A másik, valószínűleg a jövőben majd sokat ismételgetett tény, hogy az MSZP a 2010-es 19,3 százalék után a másik négy párttal együtt most 26 százalékot ért el – kis vagy talán semennyi túlzással ennyit a szocialisták egyedül is képeseket lettek volna erősödni. Az ötpárti összefogás nyilvánvalóan csődöt mondott, a nagyjából stabil MSZP-s táboron túl a volt SZDSZ-szimpatizánsok, illetve a bizonytalanok várt százezrei nem jelentek meg az urnáknál.

Gyurcsány Ferenc taktikusan építkezne

1. Mert nincs értelme konfliktust szítani

A volt miniszterelnök a választás éjszakáján arról beszélt, nem fog senkit hibáztatni vagy bárkire is a szövetségesek közül rosszat mondani. Sőt, azt mondta, kifejezetten vigyázniuk kell egymásra. Sokan ezen éppúgy meglepődhettek, mint Gyurcsány fegyelmezettségén az utolsó hetekben – pedig csupán arról van szó, hogy a DK-nak most nem érné meg nekimenni Mesterházynak és nyílt konfliktust vállalni.

Bárcsak menne neki Mesterházynak Gyurcsány, akkor legalább nem kellene többé összefogni vele!

– mondta az Indexnek név nélkül egy MSZP-s politikus, arra utalva, hogy már az őszi önkormányzati választásokon elkezdhetnék kivéreztetni a DK-t.

Fotó: Bődey János / Index

De ha már kivéreztetés: a Demokratikus Koalícióban is pont arra számítanak, hogy a vereség után az MSZP tábora elkezd lemorzsolódni, szimpatizánsok, párttagok, akár alapszervezetek is csatlakozhatnak Gyurcsányékhoz. Anélkül, hogy a DK bárkit is hívna. Gyurcsánynak az MSZP mostani politikusai felett nincs semmilyen befolyása, a tagság egy jó részében viszont töretlen a népszerűség. Már csak ezért sincs értelme bármiféle pártfoglalási kísérlettel próbálkozniuk, elég, ha kivárnak.

2. Mert a két párt megél egymás mellett

Ráadásul a DK-ban egyáltalán nem számolnak azzal, hogy az MSZP bármilyen módon elveszíthetné a vezető pozícióját a baloldalon, vagyis a két párt hosszú távon egymásra van utalva. Gyurcsányék tervei a valóságtól annyira nem is elrugaszkodottak: 2018-ra egy 10 százalék fölötti polgári radikális-liberális középpártot akarnak faragni a DK-ból, tehát nem a szocialisták leváltásában gondolkoznak.

A DK a parlamenti ellenzék intellektuális ereje lesz, erőteljesen szónoklatokra, racionális felszólalásokra tőlünk lehet számítani.

– fogalmazott forrásunk, elsősorban magára Gyurcsányra utalva, azonban akkor még nem lehetett tudni, hogy a DK-nak négy képviselővel pont nem lesz frakciója, vagyis frakcióvezetője és így több felszólalási lehetősége sem. Éppen ezért valószínű, hogy a párt tényleg mindent meg fog tenni még egy képviselő leigazolásáért. Már csak azért is, mert az elmúlt évekből nagyon jól tudják a DK-ban, mekkora hátrányt jelent anyagi és szervezeti szempontból frakció nélkül működtetni egy pártot.

És hogy ki lehetne az ötödik ember? Az MSZP-ből senki nem jöhet szóba, az Együttből esetleg Kónya Péter – bár ezt Együtt-PM-es forrásunk egyenesen „hülyeségnek″ minősítette. A legkézenfekvőbb megoldás természetesen Fodor Gábor megnyerése, aki egyrészt állítólag eleve Gyurcsány felvetésére került az összefogásba, másrészt több prominens volt SZDSZ-es (Bauer Tamás, Eörsi Mátyás, Kuncze Gábor) is a DK-ban találta meg új politikai otthonát.

Még a választás előtt volt, aki óva intett attól, hogy bármelyik ellenzéki párt átcsábítgasson politikusokat a másiktól, ez ugyanis szerinte nagyon megterhelné a viszonyukat.

3. Bajnai Gordon most tényleg nem szállhat ki

1. Keresik a formát, hogyan politizáljon

Pedig az év elejétől több, egymástól független forrásból is úgy értesült az Index, hogy ez egy nagyon is reális opció, és nem csak az Együtt-PM sorsának nem éppen sikeres alakulása, hanem ezzel összefüggésben személyes okok miatt is. Az ugyanakkor biztos, hogy a mandátumát fel fogja venni, hiszen ha nem tenné, azt az országos listáról egy szocialista politikus, jelen pillanatban dr. Szabóné Müller Tímea kaphatná meg.

Egy DK-s megkérdezett az Indexnek korábban azt mondta, 75 százalék esélyt lát rá, hogy Bajnai felveszi a mandátumát, majd átadja pártja egy másik politikusának – a Magyar Hírlap korábban Karácsony Gergelyt nevezte meg lehetséges utódként, de az országos listán Karácsonyt több Együtt-PM-es politikus, így Szigetvári Viktor, Pápa Levente és Gulyás József is megelőzi.

Bajnai Gordon keresi azt a formát, amiben hozzá tud járulni a politikai ellenzék megújulásához. Nem merül fel és nem lehetőség, hogy kivonuljon a politikából

– fogalmazott sejtelmesen Együtt-PM-es forrásunk, de ez is még a választások előtt volt. Annyi biztos, tette hozzá, hogy Bajnai

érdemi szereplője lesz az EP-kampánynak, szimbolikus listavezető lehet, de akár később főpolgármester-jelölt is.

Fotó: Németh Attila

2. Meg kell találni az Együtt-PM helyét

Szocialista és DK-s forrásaink egyetértettek abban, hogy az új parlamentben és az új ellenzéki felállásban az Együtt-PM-re várnak a legnehezebb évek.

Stratégiai értelemben az Együtt-PM van a legnehezebb helyzetben van. A párt karakterében, világnézetében és reprezentánsaiban sem túl erős.

– mondta egy forrásunk. Azzal viszont, hogy az eredeti várakozásokkal szemben nem hogy egy Együtt-PM frakciószövetséghez, de Együtt-PM-frakcióhoz sincs Bajnaiéknak elég emberük a parlamentben, bármi is volt a terv a választások előtt, nagyon más helyzet állt elő.

Ráadásul az Együtt-PM új képviselői közül ketten, az Orbán-szobor ledöntését szervező Kónya Péter és a Csepelről bejutó Szabó Szabolcs a nem pont az intellektuális politizálásról ismert, baloldali Szolidaritás tagjai, a harmadik képviselő, Szabó Tímea pedig a baloldali-zöld PM társelnökeként szintén nem azt a világnézetet jeleníti meg, amellyel Bajnaiék eredetileg meg akarták különböztetni magukat az ellenzék többi formációjától. Ha ezek után még Bajnai is kivonul a parlamentből, és mondjuk egy másik PM-es kapja meg a helyét, az őseredeti terv, tehát a bizonytalan, sőt mérsékelt jobboldali világnézetű szavazók megszólítása csak még nehezebb lesz. Ahhoz persze, hogy legyen súlya az Együtt-PM parlamenti jelenlétének, nekik is szükségük van még egy képviselőre – esetükben Fodor Gáboron kívül esetleg egy MSZP-s ülhet át. 

Az eredeti menetrend szerint az Együtt-PM európai parlamenti listájáról hétfőn döntenek, meglepő volna, ha nem Bajnai lenne a listavezető. (Ez szimbolikus húzás lenne, Bajnai nem akar kimenni Brüsszelbe.) Együtt-PM-es forrásunk végezetül hangsúlyozta, hogy

Bajnai politizálni akar és politizálni is fog.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!