Mikorra lesz ebből új parlament?

Először a vasárnapi országgyűlési választáson alkalmazták a 2011 decemberében elfogadott új választási törvényt, mely alapján a szavazók az eddiginél kisebb, 199 fős parlamentet választottak. Az egyfordulós rendszerben 106 képviselő egyéni választókerületben, 93 pedig országos listán szerez mandátumot. Nincs érvényességi küszöb, az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyarok is most először szavazhattak pártlistára. A külföldön tartózkodó, de magyar lakhellyel rendelkező magyarok közül több mint 28 ezren kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe (négy évvel ezelőtt kevesebb mint 9000-en).

Listás eredmény április 25-ig

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken és levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 12-éig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 25-éig. Az új országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, melyet a választás után egy hónapon belül a köztársasági elnök hív össze, 2010-ben például május 14-én tartották.

Rogán Antal a választás előtt arról beszélt, hogy ha sokan megtámadják a választási eredményeket, a jogorvoslati idő elhúzódása miatt május elején alakulhat meg a parlament. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: az új kormány június elején, az EP-választások után állhat fel. 

A szavazatszámláló bizottság döntése ellen kifogást lehet tenni, melyről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (OEVVB) dönt. Az OEVVB határozata ellen a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) lehet fellebbezni, ez után még a Kúriának lehet bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtani.

Ez történik az alakuló ülésen

A parlament alakuló ülésének feladata, hogy elfogadja a választási beszámolókat, igazolja a képviselők mandátumát, akik ezt követően esküt tesznek, majd megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit. Akár már az alakuló ülésen megalakíthatják az állandó bizottságokat, de nem muszáj: ez 1998-ban és 2006-ban is csak később történt meg.

A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. Az előző kormány megbízatása az új országgyűlés megalakulásával szűnik meg, az új kormány megalakításáig ügyvezető kormányként működik: az alaptörvény szerint nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.