Vilmos
18 °C
28 °C

Strasbourg elkaszálta az egyházügyi törvényt

2014.04.08. 10:36
A strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sérti a vallásszabadságot és az egyesülés szabadságát a magyar egyháztörvény. A törvényt korábban az Alkotmánybíróság is megsemmisítette, erre válaszul az Országgyűlés egy nem túl elegáns húzással beleírta az Alaptörvénybe a korábban alkotmányellenesnek minősített szabályokat.

Sérti a vallásszabadságot a magyar egyháztörvény a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint. Korábban az Országgyűlés új egyházügyi törvényt hozott, ami alapján rengeteg korábban egyházi státusú szervezet besorolása változott, ezek az egyházak hátrányosabb helyzetbe kerültek. Az új törvény alapján egyházzá nem a bíróság, hanem a parlament minősíthet egy szervezetet, az Országgyűlés döntése ellen nem lehet fellebbezni a törvény szerint.

Az ítélet után egyeztetés fog indulni a kormány és az egyházak közt a kártérítés nagyságáról. Ha a tárgyalások során nem születik megegyezés, akkor a strasbourgi bíróság külön fog dönteni az egyházaknak járó pénz mértékéről.  Összesen tizenhét kisegyház fordult a bírósághoz, köztük volt több buddhista, zsidó és különutas keresztény közösség is.

A bíróságnak nincs joga magyar törvényeket megsemmisíteni, csak kártérítést ítélhet meg, ebben a kérdésben pedig egyelőre nem döntött a testület. A magyar törvényről szóló döntést 5:2 arányban hozták meg, a két kisebbségi véleményen lévő bíró különvéleményt fűzött a döntéshez – ez arra utal, hogy komoly vita után határozott a bíróság. A hosszú, angol nyelvű ítélet ezen a linken olvasható.

TASZ: Az Alaptörvény ellentétes az emberi jogi egyezménnyel

A Társaság a Szabadságjogokért kilenc kisegyházat képviselt a strasbourgi bíróság előtt, közleményükben ők is üdvözlik a döntést.

A TASZ szerint a bíróság azt mondta ki, hogy az Alaptörvény a Magyarország által is aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik. Az egyházjogi szabályozás lényege ugyanis az Alaptörvénybe van írva, a strasbourgi bíróság pedig azt mondta, hogy ez a szabályozás nem megfelelő.

A TASZ szerint ezt az ellentmondást az Alaptörvény megváltoztatásával kellene feloldani.

Feleslegesen szigorú és nem semleges a törvény

A kormány azzal indokolta az egyházi szabályozás megváltoztatását, hogy túl sok „bizniszegyház” volt, amelyek visszaéltek az egyházaknak nyújtott kedvezményekkel. A strasbourgi bíróság elismerte, hogy legitim cél volt a visszaélésekkel szembeni fellépés, de az túl drasztikusra sikerült. A magyar kormány nem tudta bebizonyítania, hogy enyhébb megoldásokkal nem lehetett volna megakadályozni a visszaéléseket.

A bíróság azt is kifogásolta, hogy az új törvény szerint az egyházaknak a parlamentnél kell lobbiznia, hogy ismerjék el őket egyházként. A bíróság szerint ez sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét, hiszen így politikai alapon döntenek az egyházak sorsáról, az állam pedig nem marad független a kérdésben.

Ők perelték a Magyar Államot

Magyar Keresztény Mennonita Egyház 
Evangéliumi Szolnoki Gyülekezet Egyház 
Budapesti Autonóm Gyülekezet 
Szim Salom Egyház 
Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház 
European Union for Progressive Judaism 
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 
Magyarországi Biblia Szól Egyház 
ANKH Az Örök Élet Egyháza
Árpád Rendjének Jogalapja Tradícionális Egyház
Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház
Fény Gyermekei Magyar Esszénus EgyházMantra Magyarországi Buddhista Egyháza
Szangye Menlai Gedün A Gyógyító Buddha Közössége Egyház
Univerzum Egyháza
Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház
Út és Erény Közössége Egyház

A kisegyházak által indított perben azt kifogásolták a közösségek, hogy a döntés sértette a vallásszabadsághoz való jogot, és a jogorvoslathoz való jogot is, mert az Országgyűlés döntése ellen nem lehetett fellebbezni. A magyar törvény szerintük diszkriminatív is volt, mert a kis egyházakat hátrányosabb helyzetbe hozta a nagyokkal szemben. A felperesek szerint a tulajdonhoz való joguk is sérült, mert az új törvény alapján kevesebb állami támogatásban részesültek.

A bíróság részletesen indokolta a vallásszabadság és az egyesülési jog megsértését, de a tulajdonhoz való jog és a diszkrimináció tilalmának sérelmét is kimondta. Utóbbi kettőt ugyanakkor részletesen nem indokolta, mert álláspontja szerint az ítélet vallásszabadságról és egyesülési jogról szóló részben már minden fontosat elmondott.

Tárgyalások jönnek

„Nagyon nagy győzelem ez az ítélet, bízom abban, hogy az új kormány egyik első dolga lesz, hogy a vallásszabadság kérdését végre megnyugtatóan rendezze” – mondta Karsai Dániel ügyvéd, aki hat egyházat képviselt a bíróság előtt.

Karsai szerint a strasbourgi döntés után az Alkotmánybíróságnak mindenképpen foglalkoznia kell majd az egyházi törvénnyel, az ügyvéd bízik abban, hogy meg is fogja semmisíteni azt. A strasbourgi bíróság az egyházjogi törvény egészével szemben nagyon súlyos kritikát fogalmazott meg, azt mondta ki, hogy a magyar állam megsértette a vallási semlegesség elvét, tette hozzá Karsai.

Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hozzájuk tartoznak ugyanis az egyházügyek. A minisztérium a Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumhoz irányított minket. A KIM sajtósa annyit mondott, hogy a a strasbourgi bíróság előtt az államot valóban ők képviselték, csak ezzel kapcsolatban tudnak majd nyilatkozni azután, hogy áttanulmányozták az ítéletet. Az egyházi ügyek tekintetében pedig visszairányítottak minket az EMMI-hez.

Kormány – AB: 1-0

Az egyházügyi törvény egyike volt a kormány és az Alkotmánybíróság nagy csatáinak, amit végül egy nem túl elegáns húzással nyert meg a kabinet. Az Országgyűlés új törvényt hozott, amiben a „bizniszegyházak” elleni fellépés szándékával alapjaiban írták át az egyházzá válás folyamatát. Míg korábban a bíróságok nyilváníthattak szervezeteket egyházzá, az új törvény alapján ez a jog az Országgyűlést illette meg. Más szóval a normatív, azaz feltételeket meghatározó jogszabályok helyett a parlamenti többség ízlésén alapuló döntésén múlt, hogy melyik felekezet kerül be a kedvezményezett, állami támogatást és adókedvezményeket élvező szűk körbe.

A törvényt visszavonták, még mielőtt hatályba lépett volna, valószínűleg azért, mert az Alkotmánybíróság formai okokból elkaszálta volna: a testület valószínűleg azt mondta volna ki, hogy nem megfelelő módon fogadták el a jogszabályt. Az volt a probléma, hogy a törvény zárószavazása előtt olyan nagy jelentőségű módosító indítványokat fogadtak el, amelyeket külön meg kellett volna tárgyalni, erre viszont nem volt lehetőség. A törvény végül újra elfogadták.

Ekkor indult a második kör: az Alkotmánybíróság immár nem formai, hanem tartalmi okokból semmisítette meg az egyházakról szóló törvényt. Az AB szerint sértette a tisztességes eljárás alapelvét, hogy ha az Országgyűlés döntött egy szervezet egyházi sorsáról, azt nem lehetett sehol sem megtámadni, sőt a parlamentnek indokolnia sem kellett a döntést. Az Országgyűlés mindenféle előre lefektetett szemponttól függetlenül, szabadon dönthetett arról, hogy melyik szervezetet tartja egyháznak, és melyiket nem. Az AB szerint nem a parlament, hanem a bíróságok dolga, hogy döntsenek egy-egy szervezet egyházi státusáról. Az Alkotmánybíróság elismerte, hogy legitim cél a „bizniszegyházak” elleni küzdelem, de ezt más eszközökkel is el lehet érni.

Az Országgyűlés végül úgy szüntette meg az alkotmányellenes helyzetet, hogy beleírta az Alaptörvénybe a saját akaratát. Ha valami ugyanis az alkotmányban szerepel, azt már nem minősítheti alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, így alkotmányos szabály rögzíti a koalíció eredeti szándékát: arról, hogy melyik szervezet minősül egyháznak, az Országgyűlés dönt.