Emil, Csanád
15 °C
30 °C

Az Együtt-PM jogi lépéseket tesz a választási rendszer ellen

2014.04.10. 13:20

Az új választási rendszer legvitatottabb eleme, a győzteskompenzáció miatt jogi lépéseket kezdeményez az Együtt-PM, mivel ez az eljárás sérti a szavazategyenlőség jogát: az aránytalan listás mandátumelosztás miatt a győztesre leadott szavazat többet ér, mint egy vesztes jelöltre leadott. Az Együtt megvárja a választás végleges eredményét, és csak azután fordul a Kúriához.

„A Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az országos listás mandátumok kiosztásáról szóló végleges döntése után, az Együtt-PM Szövetség beadvánnyal kíván fordulni a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz. Ezen beadvánnyal nem megkérdőjelezni kívánjuk az országgyűlési választások eredményét, hanem a szavazategyenlőség jogelvének érvényesítését szeretnénk elérni. Az Alkotmánybíróság hatáskörének 2012-es átalakítása miatt csak most van egyedül lehetőség arra, hogy ebben a közjogi, alapjogvédelmi kérdésben párt indítványára a testület állást foglalhasson” – közölte a pártszövetség az Indexszel.

Az ügyben a többi pártot is megkerestük. A cikk megjelenéséig csak a Jobbik és az MSZP reagált. Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője szerint bár a jelenlegi választási rendszer valóban torzít, és a párt szerint jobb lenne a német választási rendszer egy kicsit módosított változatát átvenni, az vitatott, hogy emiatt lehetne-e az Alkotmánybírósághoz (AB) vagy az NVB-hez fordulni. Dúró szerint az is kétséges, hogy a Fidesz-közeli emberekkel feltöltött NVB vagy az AB független döntést hozna egy ilyen panasz esetén, ezért a Jobbik szerint nincs is értelme próbálkozni.

Ferencz Gábor, az MSZP sajtófőnöke szerint nincs lehetőség az esetleges alkotmányellenség megállapítását célzó jogi lépések elindítására, mivel a választási törvényt 2012-ben elfogadta a parlament. 

Mi az a győzteskompenzáció?

A választási rendszer átalakításának a végeredmény szempontjából legfontosabb eleme a győzteskompenzáció, amely szerint a győzelemhez nem szükséges szavazatokat hozzáadják az egyéni körzetben győztes párt országos listájához. Azaz, ha például a Fidesz egy körzetben 10 ezer, a baloldali pártszövetség pedig 8 ezer szavazatot kapott, akkor a győzelemhez nem szükséges 1999 szavazatot hozzáírják a Fidesz országos listájához.  Korábban ilyen esetben csak a vesztes pártra leadott szavazatok kerültek az országos listára. Az alábbi táblázatból kiderül, hogyan alakult volna a választás, ha nincsen győzteskompenzáció:

      győzteskompenzációval győzteskompenzáció nélkül
párt egyéni győzelem (db) szavazat listás hely összesen szavazat listás hely összesen
Fidesz-KDNP 96 3049697 37 133 2305190 30 126
Baloldal 10 2350500 28 38 2327692 31 41
Jobbik 0 1952207 23 23 1952207 26 26
LMP 0 482119 5 5 482119 6 6

Mindez azt is jelenti, hogy az új rendszerben az egyes pártok szavazóinak – és szavazatainak – „értéke” nem egyenlő; ha az érték alatt értjük, hogy milyen hatékonysággal válik az parlamenti hellyé. Egyszerűbben fogalmazva: egy-egy parlamenti mandátumhoz nem ugyanannyi szavazat kellett a Fidesznek, mint a baloldalnak, a Jobbiknak vagy az LMP-nek.

Súlyosan aránytalan

Látható, hogy egy átlagos fideszes szavazó sokkal többet „ér”, mint bármelyik más párté, vagyis a Fidesz-KDNP jelöltjeinek és listájának sokkal kevesebb szavazatból összejött egy-egy képviselői hely, mint ellenfeleiknek. Az alábbi diagramon az látszik, hogy a fideszes voksok még a második baloldali szövetségre leadottakhoz képest is több mint kétszer akkor súllyal eredményeztek mandátumot.

 

Az eddig összeszámolt szavazatok alapján az látszik, hogy a kormánypártnak 31 833 szavazónként összejött egy-egy parlamenti hely, míg például a baloldali pártszövetségnek 66 309, a Jobbiknak 84 879, az LMP-nek pedig 94 424 szavazóként járt egy mandátum.  Az alaptörvény azonban előírja, hogy egyrészt minden választópolgárnak azonos számú szavazata kell hogy legyen (a határon túliak esetében ez alól maga az alaptörvény ad felmentést), másrészt pedig az egyes szavazatoknak lehetőleg, az adott választási rendszerelem sajátosságain belül azonos súllyal kell rendelkeznie, vagyis lehetőség szerint azonos arányban kell mandátumot eredményezniük.

Az Alkotmánybíróság az előző választási rendszert épp azért minősítette alkotmányellenesnek, mert az eltérő méretű választókerületek miatt túl nagynak ítélte a szavazategyenlőség sérelmét: volt olyan körzet, ahol kétszer annyian laktak, mint máshol.

A döntésében az AB hivatkozott a Velencei Bizottság ajánlására, ami szerint legfeljebb 15 százalékos létszámkülönbség fogadható el, de az NVI friss adatai szerint a mostani rendszerben 39,7 százalékos különbség is van. A választókerületek átalakítása egyértelműen a Fidesznek kedvezett, erről ezekben a cikkeinkben olvashat részletesen.

A Fidesz épp az AB döntésére hivatkozva alkotott új választási rendszert.