Mesterházyék átalakítják az MSZP-t

A választási vereséget vitatta meg a Magyar Szocialista Párt választmánya szombat délután, majd Mesterházy Attila pártelnök és Botka László választmányi elnök közös sajtótájékoztatón állt ki a média elé. A sajtónak mindketten arról beszéltek, alapvető változásokra van szükség az MSZP-ben. Mesterházy szerint

Fotó: Kovács Tamás

Ezekben hibázott az MSZP, legalábbis az MSZP-sek szerint

Mesterházy szerint a szombati választmányi ülésen a következő hibákat sorolták fel (ezek többségét magának is felrója, azt mondta):

A dac miatt nem volt gratuláció

Az Index szocialista forrásai szerint Mesterházy Attilának a választmány előtt elmondott több mint fél órás beszédében jórészt olyasmi hangzott el, amit pénteken egy interjúban a hvg.hu-nak is már elmondott. A fentebbi felsorolásban is szereplő témák közül például az, hogy nem ismerték fel az érzelmi politizálás fontosságát, hogy alulértékelték a Jobbik által jelentett veszélyt, illetve hogy az MSZP-nek a kistelepülésekre jobban oda kell figyelnie. Mesterházy a választás után felhívta a párt mind a 71 jelöltjét, az általuk említett hibák közül idézett többet a beszédében, jelezve azt is, hogy ezek a jelöltek által azonosított problémák.

Volt, aki azt kifogásolta, hogy a pártelnök nem gratulált Orbán Viktornak a győzelméhez, pedig illett volna. Mesterházy ezt forrásaink szerint azzal magyarázta, hogy kialakult benne egy dac,

hogy az isten verje meg, akkor is megmutatjuk,

a dacból pedig nem fakad elegáns gratuláció, ismerte el.

A választmányi ülésen nyíltan alig páran kérték számon Mesterházyn, miért nem ajánlotta fel a lemondását, de többen utalgattak rá, hogy Horn Gyula is lemondott a vereség után, illetve hogy most a szövetségeseknél – egészen pontosan: az Együtt-PM-nél – is megtörtént ez. A pártelnök erre úgy reagált, az ő mandátuma arról szól, hogy három választást kell végigcsinálnia, nem arról, hogy ha valami nem sikerül, mondjon le útközben.

Akadt ugyanakkor egy-két magányos javaslattétel a leendő MSZP-frakcióvezető személyére is, azzal a felvetéssel, hogy bölcsebb, ha szétválasztják a funkciókat és nem az MSZP elnöke tölti be ezt a posztot.

Mesterházy Attila március 6-án a választási vereség bejelentésekor

Fotó: Bődey János

Ha Mesterházyt nem is merték durvábban kóstolgatni, az embereit igen, de szintén csak név nélkül: a párt egyik öregje az új, szerinte súlytalan emberekkel felöltötött MSZP-frakció összeállítása miatt fogalmazott meg bírálatot.

Nem mentek neki a pártvezetésnek

A választási vereséget értékelő vitához nagyjából hatvanan szóltak hozzá. Az egyik résztvevő az Indexnek ezeket „élménybeszámoló-szerűnek″, de jobbára békésnek minősítette. A kritikák nagy része arról szólt, hogy az MSZP nem foglalkozott eléggé ezzel vagy azzal a társadalmi csoporttal (nyugdíjasok, munkavállalók, nők stb.), hogy a párt a kampányban nem tudta szegmentáltan átvinni az üzeneteket. A vita feszült volt, de a személyeskedés elmaradt, ezt maga a választmányi elnök, Botka László külön ki is emelte mint erényt.

Hű, Béla, te nagyon fasz voltál – a korábbi időben el-elcsattant ilyesmi, most nagyon fegyelmezett volt a társaság

– mondta ezzel kapcsolatban Szanyi Tibor elnökségi tag, EP-listavezető az Indexnek, aki egyébként az EP-kampányról tartott egy prezentációt. Szerinte az is természetes, hogy a bűnbakkeresés és a pártvezetés hibáztatása is elmaradt a szombati választmányi ülésen:

Ha összekötött kézzel meg lábbal bedobnak egy keresztény rabszolgát az arénába, aztán ráeresztik az éhes oroszlánokat, nem kezdik el még külön fikázni szerencsétlen keresztényt azzal, hogy ő béna és ő tehet róla, amiért esélytelen.

A budapesti főpolgármester-jelöltségről nem esett sok szó a választmányon, a párt jelöltje, Horváth Csaba viszont szót kért és arról beszélt, Budapesten a legnagyobb az esély a revansra. Mesterházy a választmányi ülés után egyébként azt mondta, országos szintű megállapodás helyett helyi egyezségekre van szükség az önkormányzati választás előtt a baloldalon, a főpolgármester-jelölti pozíció esetében viszont országos egyeztetés szükséges.

Kis vita a rendpártiságról

Egy, a pártelnökkel kritikus forrásunk véleménye szerint a választmányi ülésen először jelent meg valódi tartalmi ellentét Mesterházy köre és a többiek között. Az ő beszámolója szerint a „pragmatikus" Mesterházy és több őt erősítő felszólaló egy „rendpárti baloldal″ szükségességéről kezdett el beszélni, amivel a „progresszív szociáldemokraták″ vitába szálltak. A felvetés arról szólt, hogy az MSZP-nek esetleg meg kellene változtatnia a politikáját egy rendpártibb irányba, így reagálva a Jobbik vidéki térnyerésére. 

Más szocialista forrásaink szerint viszont egyrészt ez nem Mesterházy javaslata volt, hanem a Békés megyei Varga Zoltáné, aki csütörtökön, az MSZP párttanács-ülésén vetette fel, szintén mint egy az érzékelt problémára adható lehetséges választ, a rendpártibb baloldaliság kérdését – másrészt pedig Mesterházy is csupán mint „erős dilemma″ hozta elő a témát beszédében.

Többen azonban élesebben reagáltak, például Steiner Pál, aki kijelentette, hogy ő egy rendpárti szocialista programmal nem tud azonosulni, de Lendvai Ildikó is ellenérzéseiről beszélt. Szanyi Tibor szerint döntőn az MSZP szociáldemokrata szárnyához tartozók érveltek az „enyhébb magatartás″ mellett, a „balosabbak″ pedig a Mesterházy által felvetett rendpártiság felé orientálódtak.

De ez a fölpattanó kérdés azonnal vissza is lett rakva a polcra, mert komoly fogalmi eltérések vannak, mindenki mást értett progresszív meg rendpárti alatt is. Elfogadták, hogy ezt nem nyitják fel, hanem külön műhelymunka lesz, mielőtt az eltérő fogalomkészlet miatt ideológiai síkra terelődne az egész.

– tette hozzá Szanyi. A Jobbik előretörése a beszédek alapján nagyon megütötte a szocialisták prominenseit, Hiller István volt pártelnök állítólag egyenesen azt mondta,

Horn Gyula népe most a Jobbikra szavazott.

Október 11-én beindul a tisztújítási folyamat

A pártvezetés a választmányban egy konkrét, napra lebontott menetrendet terjesztett elő a tisztújításról, melyet meg is szavaztak. Eszerint május 31-én lesz a két választásnak együtt egy közös, valamint a nemzeti parlamentinek egy evk-kra lebontott választmányi értékelése, október 11-én pedig szintén egy választmányi üléssel indul el a tisztújítási folyamat. Botka szerint november végén, december elején kerülhet így sor a pártkongresszusra. A sajtótájékoztatón azt mondta, nem érkezett olyan javaslat, hogy hozzák előre a tisztújítást.

Egy Mesterházyval kritikus forrásunk szerint fontos lépés, hogy végre van konkrét időpont, és az is, hogy a lehető leghamarabb indulhat el a tisztújítás. Szerinte ez 

felszabadítja azokat, akik kampányolni akarnak. Ha meg akarom buktatni Attilát, az idáig szervezkedés lett volna. Ha viszont meg van hirdetve a menetrend, az innentől már legitim erőközpont-képzés.

Forrásunk szerint innentől már többek között Botka Lászlónak is fel lehet tenni a kérdést, kíván-e indulni a pártelnökségért Mesterházy ellen. Az újságírók Mesterházy és Botka közös sajtótájékoztatóján fel is tették. Mesterházy megerősítette, újra indul, Botka viszont azzal kerülte ki a választ, hogy

a választmányban nem foglalkoztak személyi kérdésekkel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!