Százmilliós kárt okozott Kishantos letarolása

Nemcsak a területet korábban bérlő, biogazdaságot működtető Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bukott milliókat azon, hogy hétvégén beszántották a már elvetett növényeket, hanem az új bérlők is: az őszibúzát már körülbelül két hónap múlva aratni lehetett volna, de szintén értékes napraforgó és borsóvetemények estek áldozatul az akciónak. A Greenpeacetől megtudtuk: bár az idén még nem vetettek be minden földet, de amit igen, azt az új bérlők mind kitárcsázták. Ez körülbelül 430 hektárt jelent a 452-ből.

Ács Sándorné, a biogazdaság egyik ügyvezetőjének szakértők segítségével készített előzetes becslései alapján a dózerolással körülbelül 139 millió forintos kárt okoztak. Ebből az őszi búza kitárcsázása jelenti a legnagyobb, megközelítőleg 27 millió forintos tételt, de becslések szerint 24 milló forint értékű tönkölybúza, 17 milliónyi len és 16 milliónyi őszi borsó is kárba veszett.

Dózer, blokád

Mint azt korábban megírtuk, szombaton egy magántulajdonú őrző-védő cég lezárta a kishantosi földekhez vezető utakat, a Kishantos Vidékfejlesztési Központ által kezelt 21 földrészleten pedig munkagépek kezdték el beszántani a növényeket.

Az utakat körülbelül 30 emberrel elállta a B5 Global Monitoring Kft, így a kiérkező aktivisták nem tudtak bejutni a területre. Rodics Katalin, a Greenpeace Hungary kampánykoordinátorának elmondása szerint a területre vezető utakat a rendőrök egy rövid időre megnyitották, de később újra lezárták őket, így volt, aki kijutni nem tudott.

A szombati eseményekről a Greenpeace készített videót:

Az NFA bérelte fel a biztonságiakat

A biztonsági cégről sokáig nem derült ki, kinek a megbízására érkeztek: első értesüléseinket, miszerint a szomszédos területeket birtokló Mezőfalvai Zrt. igazgatójának a megbízásából mentek ki, a mezőgazdasági cég közleményben cáfolta. Információink szerint a biztonsági őrök hétfőn is kinn voltak az utakon, még az erdészeket sem engedték be a vitatott területre.

Az ügyben kérdéseket intéztünk a vitatott eredményű földpályázat elbírálójához, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) is. A szervezet válaszában az áll: a céggel ők kötöttek szerződést április 9-én.

A megbízott feladata az érintett ingatlanok biztosítása és az illetéktelen személyek bejutásának, valamint munkavégzésének megakadályozása, vagyis a felek közötti szerződéses kötelezettségek betartásának elősegítése, a háborítatlan birtoklás biztosítása.

A szervezet hozzátette:

Az NFA korábban több felszólító levelet küldött a Kishantosi Nonprofit Kft. képviselői részére, hogy a folyamatos birtoksértő állapotot haladéktalanul szüntessék meg, különös tekintettel arra, hogy a Székesfehérvári Jegyző előtti eljárásban 2014. február 12-én meghozott határozat is elutasította a korábbi haszonbérlő birtokvédelmi kérelmét.

 Az NFA válaszából az is kiderül, hogy szombaton nem kezdeményeztek rendőri intézkedést a területen. A kitárcsázásban nem működtek közre, és nem is felügyelték azt, azonban az új haszonbérlőknek április 11-én kiküldtek egy levelet, amelyben arra kérték őket: kezdjék el használni a földet.

A földalapkezelő szerint a gazdák a szerződésben vállalt biogazdálkodási kötelezettség teljesítése érdekében szántották be a földeket, „a későbbiekben zöldtrágyaként használni kívánt mustármag és zabos bükköny alkalmazása mellett”.

Jogilag még nincs vége

Az új bérlők akciója már csak azért is érhette váratlanul a biogazdaságot, mert a bérbe adott területekkel kapcsolatos jogvita még nem zárult le. A kishantosiak novemberben megtagadták a földek átadását az új haszonbérlőknek, az új gazdák viszont bejegyeztették magukat a földhasználati nyilvántartásba.

Az ügyben mind a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, mind a pályázaton nyertes új haszonbérlők birtokvédelmi eljárást indítottak, azonban a Greenpeace elmondása szerint mindannyiuk kérelmét elutasították. A környezetvédő szervezettől úgy értesültünk: az új bérlők megfellebbezték a döntést, a birtokvédelmi per újabb tárgyalása április 25-én lesz (vagyis: jó esetben csak 13 napot kellett volna várniuk ahhoz, hogy elkerülhető legyen a százmilliót meghaladó értékű károkozás).

Ezzel párhuzamosan még több jogi eljárás is folyamatban van Kishantos-ügyben: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tavaly decemberben indított pert az NFA döntése ellen (ennek első tárgyalását márciusban tartották volna, de végül május 20-ra elhalasztották), a Greenpeace pedig idén februárban tett feljelentést hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen – ebben az ügyben azonban bűncselekmény hiányában nem indult eljárás.

Utóbbi feljelentéssel egy másik anyagi kárt szerettek volna megelőzni: azt, hogy a földek elessenek az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás az idén lejáró ötéves ciklusának végéig szóló európai uniós támogatástól. Ez 2014-ben a teljes, 452 hektáros területre vetítve körülbelül 22 millió forintot jelentene, így a teljes anyagi kár várhatóan meghaladja a 150 millió forintot.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!