A Mozaik Kiadó vezetője beolvas a tankönyves miniszteri biztosnak

Reményfy Tamás, a Mozaik Kiadó vezetője több ponton cáfolta Hegedűs István, tankönyvellátásért felelős miniszteri biztosnak az Indexen kedden megjelent állításait. Mint megírtuk: az oktatási államtitkárság új rendelkezése szerint az állami iskolák nem rendelhetnek meg bármilyen könyvet a hivatalos tankönyvjegyzékről, csak a központilag ajánlott kiadványokat. Ezen a szűkített listán nagyrészt a nemrég államosított Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó könyvei találhatók. Ez leginkább az eddig piacvezető Mozaik Kiadót sújtja, amelynek csak kevés kiadványát rendelhetik meg.

A miniszteri biztos azzal érvelt, hogy az államnak az iskolák 80 százalékának fenntartójaként joga van beleszólni a tankönyvrendelésekbe, hiszen a könyveket az állami költségvetés fizeti. A Mozaik Kiadó vezetője viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a 3-12. évfolyamokon a diákok közel 50 százalékánál a szülők fizetik a tankönyveket. A szűkített listából való rendeléssel

Ebben az esetben a szülő azt sem várhatja majd el az iskolától, hogy a gyermek számára a lehető legmagasabb színvonalú oktatást biztosítsák.

Reményfy Tamás szerint félrevezető és hiányos a miniszteri biztos azon kijelentése is, hogy a tankönyvellátásról szóló törvény a rendeléseket a fenntartó egyetértéséhez köti. A törvény egészen pontosan úgy szól, hogy „az iskolai tankönyvrendelést – a fenntartó egyetértésével – az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, az Nkt. 63. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével.” Ez Reményfy szerint azt jelenti, hogy a tankönyvrendelést a szakmai munkaközösség véleményével, és a köznevelési törvényben biztosított szabad tankönyvválasztás elvével összhangban kell elkészíteni. Amennyiben a fenntartó a tankönyvrendeléseknél előre közli, hogy egyetértésének mi a feltétele, akkor azt nem egyetértésnek, hanem előírásnak hívják. Ez sérti a szabad, szakmai alapú tankönyvválasztás törvényben biztosított jogát.

A miniszteri biztos utalt arra is, hogy a 2014-es tankönyvjegyzéken szereplő 3223 közismereti könyvből csak 922 címet aktualizáltak a kiadók a kerettantervekhez, tehát csak a könyvek 29 százalékát. Reményfy szerint ez azt sugallja, mintha a kiadók nem dolgozták volna át a könyveiket, és ezért kell az államnak biztosítani azokat. Most ugyanis csak az 1-2., 5-6., illetve 9-10. évfolyamokat érinti az új kerettanterv, tehát eddig nem is kellett több könyvet átdolgozni. A 7-12. évfolyamon a hatosztályos gimnáziumok egy része még a régi kerettantervek szerint halad, így minden régi kerettanterves könyv is szerepel a tankönyvjegyzéken.

A kiadók már 2012 decemberében minden erőfeszítést megtettek azért, hogy az 1., 5. és 9. évfolyamon az új kerettanterv szerint határidőre átdolgozzák a könyveiket. 2013. nyarától ugyanezt megtették rohamtempóban a 2., 6. és 10. évfolyamos könyvekkel, amelyeket be is nyújtották jóváhagyásra. 2013. decemberében azonban egy hatalmas pofont kaptak a kormányzattól, amikor a december 15-én beterjesztett, és két nap alatt sebtében elfogadott új tankönyvtörvénnyel

Reményfy Tamás közlése szerint ezekből következően éppen a kormányzat akadályozta meg szándékosan egy sor új kerettantervi könyv jóváhagyását.

A két kiadó állami megvásárlása fényében felmerül a kérdés, hogy ennek a decemberi rohamtempóban meghozott törvénynek vajon célja volt-e, hogy egyes piaci szereplők könyveinek jóváhagyását megakadályozzák? - tette fel a kérdést Reményfy Tamás. A jogalkotással okozott kár miatt több kiadó is Strassbourghoz fordul jogorvoslatért.

Hegedűs István az Origónak azt nyilatkozta, hogy a 9–10. évfolyamon azért csak egyetlen tankönyv van az állami iskoláknak kötelezően ajánlott listán, mert ezeket a tankönyveket az elmúlt időszakban a kiadóknak újra a Nemzeti alaptantervhez és az új kerettantervekhez kellett igazítani, és ezeken az évfolyamokon előfordult, hogy ezt a munkát nem sikerült elvégezniük a kiadóknak.

Reményfy Tamás ugyanakkor az Indexnek azt írta: a Krónika Nova kiadó 9. és 10. évfolyamos Mohácsy-féle Színes irodalom tankönyvcsaládját az új kerettanterv szerint átdolgozták, engedélyezték, ráadásul a könyvek 790 forinttal, illetve 990 forinttal olcsóbbak mint az államilag ajánlott listán választható NTK-s kiadványok. Jelenleg 60-70 ezer diák tanul a Mohácsy-féle könyvből, tehát Reményfy szerint

Kilencedik osztályban a Mozaik Kiadónak 17 új kerettanterv szerint jóváhagyott kiadványa szerepel a hivatalos tankönyvjegyzéken, az állami iskoláknak ajánlott, szűkített listán viszont egy sem. Ezekből az új kilencedikes könyvekből jelenleg több mint 260 ezer kiadványt használnak az iskolákban. Ezek között van olyan könyv, amelyből jelenleg 40 000 diák tanul, és van további 5 könyv, amelyből több mint 20 000 diák. 

A Mozaik Kiadó alsó tagozatos (1-4. o.) könyveit közel 2 millió példányban használják a magyar iskolákban, azaz (400 ezer gyerekre vetítve) egy alsós diáknak az idei tanévben átlagosan 5 mozaikos könyve van. Az állami iskoláknak ajánlott listára egyetlen alsós mozaikos kiadvány sem került. Hasonlóan az ötödik évfolyamon a Mozaik Kiadónak 30, új kerettanterv szerint jóváhagyott kiadványa van. Ezekből több mint 600 ezer kiadványt használnak az iskolákban, azaz (100 ezer diákra vetítve) az idei tanévben átlagosan 6 mozaikos könyve van egy ötödikes diáknak. Ezeket sem rendelhetik mostantól az iskolák. A diákok így hatodikban nem folytathatják az ötödikben megkezdett sorozatokat, sőt a könyvtárakba tavaly vásárolt vadonatúj ötödikes könyveket ki lehet dobni, mert pótlás nem rendelhető hozzájuk.

Reményfy Tamás szerint a tankönyvrendelés korlátozásával láthatóan a sok évfolyamon és tantárgyban piacvezető Mozaik Kiadó kiszorítása az egyik legfontosabb cél. Ennek egyik oka szerinte az lehet, hogy az állami kínálatban szereplő könyveknél jobb könyvek ne legyenek választhatók. Ha ugyanis bármelyik két választható könyv közé beteszik a Mozaik Kiadó könyveit, akkor az eddigi tapasztalatok szerint az iskolák többsége valószínűleg azt választaná.

Az Indexnek elküldött válaszában Hegedűs István arra is utal, hogy az egy-két jó minőségű tankönyvet gondozó kis kiadók nem tudtak versenyezni a nagyok marketingfogásaival, amelyek csomagban árulták termékeiket. Reményfy szerint a kis kiadók támogatása nem látható az állam által ajánlott listán. Miközben a tankönyvjegyzéken kb. 50 kiadó kínál taneszközöket, az állami iskoláknak ajánlott könyvek között csak 10 kiadó könyve szerepel (némelyik csak 1-2 könyvvel). Reményfy szerint úgy látszik,

A kisebb kiadók könyveiért való állami "aggódás" szép példája alsó tagozaton a Dinasztia Kiadó, vagy a ROMI-Suli Kiadó, hiszen egyetlen könyvük sem szerepel a szűkített ajánlott listában, miközben a hivatalos tankönyvjegyzéken 103, illetve 16 könyvük szerepel. A Dinasztia Kiadó kiszorítása sem lehet túl meglepő, hiszen azt Szarvas-Ballér Judit vezeti, aki tavaly még harcosan kiállt a kormánynal szemben az azóta megszüntetett Tankönyves Vállakozók Országos Testületének elnökeként.

Ugyanígy megmagyarázhatatlan, hogy a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Cartographia Tankönyvkiadó 8 tankönyvjegyzéken szereplő atlasza közül miért csak egyet tettek az ajánlott listába. Hogyan lehetséges, hogy a minőségre vagy a szakmaiságra hivatkozva ezen atlaszokra azt mondja valaki, hogy nincs rájuk szüksége a magyar diákoknak, miközben az iskolákban levő falitérképek és digitális térképek döntő hányadát ez a cég adta ki? 

A Mozaik Kiadó igazgatója mindezek alapján azt kéri: hozzák nyilvánosságra a lista összeállításának szakmai és egyéb szempontjait.