Tanárok, szervezkedjetek!

Vajon mi a jobb? Bojkottálni egy kormány által létrehozott szervezetet, vagy beépülni, és ott megmutatni a kormányzatnak, mit is gondolunk? Ezt a dilemmát osztotta meg az Indexszel egy nyíregyházi gimnáziumi tanár a most alakuló Nemzeti Pedagógus Karról. Az apropója az, hogy április 20-ig még lehet jelentkezni a pedagóguskar országos küldöttgyűlésébe jelöltnek.

Az állami és önkormányzati iskolákban dolgozó pedagógusok májusban 125 kollégájukat szavazhatják be a küldöttgyűlésbe. A procedúra egy elektronikus felületen zajlik majd – ez lesz az eddigi legnagyobb hivatalos online választás. Vajon kik kerülnek be: a kormányzat emberei vagy a kritikus pedagógusok?

Aki most nem regisztráltatja magát, az biztosan nem lesz tag, és később már hiába siránkozik. Pedig a pedagóguskarban hallathatná a hangját a tanártársadalom. Például akkor, amikor kiadnak nekik véleményezésre egy újabb hajmeresztő kormányzati tervezetet.

Bár a tanároknak most is vannak egyesületeik és szakszervezeteik, a kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Karnak az óvodákban és az állami iskolákban dolgozó 138 ezer pedagógus automatikusan tagja lesz. Nem titkolt cél, hogy így akarják kifogni a szelet a kormánnyal nem éppen barátságos Történelemtanárok Egylete, Magyartanárok Egyesülete és a szakszervezetek vitorlájából. Az állami pedagóguskamara létrehozását hivatalosan azzal indokolják, hogy ezek a szervezetek nem reprezentatívak, gyakran szereptévesztésben vannak, és néha csak vezetőik személyes ambícióik működtetik őket, azaz semmiképpen nem tükrözik a teljes pedagógustársadalom véleményét. Nem véletlen, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete is bojkottot hirdetett a Nemzeti Pedagógus Karral szemben.

A bojkott helyett a pedagóguskar meghekkelése azonban nem is olyan egyszerű feladat. Nem véletlen, hogy nem kapott olyan nagy publicitást a jelöltindítási folyamat. Erre eredetileg mindössze nyolc napot szántak: a választás másnapjától, április 8-tól 16-ig regisztrálhatta magát az, aki jelölt szeretett volna lenni. A tanárok jelentős része nem is hallott erről a lehetőségről, de van, aki tudni véli, hogy

Az előzetes latolgatások szerint a kormányzatnak is nagy blama lenne, ha nem lenne elég jelölt, és a választást teljes közöny kísérné. Valószínűleg emiatt hosszabbították meg kedden a jelöltállítás határidejét április 20-ig. Kőrösiné dr. Merkl Hilda, a Nemzeti Pedagógus Kar Előkészítő Bizottságának elnöke a hosszabbítást azzal indokolta az Indexnek, hogy sok olyan visszajelzést kaptak, amelyek szerint a tanároknak a portfóliókészítés és más adminisztratív munkák miatt nincs idejük jelöltetni magukat.

Aki jelöltként szeretne indulni, az egy este alatt, néhány óra munkával megteheti ezt. Regisztrálnia kell magát a Nemzeti Pedagógus Kar honlapján. Fel kell töltenie egy fényképet, egy életrajzot és egy maximum 3000 karakternyi motivációs levelet. A jelöltek bemutatkozó adatlapja április 30-án egy időben lesz látható a honlapon.

Bár a tagság a karban automatikus, érdekes módon a pedagógusok is csak úgy vehetnek részt a jelöltek ajánlásában és majd a szavazáson, ha regisztrálják magukat. Érdemes ezért ezt minél hamarabb megtenni. Aki április 29-ig regisztrál, az részt tud venni a jelöltek támogatásában is.

A választást az online felületen május 12-től 14-ig tartják. Az eredményt május 23-án teszik közzé. A Nemzeti Pedagógus Kar országos küldöttgyűlése június 14-én tartja alakuló ülését. Nem mindegy, kik lesznek ott, mert ők választják meg az elnököt, az alelnököt és a vezető tisztségviselőket.

A választást megyénként tartják. 1000 pedagógusonként választhatnak egy küldöttet a küldöttgyűlésbe a helyi tanárok. Nógrád vagy Vas megyének csak 3-3 képviselője lesz, mivel ott kevés a tanár. Átlagosan egy megyében 8-10 jelölt kerülhet be a pedagóguskar küldöttgyűlésébe. Bár Budapesten 28 500 állami pedagógus dolgozik,

15-ben maximálták ugyanis a választókerületenként megválasztható jelöltek számát. Hivatalosan így akarják csökkenteni a fővárosi (és talán a kormánnyal nem annyira rokonszenvező) tanárok túlsúlyát.   

Aki jelölt akar lenni, annak a megyében lévő, állami intézményben tanító tanárok legalább 0,5 százalékának megfelelő számú támogatást kell összegyűjtenie az elektronikus felületen. Könnyű kiszámolni, hogy az ehhez szükséges 15 ajánlást Vas megyében szimplán a tantestületéből össze tudja gyűjteni egy tanár, egy nagyobb megyében ehhez 40-80 támogató kell, Budapesten pedig 142.

Érdemes minden jelöltaspiránsnak olyan sok támogatást összegyűjtenie, amilyen sokat csak tud. Ha ugyanis egy megyében nagyon sok jelölt indulna, a szavazólapra csak annyian kerülhetnek fel, mint amennyi az adott választókerületben megszerezhető mandátumok háromszorosa. Ezt segíti, hogy egy tanár több jelölt (a megszerezhető mandátumok háromszorosa) indulását is támogathatja, és többre is szavazhat (ahány mandátum a válaszókerületében megszerezhető).

A Nemzeti Pedagógus Karban iskolatípusonként (általános iskola, szakközépiskola, két tannyelvű gimnázium, 6-8 osztályos gimnázium stb.) és tantárgyanként is alakulnak tagozatok. A jövőben az ő feladatuk lesz, hogy szakmai véleményt mondjanak a készülő jogszabályokról, vagy módosításokat javasoljanak. A tét tehát nem kicsi.