Izsó
13 °C
29 °C

Felajánlanák Budapestet az LMP-nek a szocialisták

2014.04.23. 14:43 Módosítva: 2014-04-23 16:36:12
Az MSZP jól megkavarná a viszonyokat a baloldalon és Budapest visszaszerzéséért, egy érdekes alkalmi szövetséget ajánlva az LMP-nek: beállnának Schifferék főpolgármester-jelöltje mögé. A konstrukció szerint a baloldali pártok külön fővárosi listát állítanának, de mindannyian Tarlós LMP-s kihívóját támogatnák. A szocialisták szerint így bőven meg lehet a fideszes városvezetés leváltásához szükséges többség, és még a Horváth Csabát nyíltan elutasító Együtt-PM ambícióit is le tudnák törni. Az LMP-ben viszont egyelőre nem igazán lelkesednek az ötletért.

Egy héttel ezelőtt írtuk meg, hogy az MSZP hajlandóságot mutat egy LMP-s főpolgármester-jelölt támogatására, azzal a feltétellel, ha az illető egy nekik is elfogadható civil személy, aki korábban őket nem bírálta nyíltan és durván. Ezt meg is üzenték az ökopárt vezetésének, a puhatolózás tényét akkor LMP-s forrásaink megerősítették.

A helyzet viszont azóta változott:

az MSZP nemcsak egy civil, hanem kifejezetten LMP-s politikus mögé is felsorakozna.

Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke tegnap egy interjúban arról beszélt, a fővárosban a változásra akkor van a legnagyobb esély, ha az LMP-t is be tudnák vonni az összefogásba:

Egy ilyen közös támogatottságú főpolgármester-jelöltnek hatalmas esélye van a győzelemre a jelenlegi főpolgármesterrel szemben.

Egy ismert LMP-s az Indexnek név nélkül úgy fogalmazott, az utóbbi napokban már folyamatosan „bombázták″ a szocialisták az ötletükkel.

Ez politikai innováció lenne

A választási vereség elemzésekor a szocialisták több forgatókönyvet is végigvettek, hogyan lehetne a fővárost visszahódítani a Fidesztől. Ennek során korábban tabunak számító lépéseket is reális lehetőségként kezdtek el kezelni. Pedig április 6-a után egy ideig határozottan úgy tűnt, kicsiben megismétlődhet a tavalyi Mesterházy–Bajnai-birkózás a közös ellenzéki főpolgármester-jelöltségért – csak éppen az MSZP elnöke helyett a párt alelnökével, Horváth Csabával.

Bajnai Gordon azonban többször kijelentette: nem ő lenne az Együtt-PM indulója Tarlós István ellen, most mindenki a volt kormányfőnél kevésbé fajsúlyos Karácsony Gergelyt tartja a párt jelöltaspiránsának. Míg azonban Bajnaival kifejezetten gondban lettek volna a szocialisták, Karácsony esetében tudnak arra hivatkozni, hogy kétszer indult egyéniben Budapesten, és mindkétszer elbukott – először ráadásul 2011 őszén abban a II. kerületben, ahol Horváth Csaba korábban a polgármesterséget is el tudta nyerni. A mostani parlamenti választáson ugyanakkor Budapesten egyéni jelöltként Karácsony hozta a legtöbb pluszszavazatot a pártlistához képest: választókerületében az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP közös lista szavazatainak több mint 107%-át kapta egyéni jelöltként.

Mindenesetre átütő saját jelölt híján az Együtt-PM és a DK is elkezdett más megoldásokban gondolkozni, így (először Gyurcsányék fejében)

felmerült az ötlet, hogy egy ismert és híres embert nyerjenek meg a baloldal közös jelöltjének Budapesten.

Az Index információi szerint Alföldi Róbertre gondoltak, a Népszabadság szerint pedig rajta kívül még Kulka János neve is felmerült. Alföldinél rá is kérdeztünk a híresztelésre, ő azonban csak nevetett, és azt mondta, tőlünk hall erről először. Molnár Zsolt valószínűleg ezekre a felvetésekre is utalt, amikor a Népszavának azt nyilatkozta, a főpolgármesterség napi 16 órás munka, a fővárosiak pedig nem egy celebet választanak Budapest élére.

Az Együtt-PM és a DK belső castingjával párhuzamosan viszont az MSZP-ben is beindult az agyalás és a matekozás, hogy miként tudnák ők átvenni a kezdeményezést, milyen konstrukcióban állhatna fel egy, az őszi budapesti győzelemhez szükséges koalíció. Mivel április 6-án az MSZP, az Együtt-PM és a DK közösen sem tudta megelőzni a Fideszt a fővárosban, az LMP bevonása teljesen logikusnak tűnik. 

Schifferék azonban az Együtt-PM-et és a DK-t is az általuk teljesen elutasított régi balliberális, illetve SZDSZ-es elit pártjainak tartják, ezért bármiféle ajánlat kizárólag – a balliberális értelmiséggel szembeni ellenérzéseiket egyébként nagy mértékben osztó, inkább plebejusnak tekinthető – Mesterházy-féle MSZP részéről érkezhet. A két párt alkalmi együttműködése ráadásul közvetve a DK, és főleg a „rossz kompromisszumok" után az önállóságát bizonygatni akaró Együtt-PM ellen is irányul, hiszen számukra nem hagyna más lehetőséget, mint a feltétel nélküli igazodást. És persze az sem utolsó szempont, hogy egy fővárosi vereség esetén jóval enyhébbek lennének a politikai következmények az MSZP-re – és annak vezetésére – nézve, ha nem a saját jelöltjük bukna el.

Egy befolyásos szocialista politikus az ajánlatukról a következőket mondta:

Nem stratégiai szövetséget akarunk kötni az LMP-vel, ebbe nem is mennének bele, de ezerszer inkább az ő jelöltjük vezesse Budapestet, mint a Fideszé! Hát mi a politikai innováció, ha nem ez?

Molnár Zsolt budapesti MSZP-elnök az Indexnek arról beszélt, május 25-e után pártja első körben mindenképp az LMP bevonására tesz kísérletet, hiszen így nyílna a legnagyobb esély a Fidesz legyőzésére. Az általa felvázolt konstrukció arról szól, hogy az összes ellenzéki párt külön listát és saját listavezetőt állít, emellett azonban mindenki az LMP által megnevezett főpolgármester-jelöltet támogatná.

Molnár szerint ez a közös jelölt

  • vagy egy önkormányzati, budapesti tapasztalattal rendelkező LMP-s politikus lehetne,
  • vagy pedig egy LMP-közeli civil szakember például városvédő, környezetvédő múlttal,
  • de nem szerencsés, ha egyben ő az ökopárt fővárosi listavezetője.

Ki legyen Budapest főpolgármestere?

  • 4581
    Egy LMP-s LMP-s jelölt
  • 4157
    Tarlós István (Fidesz)
  • 2083
    Egy LMP-s közös ellenzéki jelölt
  • 1973
    Hagyjuk már ezt, jöjjön vissza Demszky Gábor!
  • 1729
    Horváth Csaba (MSZP)
  • 1272
    Karácsony Gergely (Együtt-PM)
  • 1034
    Valami jobbikos
  • 384
    Kulka János mint közös ellenzéki jelölt

Kellenek az LMP szavazatai

A baloldal szempontjából nem csupán az a baj, hogy április 6-án a baloldali összefogást a Fidesz megelőzte Budapesten, hanem az is, hogy Tarlós István népszerűségéről tudható, pártjáénál is magasabb.  A fővárosi MSZP kommunikációjának ezért is lett az a fő üzenete, hogy az amúgy sokszor önjáró Tarlós a Fidesz bábja és kiszolgálója, így próbálják ugyanis meg „leválasztani″ a nem fideszes Tarlós-szimpatizánsokat. Horváth Csabáék ugyanakkor – az egykori II. kerületi polgármesterség tapasztalataiból is okulva – úgy gondolják, a közvélemény-kutatásokban a hivatalban lévő városvezető automatikusan jobban teljesít, a felmérésekben meglévő előny azonban a választáson el fog tűnni. Megkerestük egyébként Horváthot is, ő azonban a cikk témájában nem kívánt nyilatkozni, azt válaszolta, május 25-ig az EP-kampánnyal foglalkozik.

Bár Horváth Csaba pár százalékpontos hátrányát is ledolgozhatónak tartják, az MSZP vezetése a választási vereség és az azt követő csalódottság miatt nem szeretne feltett kézzel belemenetelni egy őszi budapesti vereségbe, márpedig az Együtt-PM nyilvánvalóvá tette, hogy ők semmiképpen nem támogatják Horváthot.

Ezért is fontos a szocialistáknak, hogy az újabb „összefogás-kórus″ biztosra vehető beindulását megelőzve lépjenek. Akár azzal, hogy egy politikai kényszerhelyzetbe kerülés helyett ők határozzák meg az őszi összefogás kereteit, akár azzal, hogy az összefogás – nem rajtuk múló – kudarcának bizonyításával védjék meg Horváth jelöltségét. Márpedig az világos, hogy

a Lehet Más a Politikának tett ajánlatnál nagyvonalúbbat nehéz elképzelni.

Az LMP a parlamenti választáson a belső kerületekben 10 százalék fölötti, a külsőkben 6 százalék fölötti, összességében Budapesten 9 százalék körüli eredményt ért el – ezt a baloldal támogatottságához hozzácsapva már meglehet a Tarlós leváltásához szükséges többség, legalábbis így számolnak az MSZP-ben. A probléma mindössze annyi, hogy szavazótáborokat nem lehet ilyen mechanikusan összeadni, és egy MSZP–LMP alkalmi szövetség esetében ezzel azért a szocialisták is tisztában vannak. Nem véletlenül eleve úgy vetődött fel az együttműködés lehetősége, hogy azt egy LMP-s jelölt mögött, az MSZP indulójának visszaléptetésével teremtenék meg.

A konstrukció fordítva ugyanis sem a pártok, sem a választók szintjén nem működne. Egyrészt az LMP nem lenne hajlandó a sajátján kívül más jelöltet támogatni, másrészt ha ez valamilyen csoda folytán meg is történne, az ökopárt választói akkor sem szavaznának le egy baloldali jelöltre. Az LMP-ben azonban jelenleg minden felállásban működésképtelennek látnak egy ilyen szövetséget. Úgy vélik,

az ökopártnak hosszú távon sokat ártana bármiféle választási együttműködés, és nem nagyon létezik olyan konstrukció, melyben az LMP és az MSZP tábora jelentős lemorzsolódás nélkül egyesíthető lenne.

Ahogy egy héttel ezelőtt is írtuk, az LMP-ben úgy számolnak, a jól teljesítő belpesti és budai körzetekben például jobboldali érzelmű szavazók is kellettek az április 6-i eredményhez. Őket pedig nem lehet rávenni arra, hogy szavazatukkal közvetve az MSZP-t is segítsék. Schiffer András a most már az I. és V. kerületből álló, korábban részeiben is jobboldali győzelmet hozó belvárosi választókerületben például 1 százalékpontot javított 2010-es eredményéhez képest, miközben országosan az LMP elveszítette szavazói egyharmadát: a pártban ezt a növekedést is a konzervatív szavazók megnyerésével magyarázzák.

Schiffer: Lehet, hogy csak júliusban lesz jelölt

Az LMP frakcióvezetője az Indexnek azt mondta, „abszolút idő előtti″ még az önkormányzati választásról beszélni, pártja csak május 26-ától foglalkozik majd a kérdéssel. Négy évvel ezelőtt csak júliusban lett meg a jelöltjük – aki egyébként a Bajnaiékhoz igazolt Jávor Benedek volt –, Schiffer András nem tartja kizártnak, hogy most is így lesz. Elsődleges céljuk, hogy legyenek jó polgármesterjelöltjeik, és a vidéki településeken is megerősödjenek.

A szocialisták ajánlatára és megkereséseire Schiffer azt mondta, ezek az előzmények nem befolyásolják majd azt, kit választ az LMP főpolgármester-jelöltnek, saját jelöltjük pedig mindenképpen lesz, ugyanis 

Horváth Csabát és Karácsony Gergelyt mi egészen biztosan nem támogatjuk. Az meg, hogy hogyan öli egymást az MSZP–Együtt–DK, az ő dolguk, ez minket nem befolyásol. 

Az MSZP a 2010-es választások két fordulója között, majd a 2011. őszi II. kerületi időközi választáson is komoly nyomást gyakorolt az LMP-re, hogy a Fidesz helyi jelöltjeinek legyőzése érdekében léptessék vissza indulóikat. Ezzel párhuzamosan a baloldali média és közvélemény is folyamatosan nyomás alatt tartotta az LMP-t, hogy adja fel különutas politikai irányvonalát, amit a párt nem is bírt ki egyben.

Az MSZP részéről azonban éppen 2012 őszén, Bajnai Gordon zászlóbontása után teljesen megszűnt a nyomásgyakorlás. A volt miniszterelnök megjelenését az MSZP-ben és az LMP-ben is külső pártfoglalási kísérletként élték meg, a közös, mindkét formáció szavazótáborára veszélyt jelentő rivális megjelenése pedig normalizálta Mesterházy Attila és Schiffer András pártjainak viszonyát, sőt egyfajta érdekszövetséget hozott létre a két vezető között. A Mesterházy és Schiffer közötti pozitív viszonyról itt és itt is lehet olvasni.

Molnár Zsolt az Indexnek azt mondta, a szocialisták, illetve a többi baloldali párt külső támogatásának elfogadásához is kell egy minimális fogadókészség az LMP részéről. Ha kosarat kapnak, az MSZP nem lesz erőszakos. Onnantól további forgatókönyvekben kell gondolkozniuk.