Erika, Bella
14 °C
26 °C

Mindenki cigány, aki bűnöző?

2014.04.24. 14:04
  • A Jobbikhoz és a feloszlatott Magyar Gárda Egyesülethez köthető Szebb Jövőért Egyesület tagjai az elmúlt években több településen, köztük Gyöngyöspatán is felvonulásokat tartottak romatelepeken vagy azok környékén.
  • Az Ügyészség kezdeményezte a Szebb Jövőért feloszlatását, mert az szerintük alkotmány- és törvénysértően működik – épp úgy, mint a Magyar Gárda, amit 2009-ben egy hasonló per végén feloszlattak.
  • A bíróság elutasította az ügyészség keresetét, és nem vette figyelembe a Magyar Gárda-ítéletet.
  • A nemrég kézbesített ítélet indoklásában a bíró megdöbbentő, egyértelműen cigányellenes okfejtésekbe bonyolódott.

Nem oszlatta fel a Magyar Gárda egyik utódszervezetének tartott Szebb Jövőért Egyesületet (SZJE) a Gyulai Törvényszék, mert szerinte például „a közterületen való séta” csak rendkívüli esetekben korlátozható, és a cigány telepeken történő masírozás nem tartozik ezek közé.  Az ítélet által „hangulatkeltő”-nek minősített jogvédő szervezetek szerint a törvényszék határozata – amely például megállapítja, hogy „a cigányság nem faji kategória, hanem a munkakerülők és a magántulajdont nem tisztelők csoportja” – hemzseg az előítéletes kijelentésektől.

„A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”

– áll abban az ítéletben, melyben a Gyulai Törvényszék március végén első fokon elutasította a Békés Megyei Ügyészség keresetét a Szebb Jövőért Egyesület (SZJE) feloszlatására.

A dr. Mucsi Erika bírónő által jegyzett ítélet szerint a más helyszínek mellett 2011-ben Gyöngyöspatán is masírozó SZJE félelemkeltő tevékenysége azért nem bizonyítható, mert a településen abban az időben több más szervezet – pl. a Véderő, a Betyársereg és a Csendőrség – is jelen volt, így nem megállapítható, hogy ki követett el törvénybe ütköző cselekedeteket. A törvényszék szerint egyébként a perben érintett demonstratív jellegű cigányellenes megmozdulások nagy része a Jobbikhoz és nem az SZJE-hez köthető.

Az ítélet hosszasan ecseteli, hogy közbiztonság és a közrend fenntartásának állami monopóliuma mellett a civileknek csak a polgárőrség biztosít (korlátozott) kereteket. Arra is kitér, hogy az Országos Polgárőr Szövetség elhatárolódott a kezdetben magát polgárőr szervezetként feltüntető SZJE-től, jogsértő és félelemkeltő tevékenysége miatt a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség pedig egyenesen feljelentette a félkatonai szervezetet. A törvényszék viszont arra az álláspontra jutott, hogy a járőrözés nekik sem tilos:

Megállapítható, hogy az alperes tagjai egyenruhában, menetoszopban, katonai vezényszóra felsorakozva indultak csoportokra szakadva járőrözni a település utcáin. Egy ilyen megnyilvánulás ugyanakkor a törvényszék álláspontja szerint jellegénél fogva bár szorongást kelthet a helybeliekben, azonban maga a menetelés, nyilvános felvonulás jogát a gyülekezési jog garantálja.

A bíró az ügyészségnek a paramilitáris csoport megfélemlítő, rasszista magatartását alátámasztó – jellemzően különböző szélsőséges portálokról származó – bizonyítékait sajátosan értékelve úgy ítélte meg, hogy ezek a cikkek a magyar lakosság félelmeit igazolták – például a gyöngyöspatai fiaskó során.

Dr. Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója sajnálja, hogy – bár az ügyészség sok érvet és bizonyítékot felsorakoztatott – a bíróság nem érzékelte, hogy az SZJE egy nyíltan rasszista szervezet, ugyanakkor az ítélet torz szociológiai okfejtésbe bonyolódó indoklása hemzseg az előítéletes kijelentésektől, mellyel mintegy legitimálja az egyesület tevékenységét.

Egy férfi a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjait fényképezi
Egy férfi a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjait fényképezi
Fotó: H. Szabó Sándor / MTI

A húszoldalas indoklásban a törvényszék megállapítja például, hogy

Nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, ... az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására.

A gárdát feloszlatták

A Magyar Gárdát 2009-ben oszlatta fel a magyar bíróság, Vona Gábor, a szervezet korábbi elnöke pedig a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult.

Strasbourg tavalyi ítéletében azt mondta, hogy teljesen rendben volt a gárda feloszlatása, mert az emberi jogi bíróság szerint a gárda félkatonai szervezet volt, „a magyar náci mozgalomra (a Nyilaskeresztesekre) emlékeztetett, amely a gerincét képezte egy olyan kormányzatnak, amely többek között felelős volt magyar cigányok tömegeinek kivégzéséért.” A bíróság szerint „az állam jogosult megelőző intézkedéseket hozni, hogy megvédje a demokráciát.” Nem kell megvárni tehát azt, hogy egy félkatonai szervezet masírozása erőszakba torkolljon.

A strasbourgi bíróság szerint Magyarország nem volt eltúlzottan szigorú sem, mert a résztvevőkkel szemben nem indult eljárás, folytathatták a politikai véleményük kifejtését, így a szólásszabadságuk sem sérült.

A strasbourgi döntés ellen a Jobbik a bíróság Nagykamarájától kért felülvizsgálatot, de ezt elutasították, így az ítélet véglegessé vált.

A per tárgya volt az is, hogy az egyesület – törvénybe ütköző módon – a Jobbik rendezvényeit biztosítja. A párt és szervezet közti kapcsolatot azonban a törvényszék nem látta bizonyítottnak, annak ellenére, hogy mind tagjaiknak, mind ideológiáiknak átfedéseire rámutatott. Muhi szerint ez érthetetlen, hiszen például az egyesület vezetője négy éve a Jobbik képviselőjelöltje is volt – legalábbis amíg az ellene folyó büntetőügy miatt vissza nem lépett.

„Ha bárki megnézi az egyesület honlapját, láthatja, hogy az régóta egy jobbikos lakossági fórumot reklámoz, a plakáton a Jobbik két képviselőjelöltjének fényképe mellett a Szebb Jövőért Egyesület elnökének fotója és mindkét szervezet lógói is láthatók.” – hívta fel a figyelmet az egyértelmű összefonódásra a NEKI vezetője, aki szerint a bírói ítéleteknek kizárólag tényeken és jogszabályokon kellene alapulnia.

Alkalmatlan a bíró

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szólásszabadság-szakértője, Dojcsák Dalma szerint egy bíróra, mivel állami tisztviselő, bizonyos helyzetekben nem vonatkoznak a magánemberek véleménynyilvánítási szabadságát védő alapjogok. „Egy magánember például cigányozhat, de egy bíró ezt nem teheti meg, amikor hivatalos minőségében jár el. Amikor egy bíró ítéletet hoz és indokol, magát az államot képviseli: saját véleményét, előítéleteit ki kell zárnia, és csakis a hatályos jogszabályokra támaszkodva hozhatja meg a döntését” – figyelmeztetett a TASZ szakértője.

Dr. Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint az ítélet felveti a bíró alkalmasságának vizsgálatát is, aki több esetben nem vesz figyelembe tényeket. „A két éve Devecseren történt cigányellenes atrocitást és kődobálást például – minden objektivitást nélkülöző módon – csupán a problémákra történő figyelemfelhívásnak minősíti az ítélet, miközben az ügyben közösség tagjai elleni erőszak miatt büntetőeljárás indult”. Fazekas szerint szürreális, hogy a bíróság éppen olyan, „közbiztonsággal” kapcsolatos rendezvények biztosításában nem lát problémát, amelyek a Magyar Gárda öt évvel ezelőtti feloszlatásához vezettek.

A bíróság többször hivatkozott a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatára is az egyesület szónokai által használt „férgek”, „patkányok”, „sátánfajzatok” kifejezések védelmében, mert szerinte a strasbourgi bíróság széleskörűen védi a szólásszabadságot. Fazekas szerint viszont a bíró nem véletlenül nem hivatkozott egyetlen konkrét döntést sem, csak általánosságban említette meg a strasborugi bíróságot: „mások egyenlő emberi méltóságát megkérdőjelező, patkányozó és férgező megszólalásokat nem védi a jog. Nem véletlen, hogy egyetlen EJEB döntést sem jelöl meg a bíróság: ezzel szemben tucatnyi hozható fel.

Az Ügyészség – amely most fellebbezett az ítélet ellen – keresetében azért kérte az SZJE feloszlatását, mert szerinte annak nézetei alkotmányellenesek, működése sérti a romák emberi méltóságát, az emberek között faji alapon megkülönböztetést tesz, továbbá visszaél az egyesülési joggal, hiszen tevékenysége mások szabadságának sérelmével jár.