Felfüggesztett börtön a cégek sírásójának

A 32 éves iregszemcsei férfit a bíróság emellett 1,46 millió forint vagyonelkobzással sújtotta, és öt évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztségviselő legyen, jelenti az MTI. 

A perben összesen 28 embert vádolt az ügyészség közokirat-hamisítással, adócsalással, költségvetési csalással, valamint sikkasztással, köztük tizenöt cégtulajdonost és tíz fiktív vásárlót.

A járásbíróság 23 vádlott esetében hozott ítéletet. Tizenhárom ember 36 ezer és 800 ezer forint közötti pénzbüntetést kapott, két vádlottat egy év próbára bocsátott a bíróság, egy embert felmentett a vád alól, hárman pedig megrovásban részesültek.

Letöltendő börtönbüntetést csak a cégeket és a fiktív vásárlókat "felhajtó" másod- és negyedrendű vádlott kapott. Egyiküket, egy 45 éves Heves megyei férfit 89 rendbeli közokirat-hamisításért egy év tíz hónap, 37 éves székesfehérvári társát 134 rendbeli közokirat-hamisításért két év börtönre, valamint egyenként 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a járásbíróság. A szerződéseket készítő ügyvéd ügyét elkülönítve, később tárgyalja.

Az ítélet tudomásul vételéhez az ügyész három nap gondolkodási időt kért. 

A tényállás szerint a "cégtemető" működése során, 2008-ban és 2009-ben összesen 164, több százmillió forintos adó- és szállítói tartozást felhalmozó céget "fantomizáltak", azaz adtak el fiktív szerződéssel. A székesfehérvári és a Heves megyei férfi az egész országra kiterjedően hirdetési újságokban kereste azokat a cégeket, amelyektől tulajdonosaik meg akartak szabadulni, illetve kutatta fel a lehetséges "vevőket". 

Cserveni Mónika bíró ismertette: a cégtulajdonosok 170-220 ezer forintot fizettek azért, hogy eladhassák köztartozással terhelt cégüket. Az összegből az ügyvéd 70-80 ezer forintot, a "vevőkért" felelős negyedrendű vádlott 50 ezer forintot, az új cégtulajdonosok pedig 8-10 ezer forintot kaptak. Az iregszemcsei férfi, aki önmagára terhelő, feltáró vallomást tett, édesanyja lakcímére, annak tudta nélkül jegyeztette be a "megvásárolt" cégeket.

A vevők az üzletrész-átruházási szerződés szerinti vételárat az új tulajdonosoknak nem fizették meg, a szerződést az ügyvéd leltár és mérleg nélkül készítette el. A taggyűlési jegyzőkönyveket nemegyszer visszadátumozták azért, hogy a tulajdonosok kibújjanak korábbi felelősségük alól, és előfordult olyan is, hogy a jegyzőkönyvek szerint ugyanazok az emberek egy időpontban két helyszínen voltak jelen taggyűlésen. 

A bíró ismertetése szerint a gazdasági társaságokon túladó tulajdonosok nemegyszer ugyanazzal a tevékenységgel új céget hoztak létre. 

Az ügyben 2009-ben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kezdett nyomozást, az adóhatóság pedig több érintett vállalkozást is feljelentett, azok abban az évben összesen 392 millió forintos adótartozást halmoztak fel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!