Érettségi ipari kamerákkal és biztonsági őrökkel

Hányan érettségiznek?

Most 117 800-an. Közülük 83 ezer a végzős középiskolás. A többiek előrehozott, ismétlő vagy kiegészítő vizsgát tesznek. Az érettségizők száma 2011 óta csökken. Akkor még 142 ezren vizsgáztak. Ennek demográfiai okai vannak.

Meddig tartanak az érettségik?

Az írásbelik május 26-ig. Az emelt szintű szóbeliket június 5-én kezdik, a középszintű szóbeliket június 16-án. Az érettségik június 27-én fejeződnek be. 

Mi a különbség a középszintű és az emelt szintű érettségi között?

Az emelt szintű érettségi jóval nehezebb a középszintűnél, viszont több pontot lehet kapni érte az egyetemi felvételiken. A kétszintű érettségit 2005-ben vezették be. Az emelt szintű vizsga kiváltja és egységessé teszi az egyetemi felvételiket. Sok egyetemre elég a középszintű vizsga is, de a népszerű szakokra a nagy verseny miatt ma már csak emelt szintűvel lehet elegendő pontszámot szerezni. Tavalyhoz képest idén 7 százalékkal több emelt szintű vizsgát tesznek le. Ez arra utal, hogy a felsőoktatási felvételiken is emelkednek a követelmények.

Fotó: Balázs Attila

Hány tárgyból kell érettségizni?

Legalább öt tárgyból. Magyarból, történelemből, matematikából és egy idegen nyelvből mindenkinek kötelező vizsgát tennie. Emellé még választania kell egy tárgyat.

Kik állítják össze az érettségi feladatlapokat?

A tételkészítő bizottságok. Ezek tantárgyanként alakulnak meg, tagjaik vezető tanárok. A bizottságok elnökeit a miniszter nevezi ki, a tagokat az Oktatási Hivatal vezetője kéri fel, illetve – szakképzések esetén – a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Ők minden tantárgyból több feladatlap-variációt készítenek. Később ezek közül sorsolják ki azt, ami az érettségizők elé kerül.

Mi a garancia arra, hogy ők nem súgják meg előre a feladatokat a diákjaiknak vagy a saját érettségiző gyerekeiknek? Vagy mi van akkor, ha a gyerekük ellopja a számítógépükről a feladatlapot?

A tételkészítők szigorú titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Ebben büntetőjogi felelősséget is vállalnak azért, hogy a „korlátozott terjesztésűnek” minősített feladatlapokat más ne ismerhesse meg. Csak olyan számítógépeket használhatnak, amelyek nem csatlakoznak ellenőrizetlen belső vagy külső hálózathoz. A feladatokat e-mailen nem küldhetik el még egymásnak sem. Ahogy elkészültek a feladatlapokkal, minden egyes másolatot törölniük kell a gépekről és a külső adathordozókról. Arra is figyelniük kell, hogy a törölt fájlokat később se lehessen visszaállítani. A teszteket papíron és elektronikusan adják le az Oktatási Hivatalnak. A leadott feladatlapok eredeti példányait az Oktatási Hivatalnál őrzik. Az Oktatási Hivatal vezetője ezután sorsolással választja ki, hogy a több variáció közül melyik feladatlapot használják majd az érettségin az egyes tantárgyakból. 

Fotó: Komka Péter

Hogy tudnak vigyázni arra, hogy a nyomtatásnál ne nézzen bele valaki a feladatlapokba?

A nyomdában dolgozóknak is titoktartási nyilatkozatot kell tenniük. Azt a területet, ahol a feladatlapokat nyomtatják, körbekerítik és biztonsági őrök őrzik. Ők mindenkit átvizsgálhatnak. A dolgozók nem vihetnek be táskát, mobilt és semmilyen kép, hang vagy szöveg rögzítésére alkalmas eszközt, és minden munkafolyamatot ipari kamerák figyelnek. A nyomdának nemcsak az elkészült példányokat, de a selejtet is le kell adnia az Oktatási Hivatalnak.  

A szállítást hogy ellenőrzik?

Nagyon szigorúan. A feladatlapokat az Oktatási Hivatal Logisztikai Osztályán szortírozzák és csomagolják. Itt is mindenki titoktartási nyilatkozatot ír alá, és hasonlóan szigorúak a biztonsági előírások, mint a nyomdában. A feladatlapokat az érettségi előtt szállítják ki a járási hivatalokba. A szállítók a dobozokat csak a teherautó csomagterében vehetik át, majd a rakteret le kell plombálni. Amikor a járási hivatal átveszi a dobozokat, ellenőrizik a plombát, majd új számmal ellátott plombát tesznek rá, ez bekerül a jegyzőkönyvbe, és mennek tovább. Az átvett dobozokat ezután a járási hivatalban őrzik. A feladatlapokat a vizsga reggelén viszik el az iskolák. Ha egy járásban sok az iskola vagy a vizsgahely, előző nap is el lehet őket szállítani, de akkor ott is figyelni kell a biztonságos őrzésre.

Mikor kezdődnek az érettségik, és mennyi ideig tartanak?

Hétfőn a hagyományos középszintű magyar írásbeli érettségi reggel nyolckor kezdődik, és 4 órás. A vizsga két részből áll: a diákok egy órát kapnak a szövegértési tesztre, és három órát egy esszé megírására. Az emelt szintű vizsgák is 4 órásak. Ezeket a diákok nem saját gimnáziumukban teszik le, hanem a vizsgaközpontként kijelölt helyeken.

Fotó: Komka Péter

Ma már nem mondják be a tételeket a rádióban?

Nem. Ez régen volt, amikor csak három esszékérdés kidolgozása volt a feladat.

Mi van, ha valaki elkésik az érettségiről?

Aki elkésik, az nem kezdheti meg a vizsgát. Ha a vizsgázó neki fel nem róható ok (például betegség, közlekedési baleset stb.) miatt késik vagy nem ér oda, pótló vizsgát tehát. Ezt az igazgató akár még azon a napon délután engedélyezheti. 

Mi van, ha valaki egyszerűen nem megy el vizsgázni?

Az is tehet javítóvizsgát. 

Lehet csalni az érettségin?

Lehet, de nem érdemes. A mostani tesztekhez nehéz is külső segítséget igénybe venni, hiszen azon nem lexikális ismereteket kérnek számon. Akit észrevesznek, annak azonnal be kell fejeznie a vizsgát. Erről jegyzőkönyv készül, amin szerepel a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozata is. Az iskolákban ma már a mobilokat vagy nem engedik bevinni a vizsgaterembe, vagy bent kikapcsolt állapotban kell kitenni őket az asztalra. Még a mobilok számológépét sem lehet használni.

Mi van, ha valakinek ki kell mennie a mosdóba az írásbeli közben?

Ezt természetesen megteheti. Csak egyesével lehet kimenni vécére. A folyóson is  vannak felügyelő tanárok, akik figyelnek, hogy ne történjen semmi szabálytalanság. 

Nehéz az írásbeli érettségi?

A középszintű írásbeli általában nem olyan nehéz. A magyar írásbeli 2005 óta inkább a szövegértési képességet és nem a lexikális tudást vizsgálja. A diákok szövegeket kapnak, és az ezekkel kapcsolatos kérdéseket kell megválaszolniuk. A történelem írásbelin is térképek, táblázatok és források alapján kell feladatokat megoldani. A lexikális tudás inkább a szóbelin számít.

Ilyen volt a tavalyi középszintű magyar érettségi (.pdf)>>>

Ilyen volt a történelem feladatlap (.pdf)>>>

Miért fontos a jó érettségi?

Főleg azoknak fontos, akik tovább akarnak tanulni. A felvételiken összesen 500 pont szerezhető. Ebből 100 pont a középiskola utolsó két év végi jegyeiből, 100 pedig az érettségi eredményekből jön össze. További 200 pont adódik a két felvételi tárgy érettségi eredményéből (a két felvételi tárgy százalékos eredményéből lesznek a pontok). Akinek nem voltak jók a középiskolában az év végi jegyei, az most is megduplázhatja az érettségi pontjait. További 100 pluszpont szerezhető az emelt szintű érettségive (tárgyanként 50). Egy középfokú nyelvvizsgáért 28 pont, egy felsőfokúért 40 pont szerezhető, de aki több nyelvvizsgát tesz le, összesen az sem kaphat 100-nál több többletpontot. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!