Egy rakás pénzt kaphatnak a kisegyházak
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor Brüsszelnek: Menjenek innen, új vezetésre van szükségünk! - Újabb milliomosa van az országnak, elvitték a Skandináv lottó főnyereményét
- Leállítja működését Molnár Áron mozgalma, a NoÁr
- Egy év felfüggesztettet kapott Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyész
- Budapest eljárást indít a szombati pénzszórás szervezői ellen
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága áprilisban döntött úgy, hogy nem megfelelő a magyar egyházügyi törvény. A bíróság szerint többek között az volt problémás, hogy a vallási közösségeknek a politika kegyét kell keresniük ahhoz, hogy egyházak lehessenek: az egyházi státuszról a parlament dönt. A bíróság szerint a magyar szabályozás diszkriminatív is, mivel a kisegyházaknak sokkal kevesebb jogot biztosít, mint a nagyoknak. Mindezek miatt a bíróság azt mondta, hogy a magyar szabályozás sérti a vallásszabadság elvét.
Majdnem végleges döntés
Akkor járna el helyesen a kormány, ha a Nagykamarához fordulna, mert nagy jelentőségű az ügy.
– mondta Lukács Tamás KDNP-s országgyűlési képviselő szerdán a Közép-európai Egyetem és az OSA Archívum által szervezett konferencián.
A strasbourgi bíróság döntését ugyanis meg lehet támadni a bíróság Nagykamarájánál. Ilyenkor az elsőfokú, héttagú kamara helyett a tizenhét tagú Nagyakamara tárgyalja az ügyet, már ha van kedve hozzá. A Nagykamara csak az igazán jelentős ügyekkel foglalkozik, és indoklás nélkül dobja vissza a hozzá érkezett kérelmek nagyon nagy részét, a nagykamarai eljárás tehát nagyon különleges.
KIM: Tanulmányozzuk a döntést
A kormány egyelőre nem kommentálta részletesen a strasbourgi döntést. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára múlt héten annyit mondott, hogy a strasbourgi bíróság közvetlenül nem kötelezheti az országot a törvények megváltoztatására, ami technikailag igaz, a gyakorlatban azonban többnyire még sincs így.
Egyelőre tanulmányozzák az ítéletet, Rétvári kiemelte azt is, hogy a döntés ellen a strasbourgi bíróság Nagykamarájához lehet fordulni. Kerestük a KIM-et és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de érdemi választ nem kaptunk a kérdéseinkre.
Eddig még egyetlen ügy sem került a Nagykamara elé a magyar állam kezdeményezésére, ráadásul 24 éve, mióta a strasbourgi bírósághoz lehet fordulni, összesen csak két magyar ügyet tárgyalt a testület. Ezeket is csak azért, mert maga a bíróság látta úgy, hogy olyan bonyolultak és nagy jelentőségűek, hogy a tizenhét tagú testületnek kell döntenie. Az egyik ilyen ügy az 1956-os tatai sortűzperként elhíresült Korbély-ügy volt, a másik a véleménynyilvánítás szabadságát érintő Rekvényi-ügy. A strasbourgi bíróság előtt most 96 050 ügy sorakozik, ebből csak 38 darab a nagykamarai eljárás. Ez azt jelenti, hogy csak minden kétezer-ötszázadik ügy kerül a Nagykamarához.
A Lukács által valószínűsített Nagykamarához való fordulás így igazán csak időhúzásra jó a kormánynak: három hónapjuk van a kérelem benyújtására, ez júliusban telik le. A kisegyházakat képviselő ügyvédek szerint nem valószínű, hogy ezt az ügyet befogadná a Nagykamara, erről szeptember-október környékén születhet döntés Tordai Csaba, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ügyvédje szerint. Ha mégis befogadja bíróság a kérelmet, akkor egy-másfél éves procedúra következne, utána születne meg a tényleg végleges döntés.
Sok pénzről szól
A nagykamarai kérelem elutasítása után, tehát szeptember-október után az ítélet alapján hat hónapja van az államnak és az egyházaknak, hogy megegyezzenek a pénzbeli kártérítésről. Az egyházak egyrészt vagyoni, másrészt nem vagyoni kártérítést kérnek. Vagyoni kárként kérik azokat az adókedvezményeket, amelyektől elestek az egyházi státusz elveszítésével, és az állami támogatást. Nem vagyoni kárként az egyházi státusz elveszítésének eszmei értékét kérték a kisegyházak.
A grafikonon két kisegyház nem szerepel, mert ők a többiek által kért összeg többszörösét követelik, és így értelmezhetetlen lett volna az ábra: a Magyar Evangéliumi Testvérközösség 1,5 milliárd forintot, az Út és Erény Közössége pedig 4,9 milliárd forintot követel az államtól vagyoni kárként.
Ha a kisegyházak nem tudnak megegyezni az állammal fél év alatt a pénzbeli kártérítésről, akkor a strasbourgi bíróság dönt erről. De a pénz csak az egyik fele a történetnek.
Mi lesz most?
A strasbourgi döntés közzététele után a több egyházat is képviselő Társaság a Szabadságjogokért azt mondta, hogy szerintük közvetve az Alaptörvény is ellentétes a bíróság döntésével, ezért azt is meg kell változtatni.
Miért parancsol nekünk Strasbourg?
Röviden azért, mert önként vállaltuk ezt. Magyarország 1992-ben csatlakozott az emberi jogok európai egyezményéhez, amiben vállalta, hogy olyan államot épít, ami megfelel ennek az egyezménynek.
Az egyezmény viszont nagyon általánosan fogalmaz („mindenkinek joga van a vallásszabadsághoz”), hogy a konkrét esetekben mit jelent az egyezmény, azt a strasbourgi bíróság dönti el.
Ha tehát a bíróság úgy dönt, hogy Magyarország megsértette az egyezményt, akkor az országnak módosítania kell az ezt okozó törvényeket is. Különben nem tenne eleget a vállalt kötelességének: hogy olyan államot épít, ami tiszteletben tartja az emberi jogokat.
Az európai emberi jogi egyezmény a magyar jogszabályok felett áll, ezért ha a bíróság szerint Magyarország megsértette az egyezményt, az így is van. Nem lehet olyan trükközéssel kikerülni a döntéseket, mint amikor a kormány az Alaptörvénybe foglalta azokat a szabályokat, amiket az Alkotmánybíróság korábban megsemmisített.
A strasbourgi bíróságról ebben a cikkben olvashat részletesen.
Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa szerint a strasbourgi döntés véglegessé válása után technikailag két út lehetséges. Az egyik, hogy közvetlenül a parlament módosítja az egyházi törvényt és az Alaptörvényt is. A másik lehetőség az, hogy esetleg az ombudsman kezdeményez az Alkotmánybíróságnál (AB) egy eljárást, a testület pedig a strasbourgi döntés alapján megsemmisíti az egyházi törvényt. Ezután végül ugyancsak a parlamentnek kell új törvényt alkotnia.
Hegyi szerint a kormány így vagy úgy, de módosítani fogja az egyházi szabályozást, viszont valószínűleg csak a legszűkebb mértékben. A mostani kétszintű rendszerben (bevett és nem bevett egyházak) a nem bevett egyházak például nem gyűjthetnek egyházi egy százalékot, nem oktathatnak hittant az iskolákban, és a kórházakba, börtönökbe sem látogathatnak el.
Elképzelhető, hogy például az egyházi százalékok gyűjtését lehetővé teszik majd a nem bevett felekezeteknek is, de az iskolai hitoktatás megengedését például nem tartom valószínűnek
– mondta Hegyi. Így az a valószínű, hogy egy kicsit enyhítenek a felekezetek megkülönböztetésén, aztán egy esetleges újabb strasbourgi perben derülhet majd ki, hogy az már megfelel-e az emberi jogi követelményeknek.
Újra dönthet az Alkotmánybíróság
A strasbourgi bíróság előtt hat kisegyházat képviselő Karsai Dániel szerint az sem kizárt, hogy a parlament teljesen új törvényt fogad el, és az Alaptörvényt is módosítja.
Presztízsnövelő hatása van annak és a közhatalomba vetett bizalmat is erősíti, ha a kormány eleget tesz a strasbourgi döntésnek. Ez végül is a normál jogállami működés része
– mondta. Ha a kormány mégsem így tesz, és egy húzd meg, ereszd meg játékba kezd, akkor újabb strasbourgi és alkotmánybírósági eljárások indulnak majd.
Ezek az egyházak történelmileg gyakorlott ellenállók
– tette hozzá Karsai.
Karsaiék a strasbourgi döntés alapján kérték az ombudsmant, hogy támadja meg az egyházi törvényt az Alkotmánybíróság előtt. A beadványuk arra alapul, hogy a strasbourgi ítélet szerint a magyar egyházi szabályozás ellentétes az emberi jogi egyezménnyel. Ez pedig elegendő ok arra, hogy a strasbourgi ítélet alapján a magyar alkotmánybíróság megsemmisítse a törvényt (a strasbourgi bíróság és a magyar törvények viszonyáról lásd a jobb oldali keretest).
Törvény ↔ AB ↔ Strasbourg ↔ Balog Zoltán
Tordai Csaba szerint a strasbourgi bíróság ítélete alapján – az AB korábbi, döntésével összhangban – a bevett egyházakkal azonos jogokat kell biztosítani a kisegyházaknak is egészen addig, amíg új törvényt nem hoznak az egyházzá minősítésről. Ennek a törvénynek meg kell majd felelnie a strasbourgi követelményeknek.
Ez praktikusan azt jelentené, hogy a most nyertes közösségeknek be kellene kerülniük az Emberi Erőforrások Minisztériuma által vezetett nyilvántartásba (pdf), Balog Zoltán miniszter viszont ide az AB tavalyi döntése óta sem vette fel az egyházakat, mondván: nem szerepelnek az egyházi törvény mellékletében.
A törvény mellékletében valóban nem szerepelnek ezek a kisegyházak (köztük a Tordai által képviselt Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség), mert a parlament nem szavazta meg az ide való felvételüket. Az Alkotmánybíróság döntése viszont elvileg a törvények felett áll, mert az AB akár törvényt is megsemmisíthet. A fővárosi közigazgatási bíróság éppen ezért törvénytelennek találta a miniszter azon döntését, hogy a Testvérközösséget nem vette fel a listára.
Csakhogy ez az erkölcsi győzelmen kívül nem sokat jelentett a közösségnek, nem kerültek fel automatikusan a listára: az egyházi törvényt időközben módosították, így ismét egy újabb eljárást kellett kezdeményezniük, ami még folyamatban van.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
