Áder: Árnyékbokszolás helyett jólétet
További Belföld cikkek
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
Magyarország nyugatos polgárosodásának megerősítését nevezte az elkövetkező legnagyobb feladatnak a köztársasági elnök, Áder János a parlament alakuló ülésén. Áder arról beszélt, hogy a rendszerváltáskor Magyarország két dolgot akart: szabadságot és jólétet, de ez a két alapvető remény nem egyformán vált valóra, „a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenki számára”.
A képviselőket figyelmeztette, hogy a felelősségük „óriási”. Áder szerint a rendszerváltás utáni első 25 évben még természetes lehetett, hogy sok időt felemésztett a múltról szóló viták lezárása, de a magyar nemzet most már befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. „A szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehova sem vezet” – jelentette ki az államfő.
Áder hosszan beszélt arról, miben volt más az április 6-i választás, mint a korábbiak. "Önök az első olyan képviselők, akiket a nemzet egésze választott" - mondta. Megemlítette a nemzeti szószólókat, és kiemelte, hogy ez az első olyan parlament, amelynek a tagjai az új alaptörvényre teszik le esküjüket.
„Nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról, az új alaptörvény kiállja -e a jogállamiság próbáját” – mondta Áder, akik szerint a választók ezt a kérdést most áprilisban eldöntötték. Szerinte a választások tisztaságát és a leendő kormány legitimitását sem kérdőjelezheti meg senki most már, hogy a jogorvoslati eljárások lezárultak, és az Alkotmánybíróság döntött a választási rendszerről.
Áder a fenntartható fejlődés fontosságáról is beszélt a képviselőknek, azt „eleven, húsunkba vágó" kérdésnek nevezte, melyet ”minden döntés meghozatala előtt érdemes bölcsen mérlegelni”. Figyelmeztette őket arra is: abban a szellemben kell végezniük a munkájukat, hogy nem lehetséges, hogy ebben az országban származása vallása, nemzetiségi hovatartozása miatt bárkit megbélyegezzenek, vagy azt gondolja, hogy mások fölött áll.
Áder Deák Ferencet idézte, azt a beszédet, amelyet Deák 1872-ben mondott, miután negyedik alkalommal választották országgyűlési képviselőnek. Egyrészt azt idézte Deáktól, hogy „nem elég, nem szabad, egyedül csak a múltra tekintenünk, tekintenünk kell főleg a jövőre”. A beszédét pedig ezzel a Deák-részlettel zárta:
Véleménykülönbségek voltak, lesznek úgy a politikának mint általában az emberi működésnek minden terén. Nem is volna jó, ha általában politikai véleményekben is különbség nem volna, mert épen véleménykülönbség által őrlődhetik ki az igazság, az ellenmondás teszi élesebbé az ész működését, tisztázza az eszméket, melyeket az ember talán gyakran elhirtelenkednék. Nem sajnálom, sőt óhajtom, hogy véleménykülönbségek igen fontos tárgyakban is legyenek. Én tisztelem és szeretem a honpolgárok azon részét is, kik ellenfeleink. Adja isten, hogy legyenek ellenfeleink jövőben is e hazában, de a polgár a polgártársának − ha ellenfele is − ellensége ne legyen.
Áder beszédének utolsó mondata az volt: „A haza minden előtt.”