Szinte az összes menő drónos videó illegálisan készült Budapestről

Szinte az összes, Budapest feletti drón illegálisan repül, mert szinte senki sem kér engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH). Ma ugyanis, ha az ember vesz egy kicsi, távirányítós, kamerás drónt, és a kertjében fel akar vele szállni, akkor ehhez is engedélyt kellene kérnie az NKH-tól, derült ki szerda este a Capa Központban rendezett drónügyi beszélgetésen.

Pánikra viszont semmi ok. A hatóság is tisztában van vele, hogy ez nonszensz megoldás, és már javában dolgoznak az új szabályokon. Farkas András, az NKH elnökhelyettese a beszélgetésen nyíltan nem mondta ki ugyan, hogy nem foglalkoznak a kispolgári drónok ellenőrzésével és megbüntetésével, de utalt rá, hogy „ez még egy fejlődő terület”, és hogy a hatóság a drónrepülőzők partnere szeretne lenni.

Jönnek a drónrepterek?

Az új szabályozás elkészítéséhez a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kérte az NKH segítségét, a hatóság június végéig készít el egy szakmai anyagot, ami még messze van a végleges drónrendelettől, tehát egy jó ideg marad még a mostani szabályozás, aminek az alapját egy 1995-ös – messze a drónok megjelenése előtt készült – törvény képezi.

A jogszabályalkotás lassú folyamat, a hatóság egyelőre annyit tud tenni, hogy amennyire tudja, megkönnyíti az engedélyezést: formanyomtatványt készítettek a drónrepülések bejelentésére, de így is életszerűtlen, hogy minden egyes repülést bejelentsen az apuka, aki a gyerekével kimegy a hátsó kertbe repülni egyet az újonnan vett drónnal.

Az új szabályozás sokkal rugalmasabb lesz, de a szabályok még csak most alakulnak. Az NKH is tudja, hogy nagyon sokféle drón van (egészen más egy néhány kilós kis eszköz, és egy 25-30 kilogrammos profi kamerás gép), ezért szinte biztosan több kategóriába sorolják majd a gépeket. A hatóság most három irányból gondolkozik a szabályozáson:

• fontos az drón minősége, a gyártó professzionalizmusa,
• a használó hozzáértése és
• a működtetés, szervizelés szabályozása.

A szerda este elhangzottak alapján az tűnik valószínűnek, hogy a hatóság be fog vizsgálni egyes típusokat, és azokat engedélyezni fogja, ha megbízhatóak (itt is különbség lesz a néhány kilós és a több tíz kilós eszközök között). Itt szempont például, hogy a nagyobb, ezért komolyabb kárt okozni tudó gépekben legyen olyan rendszer, ami vész esetén egy előre kitalált útvonalon leszáll a géppel – akár egy propeller kiesése esetén is. Itt az a kérdés is felvetődött, hogy mit kezdjenek a házilag épített gépekkel, erre is ki kell majd találni valamilyen szabályozást.

A drónpilótáknak – egy bizonyos méret felett – valószínűleg vizsgát kell majd tenniük a drónvezetéshez. A hatóság különbséget tenne kereskedelmi és magáncélú drónreptetés közt is. Felvetődött az is, hogy a legkisebb, magáncélú drónoknak „reptereket” jelölnének ki, ahol szabadon repülhetnének. Réz Attila, egy Ausztriában dolgozó „helicam” pilóta rögtön fel is vetette, hogy ez milyen unalmas lenne, mert ki akarna ugyanazon a helyen repkedni újra és újra.

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a mostaninál biztosan enyhébbek lesznek az új szabályok, de hogy pontosan mi lesz bennük, azt még senki sem tudja – mert még most alakulnak. Az NKH azt is elmondta, hogy folyamatosan be fogja vonni az egyesületeket, drónos szervezeteket és minden érintettet a jogszabályok kialakításába, és lesz társadalmi egyeztetés is.

Fényképezés, adatvédelem, EU

Az NKH képviselői azt is elmondták, hogy a drónokról készült fényképek és videók szabályozása egy külön, nagy falat lesz majd, ennek a kialakításában más szervek is részt fognak venni. Itt olyan kérdéseket kell figyelembe venni, mint hogy a drón rádiójele (amin távirányítják, és amin visszaküldi a képet) ne zavarjon össze más eszközöket.

Fontos kérdés az adatvédelem is, különbség van olyan drónok között, amik csak közvetítik a képet a földre, de nem veszik fel, és olyanok között, amik el is tárolják a képet, videót. Készül egyébként egy EU-s szabályozás is a drónokra vonatkozóan, de ez csak a nagy gépekre vonatkozik majd, a gyakorlatban előforduló, kicsi gépeket minden ország maga szabályozza majd.