Környékbeli falvakba száműznék a miskolci szegényeket
További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
Csütörtökön terjesztik a miskolci közgyűlés elé azt a fideszes javaslatot, ami a gettók és nyomortelepek felszámolása érdekében környékbeli falvakba száműzné a szegényeket - írja a Népszabadság.
Antiszociális elemekre ne vonatkozzon a kilakoltatási moratórium
- kérte nemrégiben Csöbör Katalin miskolci fideszes képviselő és Kriza Ákos miskolci polgármester, akik törvénymódosítást kezdeményeztek az ügyben. A fideszes politikusok szerint azok, akik képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkre teszik az ott élőket, a közüzemi díjakat és a közös költséget nem fizetik, a kilakoltatási moratórium mögé bújhatnak.
A város a Fészekrakó-program felszámolására készül, eddig már több mint 50 család "kitelepítését" végezték el, ez a folyamat pedig májustól felgyorsul, a tervek szerint őszig a fészekrakók 90 százalékát "eltávolítják a lakótelepekről".
A több ezer érintett, ha hajlandó elhagyni a tartós lakhatásra, gyermeknevelésre alkalmatlan házakat, és a város közigazgatási határán túli településeken vesz új, magasabb komfortfokozatú ingatlant, másfél-két millió forintot kaphat. A „visszaszivárgások és visszaélések elkerülése érdekében” az így megvásárolt ingatlanra ötéves elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznének be.
Kedden a miskolci közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának nevében Soós Attila képviselő azt mondta, fel kell számolni a helyi „gettókat és nyomortelepeket”, hogy biztonságosabb és élhetőbb legyen a borsodi megyeszékhely.
Tarthatatlanná vált a helyzet, néhány tucat család megkeseríti több ezer ember életét Miskolcon, ezért a bűnözés melegágyának tekinthető gettókat, nyomortelepeket, mint amilyen például a Lyukó-völgy, meg kell szüntetni.
A lapnak csak név nélkül nyilatkoztak a Miskolc környéki kis falvak polgármesterei, akik szerint ha komolyan gondolja a gettófelszámolási tervét a miskolci önkormányzat, akkor irdatlan gond szakad a nyakukba az új betelepülőkkel.
Az egész országban akadnak szegény falvak fillérekért megvehető, üresen álló házakkal. Az lenne a megoldás, hogy a gazdag város a csóró faluba exportálja a szociális gondjait? Attól lesz annak a cigánynak munkája, bevétele, ha beköltözik egy faluba, ahol már most is ötven-, hatvanszázalékos a munkanélküliség?
- mondták többen is, de volt, aki hozzátette, hogy "ha ide exportálja Miskolc a romákat, akkor itt lázadás lesz".
Simon Gábor, az önkormányzat MSZP-frakciójának vezetője szerint az előterjesztésben nem pontosan az van, mint amiről Soós Attila beszélt, az anyagban ugyanis önkormányzati bérlakások szerepelnek, ezeket váltaná meg a város, amennyiben az ott élők hajlandók kiköltözni, a Lyukó-völgyben azonban nincsenek önkormányzati bérlakások. Simon ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy csütörtökön már egy másik előterjesztést kapnak.
Varga Gergő miskolci DK-s képviselő szerint egyenesen
deportálást készít elő a miskolci városvezetés.
Szerinte a fideszes városvezetés nem tekinti Miskolc polgárának azt, aki nagy szegénységben él. Fizetni is hajlandó azért, hogy a társadalmi problémát ne kelljen megoldania, inkább az így is elszegényedő vidéki kistelepülésekre száműzné őket.
Megfélemlítő razziák
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért, hogy márciusig 45 alkalommal tartott hatósági ellenőrzést a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) társhatóságokkal, közszolgáltatókkal közösen, rendőri biztosítás mellett Miskolc főként romák lakta, elgettósodott településrészeiben, ezért beadvánnyal fordultak az alapvető jogok biztosához.A két szervezet úgy véli, hogy a hatósági emberek megfélemlítő módon hajtották végre a kifejezetten a mélyszegénységben élőket érintő razziákat. Mint írják, a családokat két-három tucat hatósági ember egyidejűleg vetette alá számos ellenőrzésnek, így lakcím-nyilvántartási, állategészségügyi, hulladékkezelési, köztisztasági, gyámhatósági, közüzemi és szociális igazgatási ellenőrzésnek is. Mindemellett a lakók tulajdonjogát is ellenőrizték, a hatóságok adásvételi szerződések bemutatását kérték tőlük, ha nem volt meg valamilyen papírjuk, akkor megbüntették őket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
