Zsebbe vágó hibák a képviselők javadalmazásában
További Belföld cikkek
-
Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt - Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
A kormányoldal és az ellenzék képviselői együtt értetlenkedtek a parlament első ülése után az országgyűlési törvény miatt. A képviselők javadalmazásának új szabályozása túlzott megszorításaival vagy éppen hiányos szövegezésével több csoport számára is jelentős összegeket tett bizonytalanná.
A Lázár János miniszterelnökségi államtitkár által kidogozott fizetési szabályok szerint a parlament tagjainak az új ciklusban egységesen a helyettes államtitkárok fizetésének megfelelő tiszteletdíj jár. A bruttó 750 ezer forintos havi apanázs jóval magasabb, mint a képviselők eddigi alapdíja, de a parlament nagyobbik része számára így is visszaesést jelent. Az eddig alapdíjat ugyanis több százezer forintos benzinpénz és lakhatási támogatás egészítette ki.
A 2012-ben elfogadott országgyűlési törvény szerint a képviselők ezekre a célokra 2014-től nem kapnak külön pénzt. Az utazási támogatást benzinkártyával oldja meg az Országgyűlés. A budapesti képviselők például 2000, a 300 kilométernél távolabb lakók pedig 5500 kilométerre vehetnek üzemanyagot havonta a kártyára.
A napokban kiderült azonban, hogy ez sem jár mindenkinek. A törvény szerint az Országgyűlés Hivatala kizárólag a képviselő „saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló” kártyát adhat ki. Ebből következően a lízingelt és a tartós bérletbe vett autót használók a jelenlegi szabály szerint saját zsebből kénytelenek fizetni.
Az Index információi szerint az országgyűlési törvény összeférhetetlenségi szabályai is megdolgoztatták a fideszes jogászokat. A törvény szigorításai a fideszes kormányhivatal-vezetők esetében nem adtak elég átmeneti időt a lemondások rendezésére. Normál menetben a tizenegy „főispán” nem szavazhatott volna az Országgyűlés első ülésén. A problémák áthidalására végül közös megegyezéssel kellett elbocsátani a posztjukról a főhivatalnokokat, ami jóval kedvezőtlenebb feltételek elfogadására kényszerítette az érintetteket.
A jogszabály hibája az is, hogy bár az eddig polgármesteri posztot is betöltő képviselők számára átmenetileg engedélyezték ugyan, hogy az összeférhetetlenség ellenére októberig, a következő önkormányzati választásig megtarthassák önkormányzati állásukat, a törvényből azonban nem derül ki, hogy a fennmaradó időre továbbra is felvehetik-e polgármesteri fizetésüket. Az alakuló ülés óta ugyanis a fő szabály az, hogy a parlamenti képviselőknek nem lehet más kereső foglalkozásuk, legfeljebb szerzői jogos szellemi alkotómunkát vállalhatnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
