Újabb uniós programot bukhatunk

Az uniós operatív programok leállása és a Norvég Alap elapadása után újabb – nem is annyira pénzügyi, mint szimbolikus – csapás érheti Magyarországot a külföldi támogatások terén: az Index információi szerint megszűnhet a magyar irányítás a tíz éve működő magyar–román határ menti együttműködési programban.

Tíz éven át nálunk volt a központ

A Magyarország és Románia között 2004 óta megvalósuló uniós fejlesztési program azért jött létre, hogy biztosítsa a határok átjárhatóságát, csökkentse azok elválasztó jellegét, és előmozdítsa a határtérség kulturális kapcsolatait. A program a két tagállam, valamint az Európai Unió támogatásával valósul meg.

2007–2013 között, azaz a most záruló pénzügyi ciklusban 248 millió eurós keret (75 milliárd forint) volt a határ két oldalán élő népesség gazdasági és társadalmi elszigeteltségét csökkentő fejlesztésekre. A programból több olyan kezdeményezés is megvalósult (iskolák, határt metsző utak, templomok felújítása), amely a határon túli magyar kisebbség szempontjából nagy jelentőségűek voltak.

Bár a fejlesztési program Magyarország és Románia közös programja, az induláskor az Európai Unió és Románia is támogatta, hogy a program irányítását – tekintettel hazánk korábbi EU-s csatlakozására, valamint a nálunk lévő szakmai bázisra – Magyarország lássa el.

Az irányító hatósági feladatokat évekig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) intézték, majd az NFÜ megszüntetése után a határ menti programok is átkerültek a Miniszterelnökséghez. A határon átnyúló program irányítása szempontjából fontos szerepet vitt a VÁTI Nonprofit Kft. is, mely a technikai titkársági funkciókat ellátva szakmai presztízst vívott ki magának európai szinten. A VÁTI a hét határszakaszon megvalósuló fejlesztési programok közül ötben tölti be az irányító hatósági feladatokat.

Bukarest és Pozsony ráhajtott

A 2014–2020-as időszak tervezése alatt Románia és a hasonló együttműködésben részt vevő Szlovákia is forszírozni kezdte, hogy átvenné a program irányítását Magyarországtól. Érdemi szakmai érveket nem tudtak felhozni a magyar irányítással szemben, de Bukarestben és Pozsonyban is politikai jelentőséget tulajdonítottak a pozíció megszerzésének.

Fotó: Illyés Tibor

A határ menti programok tervezését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdte meg az NFÜ-n keresztül, aztán a szervezeti változások következtében a feladat 2013 februárjában a Miniszterelnökséghez került.

Nem sok energiát fektettek bele

A kormányzatban sokan vélik úgy, hogy a programok irányításának megőrzése nemzetgazdaságilag és nemzetpolitikailag is kiemelten fontos ügy Magyarországnak, 2013 februárja óta azonban a Miniszterelnökség nem tett meg semmilyen érdemi lépést annak érdekében, hogy azokat Magyarországon tartsa, mivel  költségvetésük eltörpül a hazai „mainstream” programokhoz képest. Forrásaink szerint a Lázár János vezette stáb látványos érdektelenséget mutatott a kérdés iránt, többször egyszerűen kihagyták az egyeztetéseket is.

A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a román és a szlovák program irányítása is elkerülhet Budapestről, aminek az lesz a közvetlen következménye, hogy a Magyarországon kiképzett szakértői bázis végleg feloszlik. Az aktuális ügyeket ismerő forrásaink szerint a forrásokból olyan fejlesztések fognak megvalósulni a közös, mindkét oldalon magyarlakta térségekben, amelynek nélkülöznek minden magyar vonatkozású relevanciát (például román ortodox templomok felújítása, építése).

Még nincs végleges döntés

Fotó: Rosta Tibor

Az Index kérdésére a Miniszterelnökségen nem tagadták, hogy változások lehetnek a programok irányításában. „A magyar kormányzat nyitott arra, hogy a fejlesztéspolitikában véghezvitt intézményrendszeri reform részeként a határ menti programokat is új intézményi keretben valósítsa meg a 2014–20-as időszakban, amely új rendszert azonban minden esetben a partnerországgal egyetértésben fogunk kialakítani.”

A magyar–román programról azt írták, hogy már Brüsszel bevonására is sor került az intézményi kérdések egyeztetése során. „Egyelőre nincs végleges megállapodás a román féllel az irányítási struktúra minden egyes részletében, de folyamatosan zajlanak az egyeztetések, és 2014 szeptemberéig, az európai területi együttműködési operatív programjai benyújtásának határidejéig minden kérdésben egyezségre fogunk jutni. Fontos azonban kiemelni, hogy a tárgyalások során a magyar fél az operatív program tartalmi kérdéseit tartja elsődlegesnek, ezért az alapvető tartalmi kérdésekben történő megállapodást az intézményi kérdések előfeltételének tekintjük.”

„A szlovák–magyar relációban szintén folynak a tárgyalások az intézményi, irányítási kérdések kapcsán, de még itt sem alakult ki a végső megállapodás. Számításaink szerint a szlovák fél nyitott lesz az operatív program tartalmát is érintő javaslatainkra, mely esetben hamarosan egyezség születhet a felek között a tartalmat és az intézményrendszert érintően is” – jelezte a Miniszterelnökség.

Update: A Miniszterelnökség szerda késő este kiadott egy közleményt az üggyel kapcsolatban. Azt írták: "Szakmai alapokon nyugvó, a közös érdekeket előtérbe toló együttműködés kell, amely mindhárom nemzet javát szolgálja."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!