Judit
3 °C
6 °C

Ha Kovács Béla tényleg konspirált, akkor mégis hogyan?

2014.05.17. 09:04
A Magyar Nemzet szerint a Jobbik kémbotrányba keveredett EP-képviselője, Kovács Béla konspiratív módon találkozott orosz diplomatákkal. Egy, a területen igencsak jártas szakértőtől kérdeztük meg, mi a különbség egy "normál" találkozó és egy konspiratív találkozó között. Elmagyarázta.

Kovács Béla jobbikos EP-képviselő az Európai Unió ellen kémkedik Oroszországnak a magyar kémelhárítás adatai szerint – robbantotta a hírt csütörtökön a Magyar Nemzet. Kovács Béla határozottan tagad és rágalomnak tartja a vádakat. Tény, hogy azon kívül, hogy régóta ismertek Kovács kiváló orosz kapcsolatai és a politikus viszonylag gyorsan épített karriert a Jobbikban, ami kérdéseket vethet fel, egyáltalán nem bizonyított, hogy egy kémmel van dolgunk. Az állítólagos kémügyről az égvilágon semmit nem tudni azon kívül, amit a Magyar Nemzet megszellőztetett, bár ahogy írtuk, blöffnek kicsit durva lenne egy ilyen kémvád. 

Van azonban egy lényeges dolog, amiről a lap említést tett, még ha sok konkrétumot nem is közölt. Ez pedig az, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal szerint Kovács Béla rendszeresen találkozott konspiratív módon orosz diplomatákkal.

A hangsúly a konspiráción van. Ha valakinek nincs titkolnivalója, nem konspiráltan találkozgat orosz diplomatákkal. Főleg nem akkor, ha az oroszokkal való bensőséges kapcsolata ország-világ előtt ismert. Márpedig az ügy kirobbanásakor Kovács Béla egyik érve éppen az volt, hogy az Oroszországhoz való kapcsolata egyáltalán nem titok, ahogy az sem az, hogy a Jobbik oroszbarát. Ezért is van jelentősége annak, hogy Kovács Béla konspirált-e vagy sem, amikor oroszokkal találkozott. 

De hogyan kell konspiráltan találkozni?

Amikor egy, korábban a polgári hírszerzés területén dolgozó forrásunkat kérdeztük arról, mi a különbség egy "normális" és egy konspiratív találkozó között, ő az alábbi példával magyarázta el, hogy a laikusok is értsék: 

Ez a normális:

Ha valaki megbeszél egy találkozót valakivel, akkor lebeszélik a helyet és az időpontot, az illető pedig odamegy. Például megbeszélik, hogy délután 3-kor találkoznak a Margit híd melletti presszóban, ahonnan mindegyikük fél órányira lakik. A találkozó előtt fél órával elindulnak, egyenesen odamennek, 3-ra odaérnek és egy jót beszélgetnek, mit sem törődve azzal, hogy ki látta őket útközben vagy amikor találkoztak.

Ez pedig a konspiratív:

De ha mindezt konspiratív módon teszik, akkor nem fél 3-kor indulnak el, hanem például délben és 3 órán át mindenfelé bolyonganak a városban egyedül, hol taxival, hol busszal, hol metróval, hol gyalog közlekedve, az utolsó 20 percet pedig gyalog teszik meg, de azt sem egyenesen a presszó felé, hanem össze-vissza.

Ezt hívják a szakmában önellenőrzésnek, a három órán át tartó "bóklászás" közben ugyanis figyelik, követik-e őket az úgynevezett figyelők, akik a veszélyt jelenthetik a számukra. Erre rengeteg módszer van, az egyik klasszikus az, amikor időről-időre megállnak például egy kirakat előtt, mintha azt néznék, de közben azt figyelik, vannak-e mögöttük figyelők.

A profi figyelők persze nem hülyék, és nem is egyedül vannak, de ha valaki régóta a szakmában van, könnyen kiszúrja őket. Például a cipőjükről vagy a zoknijukról, mert míg a kabátjukat, sapkájukat, szemüvegeiket, parókáikat vagy akár a kontaktlencséjüket cserélgetik is a útközben a figyelők, a zoknikat és a cipőiket általában nem.

Mi van akkor, ha béna az ügynök?

De mi történik akkor, ha a beszervezett ügynök nem profi és nincs kiképezve az önellenőrzésre? - kérdeztük a forrásunkat. Hiszen sose lehet tudni: hátha valakit csak beszerveznek, de a kiképzésére nincs idő. Vagy túl buta ahhoz, hogy kiképezzék ilyesmire. A válasz: ez esetben az önellenőrzést nem ő, hanem a vele kapcsolatban álló titkosszolgálat emberei végzik el. A példánál maradva: ugyanígy mondjuk három órát kell bolyongania egy előre meghatározott útvonalon, ugyanígy cserélgetnie kell a közlekedési eszközeit, ugyanígy meg kell állnia időnként például a kirakatok előtt, de azt már az őt "használó" szolgálat emberei intézik, hogy kiszúrják a figyelőket - ha vannak. 

Ma már persze számos új technika könnyíti a kémelhárítók, tehát a figyelők dolgát, így például a térfigyelő kamerák felvételei is, amelyeket élőben tudnak nézni. Ez azt is jelenti, hogy ott, ahol ilyen kamerák fel vannak szerelve, elég amatőr dolog konspirációba bonyolódni és önellenőrzést végezni, merthogy a hidegháború vagy akár a kilencvenes években még működő technikák mit sem érnek. 

A konspiratív találkozóknak van még egy jellemzőjük: az, hogy mindegyik ilyen találkozó más helyszínen van, ugyanolyan helyszínre sosem szerveznek találkozót a kémek – árulta el a szakértő. Azok, akik valaha ezen a területen dolgoznak, sokszor rutinból kiszúrják a figyelőket, ellentétben a laikusokkal, akik jó esetben észre sem veszik, hogy követik őket.

Ha a kémelhárítás jól végzi a dolgát, akkor a konspirált találkozókat dokumentálhatják. Ha pedig az ilyen találkozókon "fű alatt" gazdát cserél egy-egy adathordozó vagy boríték és minderről felvétel készül, az már elég bizonyíték a kémkedésre. 

Nem csak rajtaütés létezik

Ha igaz, amit a Magyar Nemzet – vélhetően ügyészségi forrásból tud – ír és az Alkotmányvédelmi Hivatal bizonyítani is tudja a konspiratív találkozókat, akkor Kovács Béla tényleg bajban van. De ekkor persze felmerül az a kérdés is, hogy miért nem ütöttek rajta a kémelhárítók, ekkor ugyanis rögtön őrizetbe is vehetnék. Például úgy, ahogy a nyolcvanas években Belovai Istvánra, aki a magyar katonai hírszerzésnek dolgozott, de közben a CIA-nak is, és éppen akkor érték tetten, amikor egy előre kijelölt budapesti rejtekhelyhez ment, hogy felvegye, amit az amerikaiak küldtek neki. De nem csak akkor állhat meg egy kémvád a bíróságon, ha megtörténik a rajtaütés, hanem akkor is, ha a konspiratív találkozók megtörténtét a kémelhárítás bizonyítani tudja  és bőven volt már rá példa, hogy nem volt rajtaütés, mégis megállt a kémvád.

Ám bárhogy is történik, mindenképpen zárt ajtók mögött zajlik a tárgyalás, hiszen ilyenkor fény derül a műveleti információk részleteire is, amelyek államtitkot képeznek. Mindez pedig azt is jelenti, hogy ha indul is büntetőeljárás Kovács Béla ellen, nem fogunk sokkal többet tudni. Hacsak az ügyészség nem szivárogtat újabb információkat az ügyről, vagy az újságírók nem túrnak ki olyan adatokat, nem tárnak fel olyan kapcsolatokat, amelyek Kovács Béla ténykedésével közelebb visznek az igazságoz. Bármi is legyen az.