Az én szavazóimnak emailjük sincs
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Reggel indulunk Budapestről, és mielőtt Túrkevére mennénk, van időnk beugrani az attól 15 kilométerre található Mezőtúrra, egyikünk szülővárosába, hogy a helyi hentes és mészáros saját nappalijából átalakított all yo u can eat éttermében ebédeljünk. Egy óra körül érkezünk Túrkevére, lassan megtaláljuk a Nimfea Egyesület központját, ahová a találkozót megbeszéltük.
Túrkeve egy kilencezres alföldi kisváros, az emberek nagy része a földből él ilyen-olyan formában. És azt persze mindenki tudja Mezőtúron, hogy Finta Sándor és az egykori Rodin-tanítvány Finta Gergely szobrász testvérpár mellett Korda Sándor filmrendező és producer is a településről származik.
Vannak ilyen hajléktalanszállóim
Leparkolunk a Nimfea udvarára, és mielőtt kiszállnánk, megbabonázva nézzük, ahogy egy utánfutóval szerelt traktor siet el mögöttünk, és egy szűk, belvárosi parkolóhely méretű helyen tolatja körbe az egyik épületet. SRB jön és kezet nyújt, két perc múlva pedig mi más lehetne a téma, mint hogy szerinte Schiffer András „egy rém furcsa faszi″, aki „tüsszög a fáktól, mire a parkolótól a házig beér″, de „a parlament 95 százalékánál intelligensebb, tisztességesebb és jobb képességű″. Ügyvédként segített a Nimfeának, így SRB nem mondott nemet, amikor hívta.
Beszélgetni kezdünk, vagyis SRB beszél: lehengerlően és hadarva, hozzá is teszi: amikor a zöldszervezeteknek egy tárgyaláson „gladiátorra″ volt szükségük, általában őt küldték. Kiderül, hogy elég sok mindennel foglalkozik. Egyrészt a Nimfea Természetvédelmi Egyesületet irányította, valamint felügyelte az egyesület mintagazdaságát. Másrészt vezeti a saját és felesége gazdaságát is, harmadrészt pedig pályázatokat ír több civil szervezetnek és vállalkozásnak. Ez utóbbi a parlamenti munkával megszakad, mivel egész emberes feladat volt. A gazdálkodást viszont nem hagyja ott, de fel kellett vennie egy ispánt – mint mondja, a régi földesurak is ezt tették, csak így maradt idejük a politikára.
SRB és felesége – aki egyébként otthonszüléssel foglalkozik – azonban nem úgy szerezte a birtokát, ahogy a régi és új földesurak szokták.
Mióta van meg ez a gazdaság?
Hatan élnének 50 nm-en, mert hülye a szabály
Mivel négy gyereke van, SRB a feleségével sokat rágódott azon, vállalja-e a család mindazt, ami a politikusléttel jár. A felesége azt mondta neki: ha majd hosszú távon visszanéz, nem fogja bánni. „De azokban a pillanatokban, amikor négy gyerekkel van egyedül, és mindenki mást akar, akkor biztosan rohadtul mérges lesz” – teszi hozzá. A felesége tehát támogatta, enélkül el sem vállalta volna a képviselőséget, mondja. Jelenleg egy XIII. kerületi albérletben lakik képviselőtársával, Ikotity Istvánnal, amikor Budapesten van. Most albérletet keres a családjával, amit nem könnyít meg az a jogszabály, hogy egy képviselőnek maximum 50 nm-es lakás bérlését fizeti az Országgyűlés:
„...ezzel a szállás kérdéssel az elevenemre tapintottak, mert azt nem gondoltam, hogy az “év családbarát” munkahelye a parlament lesz, de kicsivel nagyobb rugalmasságot feltételeztem a rendszerről. Van ugye 4 gyerekem, és a szabály, hogy csak 50 négyzetméterig lehet lakást bérelni, és még saját jövedelmemből sem egészíthetem ki a bérleményt, tehát saját zsebből sem lehet nagyobb, mert akkor ugrik minden támogatás. Szóval, nem tudom, hogy a családot hagyjam otthon, vagy ragaszkodjak ahhoz, hogy családban éljek és úgy politizáljak és jöjjenek, de ez a szállás dolog foglalkoztat" – írja Facebookján.
Így most SRB-ék arra készülnek, hogy a hatfős család egy 50 négyzetméteres albérletbe költözzön.
SRB: Édesapám gazdasága tönkrement az első Orbán-kormány alatt, nagyjából Torgyánék kiváló vidékpolitikája miatt. Akkor kezdtünk el földeket venni, de miután már akkor is voltak nagybirtokosok, csak ilyen zártkerteket volt lehetőségünk vásárolni. Ezek belterületnek minősülnek, nem kellett kifüggeszteni. Az Alföldön a mezővárosok mentén létrejöttek ilyen 30-40 hektáros táblák, ahol 300-1200 négyszögöles kertek vannak, 20-30 ezer forintokért. Volt olyan, hogy az ügyvédi költségért ingyen megkaptunk egy kertet egy nénitől, mert nem gondozta, a parlagfű miatt viszont megbüntették. Így lett ezer fánk meg rengeteg pálinkánk a feleségemmel, mert összevásároltunk ilyen kicsi kertekből vagy százat, összesen 40 hektárt. Vennék én szívesen száz hektárt egyben, de annyi pénzem nem lesz az életemben.
Terjed önről egy történet, miszerint nem csak földeket vásárol, hanem házakat is. Állítólag megmentett egy cigány családot, akiket kitettek volna a faluszéli viskójukból. Ebből mi igaz?
SRB: Elmesélem, hogy volt. Ezekben a zártkertekben van egy nagy halom régi csőszház, szerszámos, cefretároló. Az élet úgy hozta, hogy a helyi hajléktalan réteg sokszor ezekbe költözik be. Engem meg nem zavarnak, hogy ott laknak benne, meg esznek egy kis szilvát. Az a sztori, ami elterjedt, valójában úgy volt, hogy az egyik árverésen az egyik kert nem kellett senkinek. Az önkormányzati ember mondta, vedd már meg, neked elfér a többi között. Megvettem, került vagy 980 forintba. Aztán kiderült, van rajta egy ház.
Én a 980 forintért vettem egy házat meg három embert. Mert abban a házban lakik egy cigány család, egy öregasszony meg a két fia. Ráadásul nagyon szemét volt a világ, mert a kertszomszédok pénzt szedtek ettől a szerencsétlen családtól, akik nem tudták, hogy nem is azoké a ház. Ezen kibuktam, és összevesztem velük. Milyen moslék dolog már, hogy azt a kis pénzt is elszedik tőlük? Azóta is ott laknak, már ingyen. Ennyi a történet lényege. De ez nem azért van, mert jótékonykodni akarok. Hanem mert nem zavar. Van olyan tulajdonom, aminek nincs más haszna, csak az, hogy Petrás Karcsi benne lakik. Ő csont alkoholista, és nem veszik fel a szociális otthonba. Kirakták a testvérei a hagyatékból, azóta a kertekben él. Így hát vannak ilyen hajléktalanszállóim.
Bántó akarok lenni, azt hiszik, vicc
És itt muszáj volt rákérdeznünk a másik pletykára, miszerint azért húzott bocskait az LMP kampánygyűlésére, mert valójában jobboldali, sőt lélekben jobbikos. Kávézás közben bevallja, ő a tipikus magyar szavazó, aki szavazott már mindenkire, se nem jobb, se nem baloldali.
SRB: 2004-ben csináltattam ezt az öltönyt, amikor megnősültem. A Jobbik még nem volt parlamenti párt. Amikor szinte egyenruhaként kezdték el használni, onnantól előszeretettel viseltem, mert számomra teljesen elfogadhatatlan az, hogy bármilyen nemzeti jelképet kisajátítson valaki. Haragudtam annak idején a kokárdás dologra is. Ennek ennyi a története. Amikor az LMP kampánygyűlésére felvettem, becsület istenemre mondom, semmi más oka nem volt, mint hogy az öltönyeim közül ezt tudtam csak begombolni. Aztán mikor elkezdtek ezzel csesztetni, az eredményváróra már szándékosan vettem fel, hogy elmentek ti a fenébe!
Aki kétszer lépett be ugyanabba a pártba
Sallai Róbert Benedek 1974-ben született Mezőtúron, a szomszédos Túrkevén él és gazdálkodik. Házas, négy gyerek édesapja. Természetvédelmi mérnökként végzett, régóta aktív a zöldmozgalomban. 1998 és 2002 között, majd 2010-től önkormányzati képviselő Túrkevén.
2007. szeptember 21–23-án ott volt az első búbánatvölgyi találkozón, ahol tizenöt civil úgy döntött, létrehozzák a Lehet Más a Politika társadalmi kezdeményezést. 2009-ben alapítója a pártnak és tagja az országos választmánynak. Azt mesélik róla, ő az, aki a különféle tisztségekért párton belül „úgy kampányolt, hogy nem kampányolt″, mégis megválasztották: népszerűségét személyiségének, tekintélyének és a pálinkájának köszönhette. 2010-ben, amikor az LMP bejutott a parlamentbe és Schiffer András lemondott a szóvivőségről, SRB kapta meg a feladatot és vitte egészen az önkormányzati választások utánig.
A fővárosiak és a vidékiek közt zajló LMP-s belharcokban SRB a vidékiek csoportjának egyik vezéralakja volt Ivády Gábor, Mile Lajos és Ikotity István mellett. Akkoriban a két platform internetes levelezőlistákon szervezte meg magát. Egy anekdota szerint SRB nem volt hajlandó felvenni még Schiffer Andrást sem a Vidék, megyék elnevezésű listára, nehogy ott meggyőzze a tagokat, hogy inkább mégis béküljenek ki a fővárosiakkal.
Ahogy a PM-es Scheiring Gábor meséli a Béke sose volt című interjúkötetben: 2011-re a szervezkedésüknek köszönhetően SRB-t és más meghatározó vidéki LMP-seket is sikerült marginalizálniuk. Sallai 2011-ben teljesen eltávolodott, 2012-ben pedig ki is lépett a pártból. Amikor arról kérdezzük, adott-e rá okot, hogy mások ne szeressék, azt mondja: „Nehéz kérdések. Nem emlékszem, hogy bárkit megbántottam volna emberileg.″ Azonban „a legvégére annyira elmérgesedett a kapcsolat, hogy nem jöhetett már helyre.″
2012 nyarán, amikorra látszott, tényleg nem lehet már egyben tartani az LMP-t, Schiffer András és mások is hívták, hogy menjen vissza, mert sok a feladat. A 2014-es választásokon az LMP listájának 4. helyéről jutott be az Országgyűlésbe, ő a frakció egyetlen bizottsági elnöke: a parlament fenntartható fejlődés bizottságát vezeti.
Ha egy politikus bocskait vesz fel, annak szimbolikus jelentése van. Félreértették?
SRB: Nagyon sokszor az volt a benyomásom a belvárosban,
Ha az legnagyobb bajuk az országban, hogy egy LMP-s miben jár, akkor az már régen rossz. Fontosak a szimbolikus ügyek, fontos, hogy legyen róla véleményünk, de a magyar társadalom túlnyomó többsége egészen más problémákkal küszködik, de a valós problémákkal nem foglalkozik senki. Például, hogy hova lesznek a háziorvosok. Túrkevén négy háziorvosi körzet van. Egyet nem tudunk betölteni évek óta, a másik háromból kettőben öregségi nyugdíj fölött álló emberek vannak. Fogorvos nincs. Egy volt, három praxissal, vagyis egy időben rendelt három településen. Elvittem a lányom fül-orr-gégészetre Mezőtúrra. Délig van rendelés. Odaértem 11-re, és mondták, már elment a doktor, mert Tiszafüreden is ő rendel. Kérdeztem, Tiszafüreden? 100 kilométerrel arrébb? Igen, mert a megyében csak ő van. Vagy például az iskola. Kuncsorbán bezárták az iskolát. A kuncsorbai gyerekek reggel ötkor télen ott állnak a megállóban, és várják, hogy Törökszentmiklósra vagy Kétpóra elvigye őket a busz. És elnézést kérek, főleg, hogyha önök a fővárosból jöttek, de
És nem tudom, ez a sok balfék képviselő, akiket elvileg azért küldünk oda, hogy képviseljenek bennünket, mi a francot képviselnek. De azt biztosan látjuk, a mi problémáinkat nem képviselik.
Szabadságharcosként fogadtak
A kávé után beülünk a terepjárójába, amiről SRB azt írta Facebookján, hogy a sok gyerek és a rendetlenség miatt csak védőoltással lehet beszállni – ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánjuk. Elindulunk megnézni a gazdaságot, útközben pedig elmeséli, 2013. október 23-a volt számára a fordulópont, amikor eldöntötte, hogy visszatér az LMP-be: hallgatta a sok „süket beszédet″ a fővárosban, és rájött, ő maga se tudna kire szavazni, mert nincs alternatíva.
Tudtam, hogy más pártba való, mint én
Természetesen arról is megkérdeztük Sallait, mit gondol a választáson nagyot bukó PM-esekről, volt pártbeli ellenfeleiről. Azt mondja, nem sajnál senkit, de nem lehet őket egy kalap alá venni, mert nagyon más karakterek.
Karácsony Gergely: „Vele például jóban voltam. Nagyon okos srác. Soha nem kapja el az indulat, mindent higgadtan meg lehetett beszélni vele. Leginkább azért nem haragszom rá, mert nem számítottam másra tőle. Korábban SZDSZ-ezett, aztán onnantól kezdve, hogy odajött az LMP-hez, már a kezdetektől azt mondta, hogy együtt kellene működni az MSZP-vel. Tudtam Gergőről, hogy más pártba való, mint én, de nem voltam vele rosszban egyáltalán."
Jávor Benedek: „Bencét a saját szakterületén egy nagyon elkötelezett, motivált embernek tartom, akinek fontos a természet, a környezetvédelem. Becsültem mint szakpolitikust."
Szabó Rebeka: „Rebeka a maga naiv, aranyos módján teljesen jó szándékú és motivált, nem tudok rá sem haragudni. Kishantoson is találkoztunk, haverként köszöntöttem, és mondtam neki, hogy na, beálltál a komcsik közé? Mire ő, hogy nagyon vicces vagyok."
Szabó Tímea: „Timiről nem tudok jót mondani, akármennyire is szeretnék. Ő az a fajta politikus volt, akik ellen létrejött az LMP.″
Scheiring Gábor: „Vele nagyon nem voltam jóban. Ennek ellenére tiszteltem. Amit a gazdaságpolitikáról mond, nagy része vállalható, amit a viszont a pártban csinált, az vállalhatatlan volt.
Nem vagyok róla meggyőződve, ha maradnak, akkor is bejutott volna az LMP a parlamentbe azzal a politikai üzenettel, azzal a politikai kultúrával, azzal a politikai stílussal, amit ők képviselnek."
Hogy került rögtön befutó helyre?
SRB: Egyrészt olyan látnoki képességeket tulajdonítottak nekem, ami nem igaz.
Akkor nagyon keményen kiálltam azok ellen, akik később a PM-be távoztak. Ezért mikor visszatértem, szabadságharcosként fogadtak, mint aki megmondta, hogy ez lesz. Másrészt nagyon kicsi volt az elutasítottságom, ezért a 2-4. helyekre rakosgattak.
Ha jól tudjuk, az a szavazás úgy működött, hogy a küldöttek rangsorolták a jelölteket, Schifferen és Szélen kívül pedig a nem megosztó figurák kerültek előre. Önről viszont azt mondják, kifejezetten konfliktuskereső ember.
SRB: Ezt a PM-esek mondják. Igaz, erős érdekérvényesítő vagyok, de nem tartom magam konfrontatívnak. Velem az nem tud megegyezni, aki nem akar. Egy biztos: olyan erősek voltak a politikai ellentétek, hogy keményen bele kellett állni. Most az országos lista első tíz helyén, amit a párt teljes kongresszusa, 160 ember hozott létre, kettő fővárosi van. Ha megnézi a négy évvel ezelőttit, volt benne kettő vidéki. Pedig a párt többsége akkor is vidéki volt! Csak éppen egy jól szervezett kisebbség mindig hatékonyabb tudott lenni. Ezért volt az az őrületes konfliktus, mert a mostani PM-esek jelentős része folyamatos háttéralkukkal megbeszélték, hogy kiből mi legyen. És hiába nem tetszett ez a párt többségének, én nem tudtam egyeztetni napi szinten a győri kollégákkal, meg nem hívogattam föl a Vas megyeieket. Ők viszont összejöttek ott a Szimpla kertben, és megbeszélték a dolgaikat. Nagyon nem akartam azt, ami egyébként bekövetkezett, hogy ilyen új SZDSZ-ként emlegessék az LMP-t, mégsem tudtunk ezen változtatni. Én nem tagadom meg a liberális gondolataimat, de nem mindegy, mi a hangsúlyos egy párt kommunikációjában.
Volt az LMP-nek vagy 850 tagja, kiment 150, abból 120 fővárosi. Nyilvánvalóan a párt politikai véleménye a kongresszuson jobban a vidéki emberek problémái felé tolódott. Bejött egy halom másik ember, a szavazótáborunk is átstrukturálódott. Négy évvel ezelőtt az ilyen mérsékelt közepes urbánus értelmiséget tudtuk megszólítani, most egy halom szavazatunk – ha igazak a kutatások – jobboldalról jött.
Itt aki természetvédő, birkahúst eszik
Újra a terepjáróba ülünk, hogy megnézzük azokat a zártkerteket a település szélén, amikből bevásároltak a feleségével. Néhány sor gyümölcsfa után pár száz négyszögöl búza, majd megint gyümölcs, aztán legelő.
Azt mondja, nem is akarnak ezen változtatni, minden megvásárolt zártkertet úgy hagynak, ahogy vették. SRB konzervatív ökofilozófiáját itt már egészen átlátjuk: mindent úgy kell hagyni, ahogy van. Ha egy alkoholista hajléktalan lakik a kertben, hadd lakjon, ha legelőnek használták, maradjon is úgy. Látjuk a már emlegetett csőszházakat, szerszámosokat, néhány fán nejlonzacskófoszlányok lógnak: ezzel jelölik a napszámosoknak, hogy melyik terület tartozik hozzájuk, melyik nem. Összesen vagy negyven embert foglalkoztat a gazdaság.
Aztán, ahogy megállunk, megállíthatatlanul sorolja, hogy mi a gond a hasonló térségekben: nincs magyar gépgyártó, mindenki külföldi traktort használ. Azért olcsóbb a Tescóban a szlovák tej, mert a szállítmányozás rejtett támogatást kap, a környezeti terhet közpénzből kell megfizetni. A magyar állam nem vidékfejlesztésre költ, hanem autópályákra, autógyárakra, Hankook-gyárra ahelyett, hogy a magyar gazdálkodókat segítené. És mindegyik kormány ezt csinálta:
Egy kezdő politikus naplója
SRB hivatalos Facebook-oldalán a megválasztása óta naplót vezet, már a 40. napi bejegyzésnél tart. „Ülök a dolgozóban, a másik szobában játszanak a gyerekeim, biztonságban érzem magam, és fogalmazhatok teljesen lazán, őszintén. Aztán ha túl nyersen fogalmazok és valaki meg átveszi, egy kicsit kellemetlen" – meséli.
Április 12.
Nagyon fontos vagyok és elfoglalt.
De ezt lányaim nem akarják tudomásul venni és továbbra is nekem kell csinálni a kakaót.
Tudom, hogy naplót kellett volna írnom, de késő este értem haza, kakaót kellett csinálnom, gabonapelyhes tejet kerítenem, mert ezeknek a kölköknek semmi köze a politikához, és nem értik meg, hogy miután ilyen fontos lettem, naplót kellene írnom.
Utána a hátamon ugráltak. Mondtam nekik, hogy már államférfi vagyok és nagy államférfiak hátán nem szoktak ugrálni és emiatt ezt ne csinálják, de nem hagyták abba. Utána Ruminit kellett olvasnom. Olvasták már Ruminit? Ha nem, és van gyermekük/unokájuk – akkor haladéktalanul szerezzék be! A könyv felkészítés az életre, tehát a Piszkos Fred a kapitányra.
Május 3.
Az öltöny kapcsán a feleségem szerint olcsóbb, ha subába és gumicsizmába megyek az eskütételre, mert a média elvárást is figyelembe kell vennem, és úgy tűnik, hogy ez az alapelvárás lett velem szemben. Abban legalább a Kossuth téren rakhatnék tüzet szalonnát sütni, de egyelőre nem tudni, hogy erre kiterjed-e a mentelmi jog.
A nap fő híre, hogy lehet, hogy olyan szobát kapunk képviselőként, amiben van bidé. A Blikk rém alapos oknyomozó riporterei megtudták, hogy Le Meridien Hotelben leszünk elszállásolva, ahol bidé is van, ami olyan dolgokra való, amit a suttyó vidéki képviselők nem is tudnának, mi az. Nos, ezt cáfolni igyekszem, mert korán érő típusú emberként már a nyolcvanas évek közepén láttam a Crocodile Dundee c. zseniális filmet, ahol megismerkedtem a címadó főszereplőn keresztül a nevezett berendezéssel.
Május 7.
Kipihenten ébredtem (Ikó úgy alszik, hogy észre sem lehet venni, hogy a szobában van, pedig elég éber szoktam lenni), és lelkesen öltöztem új atillámba. Ikóval együtt terveztünk menni az irodaházig, miután a kocsim rendszerint a sok gyerek miatt olyan, hogy csak védőoltással lehet beszállni. Gondoltam, Ikó beülése előtt legalább a szemetet kidobálom. Szépen összegyűjtöttem mindent, és egy kukához léptem - de abban a pillanatban egy erősen 60 fölötti néni ugrott mellém egy melegítőben, rám ripakodva: “Nem a más szemetének van itt a kuka!”
Megszeppenve mentegetőztem: “De hát ez a saját szemetem...”
Láttam, hogy nem használt az érvem, és még pirosabb lett a néni képe: “De ez a ház kukája, nem lehet idegeneknek beletenni a szemetet!”.
Gondoltam bemutatkozok, hogy ne tartson idegennek, de féltem, hogy ezt zokon veszi, így inkább egy másik igazsággal próbálkoztam: “De hát itt a földszinten az albérlet, ahol aludtam, ezt béreli az LMP, én is a házhoz tartozom így, vagy nem?”
Ettől kissé megzavarodott, majd visszakiáltott: “Akkor se!” - és becsapta maga mögött a nehéz vasajtót, hogy csak zengett.
Május 15.
A sokszázezres számítógép, amit a OGY hivatalt vett a képviselőknek, az nyilván nem működik, nem tudtam átvenni. Az informatikai osztály szabadkozása mellett kiderült: sajnos nem lehet használni a gépem. Mit vártam egy Windows alapú géptől?...
Érdekesség volt, hogy az MSZP frakciónak, akikkel együtt lettünk volna számítógépes kiképzésen, mindnek működött, de a két függetlennek, aki még ott volt, illetve Ikó és az én gépem volt a hibás. Szegény embert az ág is húzza.
Megint kocsiba ülünk és áthajtunk a Nimfea tangazdaságához. Felparcellázott legelők mellett hajtunk el. SRB elmagyarázza, hogy mindegyiken más állatot legeltetnek, az egyetemisták meg csodálatos szakdolgozatokat írnak arról, melyik állat mit csinál a legelővel. Aztán odaérünk az állatokhoz. SRB-nek egy lova és 60 kecskéje van, a Nimfeának meg van összesen 60 magyar tarka szarvasmarhája, tíz szürke marhája, öt bivalya, 350 racka juha és 18 lova.
A gazdaságban dolgozó két ember rezignáltan nézi, ahogy megint újságírókkal érkezik a szarvasmarhákhoz. SRB odaszól neki, nyugodjanak meg, azért nem fog mindennap kamerásokat hozni. Aztán elsétálva egy fedeztetőpalánk mellett tesztel minket, vajon kitaláljuk-e, mi az. Legyen elég annyi, hogy az első tippünk az a választási plakáthely volt.
Szereti a birkahúst?
SRB: Tőlem rohadtul távol áll a vega meg a vegán.
és ez Magyarország földjeinek 15 százalékára igaz. Itt most egy valami miatt van értelme termelni, azért a rohadt mezőgazdasági támogatásért. Ezért húzza félre és teszi tönkre a támogatási rendszer a normális mezőgazdasági működést. Mi a francnak kell támogatni valami olyat, ami garantáltan gazdaságtalan?
Hogy akarja ezt elmagyarázni a választóinak?
SRB: Én Schiffernek azt mondtam, hogy a következő négy évben végigjárom az összes magyar települést. Viszek egy számítógépet meg egy projektort magammal, és minden egyes faluban levetítem azt, hogy a mezőgazdasági támogatások kinek a zsebébe kerülnek. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap kizárólagos célja, hogy vidéken tartsa az embereket, és ott a legjobb életminőséget nyújtsa nekik. Ehhez képest a támogatásoknál az első húszban nincsenek benne vidéki emberek, csak a Csányiék, Leisztingerék, Mészáros Lőrincék, Simicskáék, meg az összes többi. Azt kell megértetnünk az emberekkel, hogy hol van a zsé.
A Facebookon is a vidéki gazdákat akarja megszólítani? Terjedelmes naplót ír a hivatásos politikussá válásról, és saját magán gúnyolódik, amikor nehézkesen megy.
SRB: Én nem értek a politikai kommunikációhoz, de az LMP nagyon szorgalmazta, hogy legyek a Facebookon. Elmondtam Andráséknak,
Mondtam, nem tudok annyi embert elérni így, mint a Szél Detti, akinek húszezer követője van. Az volt a véleményem, semmi értelme, hogy ezzel foglalkozzak, de a politikai tanácsadók azt mondják, a parasztságon túl egy halom más réteget is meg tudok ezzel szólítani.
Orbán Viktort elrabolták
Közben elered az eső, visszaülünk az autóba és elindulunk vissza a Nimfea központjába, a rádiót nem kapcsolja be. Megkérdezzük, mit szokott hallgatni: azt válaszolja, mostanában nincs nagyon ideje a zenére, de fiatal korában a heavy metal volt a kedvence, nagy Helloween-fan volt, az utódzenekarait is szerette. Egyébként a túrkevei Elnök emberi rajongói csoport tagja, ha pedig könyvről van szó, Fekete Istvánt szereti. De nem a gyerekirodalmi műveit, hanem például a Ballagó időt és a Zselléreket. A búcsúzás előtt még beszélgetünk egy sort arról, hogyan alakítja a politika az ember személyiségét, végül pedig egy megdöbbentő vallomás hangzik el az édesanyjáról.
Mit gondol, önt meg fogja változtatni a parlament?
SRB: Én ebbe nőttem bele, ami itt van. Láttam, hogy a faterom építi a szemben lévő telepet, ahogy az emberek a semmiből építik a gazdálkodásukat. Nagyon röstellem, de a szememben az egyik legnagyobb érték, ha az ember termel valamit, valamit létrehoz. Ez az értékrend, ez a szocializáció a parlamentben nem fog elmúlni, hiába mondják, hogy ott megbolondulnak az emberek .Erre fel vagyok készülve. Arra nem vagyok felkészülve, hogy csesztessék azokat a pályázatokat, amiket eddig nyertem. Rosszat ebben az országban bárkiről el lehet mondani. Pláne ha valamit elért. Annak idején, mikor Ángyán József ki akart lépni a Fideszből, megmaradt bennem nagyon, mikor azt mondta: leszek én még pedofil!
A Fidesz elnökéről mi a véleménye?
Ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés. Szerintem valamikor a ‘90-es évek végén, a kétezres évek elején
Ha meghallgatom az akkori Orbánt, egy szimpatikus radikális demokratát látok, akiről feltételezhetetlen az, amit az elmúlt négy évben a Fidesz csinált. Piszkosul nehéz elhinnem, hogy ez ugyanaz az ember!
Várja, hogy találkozzon vele, és legyen egy jó kis vitájuk?
Hát én arra nem várok, de anyukámnak megígértem, hogy dedikáltatni fogom a könyvét vele.
Ő rajongója Orbán Viktornak?
Nézze, vidéki térségben élünk. Anyukám átélte azt, hogy elhajtották a hat muraközi lovát az apjának, akit meg is vertek ‘56 után. Az ilyen emberekből soha nem lesz baloldali érzelmű, aki nevét adná olyanhoz, aminek bármi köze van a volt pártállamhoz. Orbán Viktor egy szimbólum az ő számára, mint aki legyőzte ezeket. Lehet, hogy nem szereti és csóválja a fejét minden korrupciós ügyre, de a magyar társadalom többsége ilyen érzelmi beakadások alapján dönt.
Hogyan tudta az édesanyjának elmagyarázni, hogy van egy olyan párt, hogy Lehet Más a Politika, és ön annak a tagja?
A rendszerváltás akkor fejeződik be, ha a rendszerváltás pártjai kikopnak a parlamentből. Kormányváltó párt lehetünk, annak viszont nincsen esélye, hogy 2018-ra eltüntessük a rendszerváltó pártokat. Az LMP egyébként sohasem abban lesz érdekelt, hogy többséget szerezzen vagy kétharmadot, hanem abban, hogy legyen a parlamentben hat-hét párt, ahol legnagyobb is maximum 35 százalékos, és így mindig szükség legyen kompromisszumra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
