Ügyészség: Simon írta alá a kamu útlevelét
További Belföld cikkek
- Fékhibát észleltek egy Budapestre érkező repülőnél, azonnal a helyszínre vonultak az illetékes szolgálatok
- Brutális katonai gépjárművek érkeznek Budapestre
- Toroczkai László: A Fidesz önmagát fogja elpusztítani
- „Álljon a görcs a lábába és a kezébe, aki ilyet csinál” – Gyurcsány Ferencet kidobták Debrecenben
- Leharapta felesége ujját a féltékeny kamionos
Továbbra is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják az MSZP volt elnökhelyettesét, de a jelenlegi tényállás szerint a "vagyoni hátrány mértéke magasabb", mint a korábbi tényállásban. Emellett Simon Gábort az ügyészség öt rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítja - közölte az ügyészség.
Az ügyészség szerint Simon két osztrák bankszámlán tárolt pénzét, egy üdülőt, valamint egy lakóingatlant is olyan pénzből szerezte, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában és aminek az eredete ismeretlen. Adót sem fizetett utánunk. "Erre figyelemmel a korábbi gyanúsításhoz képest a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány magasabb összegű, közel 100 millió forint" - közölte az ügyészség.
A tényállást még annyiban módosította az ügyészség, hogy "Simon Gábor a korábban ismertté vált bankszámlája mellett nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének további, szintén osztrák bankszámlákon tulajdonaként szereplő, százezer eurós nagyságrendű összegek vonatkozásában".
Az újonnan közölt gyanúsítás szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámla-nyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el „Gabriel D” névaláírással. Erre figyelemmel a korábbi három rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatti gyanúsítás öt rendbelire emelkedett.
Simon Gábor panasszal élt a gyanúsítás ellen, a vallomástételt megtagadta.
Simont március 10-én az állítólagos bissau-guineai útlevele miatt felbujtóként közokirat-hamisítással gyanúsították meg, majd őrizetbe vették, két nappal később pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Később, már az április 6-i parlamenti választás után meghosszabbították három hónappal az eredetileg 30 napra elrendelt kényszerintézkedést. Ez ellen Simon és védője is fellebbezett, a Fővárosi Törvényszék pedig másodfokú, jogerős döntésében megszüntette az előzetest. Helyette az egy fokkal enyhébb kényszerintézkedést, a házi őrizetet rendelte el a volt politikussal szemben. Ez azt jelenti, hogy otthonát nem hagyhatja el, a rendőrök ezt naponta kétszer ellenőrzik.
Mint arról beszámoltunk, márciusban háromra nőtt a Simon-ügy gyanúsítottjainak száma, miután a Központi Nyomozó Főügyészség a mandátumáról lemondott volt szocialista képviselő ellen adócsalás, magánokirat-hamisítás és közokirattal visszaélés miatt folyó eljárást egyesítettek más, korábban indult nyomozásokkal. Az egyik gyanúsított, Welsz Tamás azóta tisztázatlan körülmények között meghalt.