Mihály
10 °C
25 °C

Azért rúgták ki, mert bírálta a kormányt

D SOS20111103008
2014.05.27. 10:28
A strasbourgi bíróság kimondta: Baka Andrást azért váltották le a Legfelsőbb Bíróság éléről, mert bírálta a kormánykoalíció törvényeit. Baka a bíróságok függetlenségét szerinte sértő törvényekről mondott véleményt, 2011-ben, három és fél évvel a megbízatásának vége előtt alkotmányba írt szabállyal mozdították el. Ez az alapvető emberi jognak számító véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása, ezért jogellenes.

Véleményének kifejtése miatt váltották le Baka András főbírót a strasbourgi bíróság szerint. A testület kedd reggel közzétett ítélete szerint megalapozottnak látta Baka keresetét, amiben azt kifogásolta: 2011-ben azért váltották le Legfelsőbb Bíróság (a későbbi Kúria) elnöki tisztségéből, mert kifogásolta a kormánykoalíció egyes törvényeit.

Giró-Szász: tanulmányozzuk az ítéletet

A kormány a kézhezvétel után áttanulmányozza a volt legfelsőbb bírósági elnök, Baka András ügyében született strasbourgi ítéletet, majd ezt követően hoz döntést, ha szükséges – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI-vel.

Baka vagyoni kártérítést is kért, ennek összegéről még nem döntött a bíróság. A kormánynak és Bakának az ítélet véglegessé válásától számítva három hónapja van, hogy megegyezzen. Ennek hiányában a bíróság dönt majd a kártérítés pontos összegéről. Baka az elmaradt bére és más jogcímek alapján 224 millió forint vagyoni és 6 millió forint nem vagyoni kártérítést kért, valamint 46 millió forint ügyvédi munkadíjat.

Az egyhangúan meghozott ítélet valószínűleg csak hónapok múlva válik véglegessé: a kormánynak három hónapja van, hogy a bíróság Nagykamarájához fellebbezzen. A Nagykamara indoklás nélkül dönt arról, hogy foglalkozni akar-e a kérdéssel, és szinte biztos, hogy nemleges lesz a válasz, tehát ez a megoldás főként csak időhúzásra jó a kormánynak. Arról, hogy valószínűleg miért nem kerül majd a Nagykamara elé az ügy, itt olvashat részletesen.

Visszafogja a szólásszabadságot

Bakát úgy távolították el, hogy egy új feltételt támasztottak a Kúria elnökével szemben: azt, hogy ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ebbe az öt évbe viszont nem számított bele a nemzetközi bíróságon eltöltött idő (Baka 17 évig volt bíró a strasbourgi bíróságon). Az elmozdításáról szóló szabályt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe írták be. Ez biztosította, hogy az Alkotmánybíróságnál (AB) nem lehetett megtámadni a döntést, mert az átmeneti rendelkezések alkotmányi szintűek, így ezeket az AB nem vizsgálhatta. Az Alkotmánybíróság utóbb alkotmányellenesnek mondta ki az átmeneti rendelkezéseket, ez azonban Bakán már nem segített.

Mivel Baka egyetlen bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz sem fordulhatott, ezért a strasbourgi bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is megállapította. A diszkrimináció tilalmával kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy

a szankciótól való félelemnek dermesztő hatása (chilling effect) van a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlására.

Ez csak egy példa a sok közül

Üdvözli a döntést a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért. A három civil szervezet is részt vett a strasbourgi bíróság előtti eljárásban, arra hívták fel a figyelmet, hogy Baka eltávolítása csak egy példa „a 2010 óta zajló, a jogállamiságot és az alapjogokat sértő, a független intézményeket gyengítő jogalkotásnak.”

A három jogvédő szervezet emlékeztet arra, hogy nem csak a Legfelsőbb Bíróság elnökét váltották le idő előtt, hanem az adatvédelmi biztost, az Országos Választási Bizottság tagjait és a Gazdasági Versenyhivatal alelnökeit is. Kifogásolták az egyénre szabott törvényeket is, például a lex Borkait, a lex Szapáryt és a lex Szászt. Ezekről itt olvashat részletesen.

A jogvédők szerint „a mai döntés újabb bizonyíték arra, hogy a »közjogi forradalom« tartalma és módszerei, jelesül Magyarország Alaptörvényének egy-egy rendelkezése nem felel meg az európai követelményrendszernek.”

A bíróság kiemelte, hogy Bakának nemcsak „joga, hanem kötelessége is volt a Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként kifejteni véleményét a bírósági rendszerrel kapcsolatos reformokról”. Strasbourg szerint „nincs bizonyíték, ami arra utalna, hogy a felperes által kifejezett vélemény túlment volna a szigorúan szakmai szempontokon, vagy indokolatlanul személyes támadást vagy sértést tartalmazott volna.” Ezek alapján pedig a bíróság arra jutott, hogy a főbíró elmozdítása egy demokratikus társadalomban indokolatlan és túlzó volt.

Baka: erkölcsi elégtétel

Erkölcsi elégtételt jelent Baka András számára a strasbourgi bíróság ítélete, közölte az MTI.

Baka a hírügynökségnek elmondta, hogy még nem volt ideje részletesen áttanulmányozni az ítéletet, de úgy látja, hogy igazat adtak neki ebben az egész magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő ügyben, ezért ez a döntés elégtétel lehet minden magyar bírónak is.

Hivatalában való visszahelyezését nem kérte, ezért erről nem is dönthetett a strasbourgi bíróság, tette hozzá az MTI kérdésére.

Mit bírált a bíró?

Baka András még főbíróként az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a büntetőeljárási törvény kiemelt ügyekre vonatkozó módosítását, ami többek között lehetővé tette, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész válasszon bíróságot. Kifogásolta azt is, hogy az új törvény alapján 72 helyett 120 óráig tarthatott fogva a rendőrség valakit bírói döntés nélkül. A törvény szerint kiemelt ügyekben az ügyész megtilthatja a terhelt és a védő érintkezését az őrizet első negyvennyolc órájában, ami Baka szerint szintén alkotmányellenes. Később az AB döntése és az EU-s szervek felháborodása miatt a kormánykoalíció részben visszakozott és az ötödik alkotmánymódosítással enyhített a szabályokon.

Baka kifogásolta a bírók korai nyugdíjazását és a bírósági rendszer átalakítását is. A kormánykoalíció a bírók nyugdíjkorhatárát hetvenről hatvankét évre csökkentette, azzal indokolva a döntést, hogy az előző rendszerben ítélkező bírók mihamarabb nyugdíjba menjenek. A volt főbíró – és a teljes magyar bírói elit is – levélben tiltakozott a döntés ellen, mert szerinte ez politikai támadás a bírók függetlensége ellen. A levélben leírta, hogy a bírók 72 százalékát a rendszerváltás után nevezték ki, valamint „míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél.” Az Indexnek adott későbbi interjújában Baka azt mondta, hogy az intézkedés célja a „a mostani adminisztráció által kinevezett vezetők helyzetbe hozása” volt.

EU-s botrányt is keltett a bírák idő előtti nyugdíjazása, később az Alkotmánybíróság és az EU bírósága is elkaszálta a szabályozást. A bírák nyugdíjkorhatára elvileg visszaállt ugyan, de a bírók nem kerültek automatikusan vissza a munkahelyükre. Így a továbbra is dolgozni akaró bíróknak külön pereket kellett indítaniuk, tehát nagyrészt mégis érvényesült az Orbán-kormány eredeti szándéka: lecserélni a bírói kar egy részét.

Baka három éve, a leváltása idején azt mondta  az Indexnek: „Meggyőződésem, hogy a bírósági szervezet érdekében elmondott beszédem miatt született döntés az eltávolításomról.” A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt kifogásolta, hogy az új Alaptörvény életbelépésével szerinte olyan rendszer alakult ki, ahol végső soron egyetlen ember, az Országos Bírósági Hivatal elnöke mondhatja meg, hogy ki lehet bíró, és ki nem. Ennek a szervezetnek egyébként az a Handó Tünde az elnöke, aki Orbánékkal együtt lakott a legendássá vált Bibó István Szakkollégiumban, majd a fideszes Szájer József felesége lett.

Baka azt a semmisségi törvényt is nyíltan támadta, ami alapján a 2006-os zavargások idején kizárólag rendőri jelentések alapján elítélt embereket rehabilitálták. Baka szerint a törvénnyel az Országgyűlés beleszólt a bíróságok munkájába, ami sérti a bírók szabad mérlegelési jogát. Az Alkotmánybíróság később nem találta alkotmányellenesnek a szabályt.

Ott dolgozott, ahol most döntöttek

Baka szerint a véleménynyilvánítását akarták elnyomni azzal, hogy miután kifogásolta a kormány törvényeit, egyfajta büntetésként eltávolították. Kifogásolta, hogy nem volt lehetősége jogorvoslatra az elbocsátása ellen (hiszen arról alkotmányi szintű jogszabály rendelkezett, amit még az AB-nél sem lehetett megtámadni). A keresetében azt is leírta, hogy az idő előtti elbocsátása miatt kevesebb fizetést és juttatást (személyi védelem, lakhatás, titkárság) kapott. Baka a keresetét többek között a diszkrimináció tilalmára is alapította: míg őt leváltották, a többi bírót vagy az Alkotmánybíróság elnökét változatlanul meghagyták a tisztségében.

A Sólyom László köztársasági elnök javaslatára, de csak harmadszori nekifutásra megválasztott volt főbíró egyébként kínosan ügyelt a függetlenségének a látszatára is. Paczolay Péterrel, az AB elnökével 2010 elejétől kezdve (a kilencvenes évek gyakorlatát újra felelevenítve) nem mentek el az állami ünnepségekre.

Az ügy furcsasága egyébként, hogy Baka az egykori munkahelyénél perelte be a magyar államot (máshol nem is tehette). A volt főbíró 1991 és 2008 között a strasbourgi bíróság magyar bírája volt. 1990-ben az MDF színeiben, de pártonkívüliként lett a parlament tagja, erről a strasbourgi kinevezésekor mondott le. Jelenleg a Kúria egyik bírói tanácsának elnöke.