Jól be akartak olvasni, de most nincs kinek
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
Az MSZP április 6-án és május 25-én is jelentős vereséget szenvedett el, ezért vállalom a felelősséget
– Mesterházy Attila csütörtök délben rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy lemond. Nem csupán távozik az MSZP elnöki és a frakcióvezetői tisztségéből, de egyik posztért sem indul újra. Regnáló pártelnökként így már nem kell végighallgatnia a megalázó kritikákat, ugyanis bejelentése alig néhány órával a megbuktatására készülő fővárosi MSZP-sek találkozója előtt érkezett.
Elfogyott körülötte a levegő
Mesterházy Attila is hivatalos volt a csütörtök délutáni fővárosi párttanácsra. Szerdán el is fogadta a meghívást annak ellenére, hogy az utóbbi napokban egyértelművé vált: a rendezvény fő programpontja az lesz, hogy őt megbuktassák. Szerdán szinte az összes MSZP-s kerületi szervezet a fővárosból saját állásfoglalást készített az EP-választás után előállt helyzetről, és egyöntetű álláspont alakult ki arról, hogy a súlyos vereség után az elnöknek kell elvinnie a balhét.
A pártban hirtelen azok is eltávolodtak Mesterházytól, akik korábban bizalmasainak számítottak. A törés már a választás éjszakáján megmutatkozott. Mesterházy elnökségi ülést hívott össze, melyre a pártot a kampányban irányító Országos Választási Bizottság (OVB) tagjai is meghívást kaptak. A krízishelyzetben sem az erős embernek számító Tóbiás József és Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettesek, sem Tóth Bertalan országos elnökségi tag nem jelentek meg, és az éjszakai sajtótájékoztatón sem vettek részt. Tóbiás és Lukács Mesterházy közeli szövetségesének számított, de tőle függetlenül emelkedtek fel, a pécsi Tóth Bertalanból azonban Mesterházy csinált elnökségi tagot.
Látványosan Mesterházy ellen fordult Horváth Csaba is, aki a budapestiek képviseletében szerda este az ATV-n beszélt arról, hogy Mesterházynak „le kell mondania, és ezt úgy kell megtennie, hogy az a legkevesebb kárt okozza.″
Szerda délután Mesterházy emailt küldött az elnökség tagjainak, miszerint a szombati választmánytól azt fogja kérni, fogadják el az elnökség testületi lemondását Az emailre az elnökség tagjainak rövid időn belül kellett reagálniuk, hogy támogatják-e a javaslatot. Többen, így Horváth Csaba, Tóth Bertalan és Korózs Lajos vagy nem válaszoltak a felvetésre, vagy a szűk körnek címzett emailre olyan választ írtak, melyben megpróbáltak pozitív színben feltűnni a tagság előtt – és a választ egyúttal az elnökségnél egy jóval tágabb körnek küldték el.
Mesterházy feladta a leckét
Forrásaink szerint vasárnap este óta napról napra esett Mesterházy belső népszerűsége, főként azt rótták fel neki, hogy a bizalmi válság ellenére is taktikázni kezdett. A gyors lemondásával megkönnyítette volna a helyzet megoldását. Szerdára már egyes helyeken a csalódott tagság körében annyira túlfűtött lett a Mesterházy-ellenesség, hogy volt, aki „lincshangulatról″ beszélt.
Ebben a helyzetben óriási meglepetést okozott Mesterházy húzása, amikor csütörtök délben bejelentette, lemond a pártelnökségről és a frakcióvezetésről, és nem is jelölteti újra magát.
Ellenfelei az első diadalhullámok után azonban hirtelen ráébredtek, hogy Mesterházy most újra feladata a leckét. A budapesti párttanácstól a szombati országos választmányig mindenki arra készült, hogy Mesterházyt kell támadni, és közben ki lehet adni a gőzt. A fővárosiakkal az élen jól meg akarták neki mondani a véleményüket, a lemondás után azonban nincs kinek.
Még maga dönthetett a lelépésről
A pártban megoszlanak a vélemények, hogy mi vezette Mesterházyt a gyors kapitulációhoz. Forrásaink szerint még csütörtökön reggel is arról beszélt, hogy maradni akar, és ha kitart, még mindig ki tudott volna alkudni magának egy pozíciót. A frakcióvezetőség feladására pedig még az utolsó napokban sem akarta kényszeríteni senki. Ezért egyesek szerint nem önszántából dönthetett a távozás mellett.
Mások szerint viszont megérezhette, hogy ez az utolsó pillanat, amikor még erkölcsi tartással, saját döntésként tálalva léphet le. Az egyik elnökségi tag arról beszélt, Mesterházy egy „borzasztó erős, jó hatalomtechnikus″, akinek azonban nemcsak a személyes mozgástér volt a fontos, hanem a párté is. Forrásunknak Mesterházy azzal indokolta lépését, szerette volna elkerülni, hogy a hírek még napokig folyamatosan arról szóljanak, hogy ő hogyan taktikázik a pozícióban maradásért.
Mérhetetlenül egyetértek az indokaival és a lépésével is. Ez megnyitja az utat a helyzet egy teljesen jó rendezéséhez.
– így kommentálte a Jókai utcából távozva Szanyi Tibor az Indexnek Mesterházy lépését. A pártelnök neki is csak a sajtótájékoztató előtt szólt arról, mire készül, korábban ő sem tudott a tervről. Szanyi azt is hozzátette még, hogy aki ezek után a pártközösségnek ártó önálló utat keres, azt „személyesen fogja kilapítani″.
Az azonban, hogy a döntés milyen következményekkel jár, csak a következő napokban derül ki. Az belső ellenzék ugyanis nem tudta még kitalálni a következő lépést. Többen bejelentkeztek már a pártelnökségre, de egy olyan kompromisszumos megoldás, amely azt is tükrözni tudja, hogy a párt megértette a választók üzenetét, még nem rajzolódott ki. A dühös tagság pedig nem biztos, hogy megelégszik Mesterházy távozásával: a MSZP-sek az elszámoltatás előtt bűnbak nélkül maradtak.