Kinga, Kincső
19 °C
32 °C

Norvég Alap: a fideszes neveket elhallgatták

2014.06.01. 20:25
Fideszes múlttal rendelkező munkatársakat is találhatott volna a Norvég Civil Alapnál a Miniszterelnökség, de Lázár Jánosék csak kilenc olyan nevet hoztak nyilvánosságra az 50-60 fős gárdából, akiknek az LMP-hez vagy az MSZP-hez volt valaha köze. Az ellenzéki „politikai kötődés” bizonyítása azért jönne jól a kormánynak, mert Norvégia – ahogy az unió is – a rendszer átláthatatlanságára hivatkozva leállította a támogatások folyósítását. A Miniszterelnökség háborúja hétfőn újabb csatával folytatódik: a norvégok vitatják a Kehi jogosultságát, hétfőn mégis kimennek az alaphoz a hivatal ellenőrei.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) civil kapcsolatok főosztályán is ismerték a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) döntnökeinek névsorát, amelyből a Miniszterelnökség politikai alapon válogatva a hétvégén nyilvánosságra hozott néhányat.

A Miniszterelnökség a Magyar Nemzetnek és a 444-nek küldött meg egy kilenc nevet tartalmazó listát, akiket a tárcánál politikai kötődése vagy összeférhetetlensége miatt támadhatónak ítéletek. A sajtónak kiadott listán a kormányzati értékelést is rajtahagyták, így vált ismertté, hogy a döntnökök között van több olyan, akiknek korábban voltak LMP-s és egy olyan, akinek MSZP-s kapcsolatai.

Az Index információi szerint azonban a pályázati értékeléseket végző 50-60 fős gárdában egykori fideszes kötődésű személyek is dolgoznak. Erről azonban nem tett említést a Miniszterelnökség.

A névsor kiadásakor az sem derült ki, hogy hogyan jutottak Lázár Jánosék birtokába a nevek a Norvég Alappal több hete zajló összetűzés során. A pályázati értékelők személye ugyanis titkos, szerződésük titoktartási záradéka azt is tiltja, hogy tevékenységükről a nyilvánosság előtt beszámoljanak.

A NCTA pályázati bíráló bizottságainak munkájában az Emmi munkatársai is részt vehettek. Latorczai Csaba, az Emmi nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az Index kérdésére megerősítette, hogy az utóbbi egy-másfél évben a civil főosztály munkatársai képviselték a kormányt a Norvég Alapnál.

Latorczai ugyanakkor leszögezte, a Miniszterelnökség nem kért tőlük névsort.

A bírálók neveit az NFÜ-n keresztül is megszerezhették, mivel korábban az NFÜ volt a kormányzati meghívott a pályázati értékeléseken. Az NFÜ munkatársainak nagy része pedig már hónapok óta a Miniszterelnökségnek dolgozik.

Úgy tudjuk, a szombaton kiszivárogtatott névsorban többen valóban dolgoztak már az NFÜ-s időszakban is az NCTA bíráló bizottságaiban, van azonban köztük olyan is, aki rövidebb ideje szerződött az NCTA-hoz.

Az első norvég alapos programok 2008–2010 között futottak Magyarországon. A 33 milliárd forintból akkor 1,5 milliárd forint jutott a civil szektor fejlesztésére. A fő témák többek között a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, gyermek- és egészségvédelem és a civil szervezetek fejlesztése voltak.

A norvégok szándéka az volt, hogy a civileknek szánt pénzeket, adományosztási, civil fejlesztési tapasztalattal rendelkező, a központi kormányzattól független, a szektorba beágyazott civil szervezet ossza, így ajánlatokat kért 2007-ben. Erre pályázott az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium, amelynek tagja a Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány – Magyarország és az Autonómia Alapítvány. Mind a négy alapítvány több évtizedes tapasztalattal rendelkezett a területeken, így elnyerték a megbízást a Századvéggel szemben.

A második együttműködési megállapodást már az Orbán-kormány kötötte 2011. október 12-én. Ez mintegy 40 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé a 2009–2014-es támogatási időszakban – ebből 4 milliárd forint jut civil fejlesztésre. Az összeg éves lebontásban nagyjából a harmada az állami Nemzeti Együttműködési Alapon (NEA) keresztül szétosztott pénzeknek, hiszen ott csak a 2013-as költségvetési adatok alapján 3,5 milliárd forintot oszthattak el a CÖF-elnök irányítása alatt.

A kormányzat mégis nagy erővel támadt neki a norvég támogatások kisebb részét kitevő civil alapnak. Az offenzíva magyarázata az lehet, hogy a kormánynak jól jönne, ha bizonyítani tudná az alap ellenzéki kötődését, mert a norvégok – ahogy az unió is – a rendszer átláthatatlanságára hivatkozva állították le a nagy gazdaságfejlesztési támogatások folyósítását, miután az NFÜ helyett a Miniszterelnökség vette át a pályáztatást.