Nándor
6 °C
22 °C

Jobbikosok vonultak végig a miskolci nyomortelepen

2014.06.14. 16:10

Miskolc egyik nyomortelepén, az úgynevezett számozott utcákon vonult végig egy 30-50 fős csoport péntek délelőtt, köztük Jakab Péter és Pakusza Zoltán, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselői, valamint Zagyva György Gyula, aki az előző parlamenti ciklusban a párt országgyűlési képviselője volt – tudtuk meg Botos Ferenctől, a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat képviselőjétől.

A nyomortelep (amelyről szóló riportunkat itt olvashatja), májusban azzal került be a hírekbe, hogy a helyi Fidesz azt javasolta: a szegényeket költöztessék ki a helyi falvakban lévő, magasabb komfortfokozatú ingatlanokba, amiért cserébe kapjanak 1,5-2 millió forintot.  A „visszaszivárgások és visszaélések elkerülése érdekében” az így megvásárolt ingatlanra ötéves elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznének be – szólt a javaslat. Ezután megkezdődött az egymásra licitálás a helyi Fidesz és a Jobbik között: a Fidesz eredeti javaslata melletti aláírásgyűjtésbe kezdett, míg a Jobbik a javaslat egy radikálisabb, anyagi kompenzáció nélküli verziójához toborzott támogatókat.

A miskolci Jobbik ezt a Facebookon a következőképp fogalmazta meg:

(...) kényszerítsük rá a Fideszt az ingyenes gettófelszámolás elfogadására és megvalósítására. Nem a miskolciak pénzét kell eltávolítani a városból, hanem a renitenseket!

Valószínűleg ennek a kampánynak a része lehetett, hogy elmentek az egyik legszegényebb városrészbe „helyszíni bejárást” tartani – legalábbis Botos Ferenc szerint ezzel indokolták a jelenlétüket. A jobbikosok állítólag beszélgetni akartak a helyiekkel, de miután „észrevették magukat, hogy senki nem áll velük szóba, 15-20 perc után távoztak” – mondta lapunknak a helyi cigány nemzetiségi önkormányzat képviselője, aki miután reggel fél kilenc-kilenckor értesült az eseményekről, maga is a helyszínre sietett.

Atrocitás nem volt, megfélemlítés igen

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrség sajtóreferensének tájékoztatása szerint a helyszínen a Jobbik egyik helyi képviselője sajtótájékoztatót tartott, amelyen

felhívta a figyelmet az ottani állapotokra.

  A sajtótájékoztatót egy bejárás követte. A rendőrség szerint körülbelül 30-an vehettek részt az eseményen, amelyen semmilyen atrocitás nem történt.

A helyszínen több rendőr (Botos Ferenc szerint 4-5 rendőrkocsi) is jelen volt, de nem a jobbikosok, hanem egy állítólagos bűncselekményről érkezett bejelentés miatt. A rendőrség sajtóosztályának tudomása szerint azonban a kiérkező rendőröknek semmilyen ügyben nem kellett intézkedniük. A Roma Sajtóközpont tájékoztatása szerint a rendőrök a Miskolcon Maradunk Kitelepítés Elleni Bizottság nevű civil szervezet több tagját is igazoltatták.

Némileg másképp értékelte a történteket Dancs Attila, a Roma Polgári Mozgalom megyei elnöke és Botos Ferenc is: ők 40-50 vonulóra emlékeznek, akik közül többen jobbikos pólót viseltek. Botos Ferenc, habár elismerte, hogy a csoport tagjai nem provokálták és semmilyen módon nem inzultálták a helyben lakókat, úgy fogalmazott:

Az, hogy 40-50 fő kivonul a számozott utcákra, az már magában félelemkeltés.

Botos elmondta, hogy az ügyben feljelentést akarnak tenni a rendőrségen, mivel szerintük a fentiek közösség elleni izgatásnak minősülnek. 

Kicsúszott az irányítás

Dancs Attila szerint a történtek Kriza Ákos fideszes polgármester ténykedésének következményei, akinek „kicsúszott a kezéből az irányítás”. A Roma Polgári Mozgalom megyei vezetője szerint ez az akció már az önkormányzati választási kampány része volt:

a szegénység és a nyomor a politika eszközévé vált Miskolcon

– fogalmazott.

Jobbik: Az önkormányzati ingatlanok jogszerű használata a cél

Telefonon kerestük Jakab Pétert is, akit a Jobbik szóvivője az ügyben kompetens nyilatkozóként jelölt meg, és aki a cikk megjelenése után perccel hívott vissza minket.

Válaszaiból kiderült: a szombat délelőtti akciójukat egyáltalán nem tartotta félelemkeltőnek, mivel abban „miskolci polgárok” vettek részt, közterületen. Szerinte a roma aktivisták kiérkezésééig „nagyon pozitív beszélgetést folytattak a helyi romákkal”. Jakab elmondása szerint azért mentek ki a nyomortelepre, hogy bemutassák, hogyan lehet ingyenesen felszámolni a gettót. Szerinte ennek módja a törvénytelen állapotok megszüntetése, tehát például az áramszolgáltatást jogtalanul használók, illetve az ingatlanjukért bérleti díjat nem fizetők szerződéseinek felmondása.

A jobbikos politikus szerint ők nem kitelepítésről, hanem a törvényes állapotok helyreállításáról beszélnek, amivel „a gettó megszűnne gettó lenni”. Szerinte

ha a környezete látja, hogy a leghangosabb lakóval szemben is fellépünk, akkor az a törvények tiszteletére fogja sarkallni.

Kérdésünkre, hogy önkormányzati tisztviselőként, civilek kíséretében milyen jogcímen ellenőrizték, hogy a helyiek betartják-e a törvényeket, elmondta: a szükséges esetekben a hatóságokat is bevonták, így például a rendőröket egy olyan drogelosztó központ miatt hívták ki, amelynek a létezése „nyílt titok”, azt pedig, hogy valaki lopja-e az áramot, szerinte közterületről is lehet látni. Jakab Péter úgy fogalmazott: önkormányzati képviselőként kötelessége biztosítani, hogy az önkormányzati ingatlanokat jogszerűen használják.