Salamon
6 °C
14 °C

25 éve temették újra Nagy Imrét

2014.06.16. 08:32
1989. június 16.: több százezer ember volt kíváncsi, hogy ravatalozzák fel és temetik újra Budapesten Nagy Imrét és társait. A szertartás, amit Kádár is megélt, a rendszerváltás egyik legemlékezetesebb eseménye volt, a szocialista korszak végének jelképe. De még ennél is jelképszerűbb, hogy a kivégzettek ítéletét Kádár János halálának napján helyezték hatályon kívül „bűncselekmény hiányában”, a Hősök terén pedig egy fiatal politikus, Orbán Viktor karrierje látványosan elstartolt. A 25. évfordulóra az Orbán-kormány 300 milliós szuperkoncerttel készül a Hősök terén, mely azóta a békemenetek sűrűn látogatott helye is.

A ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítenek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni.

– dörögte egy kócos, borostás, de jól öltözött fiatal politikus a Hősök terén azoknak a fiataloknak a nevében, „akik az európai polgári demokrácia megvalósításáért küzdenek”. A Lenin-szobrot már két héttel korábban kimenekítették a Felvonulási térről, hivatalosan azért, hogy októberig felújítsák. Persze ma már tudjuk, hogy soha nem került vissza eredeti helyére, nem messze onnan, ahol a Sztálin-szobrot ledöntötte '56-ban a forradalom. De nem csak a szobrok eltűnése jelezte a változást.

1988: megalakul a Történelmi Igazságtétel Bizottsága

A rendszerváltás már a levegőben volt: az Ellenzéki Kerekasztalt 1989. március 22-én alapították azzal a céllal, hogy az MSZMP-vel szemben álló erők elérjék a demokratikus átalakulást. Az MSZMP-t megosztotta a változás iránti igény, Kádár János például a végsőkig kitartott amellett, hogy az 1956 után kivégzetteket nem lehet rehabilitálni – mégis megélte még Nagy Imre újratemetését, melyet a Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) készített elő.

Ki volt Nagy Imre?

Nagy Imre 1896. június 7-én született Kaposváron – írta megemlékezésében az MTI. A kommunizmus eszméivel az első világháborús orosz hadifogságban ismerkedett meg. A Szovjetunióban dolgozott az ottani magyar rádió szerkesztőjeként, majd a szovjet központi statisztikai hivatalnál és a Komintern Agrártudományi Intézetében. Szovjet nyomásra 1953-ban választották miniszterelnökké Rákosi Mátyás helyére, és meghirdette a szocializmus építésének "új szakaszát". 1955-ben leváltották.

Másodszor 1956. október 24-én választották meg kormányfőnek. Nagy Imre igyekezett elfogadtatni a felkelők célkitűzéseit a pártvezetéssel, de mérsékelni is igyekezett az általa túlzónak tartott követeléseket. Fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer bevezetését, majd november 1-jén Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és az ország semlegességét.

Nagy Imrét és társait 1958. június 16-án végezték ki. Az ellenük indított per 1958 júniusában zajlott, miután 1956 novemberében elfogták őket. A forradalmi események és a per között eltelt két évben az újjászerveződő hatalom szerint Nagy Imre és csoportja 1955-től kezdve tudatosan, az "imperialistákkal szövetkezve készült a proletárdiktatúra megdöntésére".

A vádlottakat "a népi demokratikus államrend elleni szervezkedésben való részvétellel", illetve "szervezkedés vezetésével" vádolták, Nagy Imrét hazaárulással is. A zárt tárgyalás után Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst halálra ítélték és kivégezték. Kopácsi Sándor életfogytiglani, Donáth Ferenc 12, Jánosi Ferenc 8, Tildy Zoltán 6, Vásárhelyi Miklós 5 éves börtönbüntetést kapott.

A bizottságot még 1988 tavaszán alapították, a szervezet június 6-án felhívást tett közzé, melyet a Nagy Imre-perben kivégzettek öt közvetlen hozzátartozója és 34 ötvenhatos elítélt írt alá: a kivégzettek tisztességes újratemetését és rehabilitálását követelték.

1988 nyarán, az újratemetés előtt egy évvel már szervezett keretek között emlékeztek meg a kivégzettekről: a rákoskeresztúri Új köztemetőben koszorút vittek a 301-es parcellára, a Batthyány-emlékmécsesnél is több mint százan tűntek fel, a tévészékház előtt Kis János és Mécs Imre mondott beszédet, Párizsban a Père-Lachaise temetőben tartottak ezzel párhuzamosan megemlékezést.

Novemberben a TIB felhívta a hozzátartozókat, hogy követeljék a jelöletlen sírba temetett 56-osok maradványainak kiadását. Pár nappal később az MSZMP Politikai Bizottsága „az ellenforradalmi események kapcsán politikai bűncselekmények miatt elítélt és kivégzett személyekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezéséről” hozott határozatot, ezután kapcsolatba lépett a hozzátartozókkal. 1989 januárjában arról határozott a kormány, hogy az érintettek családtagjai dönthessék el, nyilvános temetést szeretnének-e rendezni.

1989: népfelkelés, nem ellenforradalom

Az események felgyorsultak: Pozsgay Imre államminiszter január 28-án a rádió 168 óra című műsorában népfelkelésnek, „egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek” nevezte az addig mindenhol ellenforradalomnak csúfolt 1956-os felkelést. Február 14-én a TIB az Igazságügyi Minisztériummal megállapodott az újratemetés időpontjában, június 16-ban.

Arccal lefelé, kátránypapírban

 – így találták meg Nagy Imre és társai holttestét 1989 áprilisában. Ekkor Németh Miklós kormányfő már jogsértőnek nevezte a 30 évvel korábbi ítéleteket, a per anyaga a legfőbb ügyészhez került. Az Ellenzéki Kerekasztal a temetés előtti napon több száz ember részvételével emléktáblát helyezett el a Fő utcai ügyészség épületén a kivégzés emlékére.

Június 16-án a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, mellette egy hatodik, üres koporsót is – az összes halott jelképeként. A díszleteket Bachmann Gábor és ifj. Rajk László tervezte, a ravatal mellett hozzátartozók, rabtársak foglaltak helyet, a díszőrséget többek között a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Politikai Foglyok Szövetsége adta.

„Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk, mai fiataloktól jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezendő húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik” – mondta Orbán.

Hogy került a kaméleon az újratemetésre?

Azóta sem tudjuk, mindenesetre ön is megnézheti, hogy ott figyel Galambos Tamás Nagy Imre újratemetése című képén, melyet Kerényi Imre rendelt meg, hogy a bőrkötéses alkotmányt díszítse.

A festőnek valószínűleg félre kellett tennie a „Simicska Lajos vámot szed a sajóbábonyi kisóvodások uzsonnájából" című festményét, amikor befutott Kerényi Imre felkérése, ezért kerülhettek csipkelődő részletek az álnaiv tablóképre írtuk a képről, amikor elkészült, a festőt régóta foglalkoztathatta a motívum, mert már 1996-ban kaméleont festett a Hősök terére.

Göncztől Medgyessyig

250 ezer ember vonult ki a térre, mindent élőben közvetített a rádió és a tévé. Göncz Árpád és Vásárhelyi Miklós mellett megszólalt Mécs Imre az 56-os forradalmi ifjúság képviseletében, Rácz Sándor, a Nagybudapesti Központi Munkástanács egykori elnöke, az új nemzedék képviselőjeként pedig Orbán Viktor. A hatalom részéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Németh Miklós miniszterelnök, Pozsgay Imre államminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes is elhelyezett koszorút.

A térről 23 halottaskocsi, 30 személyautó és 52 autóbusz vitte ki a koporsókat, a szervezetek küldötteit és a hozzátartozókat a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájához. A koszorúk elhelyezése után felolvasták a kivégzettek névsorát, az egyházi szertartást kérő hozzátartozók kívánságára a különböző felekezetek papjai szentelték meg.

Nem sokkal később, Kádár János halálának napján, 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a legfőbb ügyész törvényességi óvása alapján hatályon kívül helyezte Nagy Imre és társai ítéletét, az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette.

300 millióból lesz koncert

Az újratemetés 25. évfordulójára a kormány 300 milliós szuperkoncerttel készül, a Scorpions és az Omega fellépése ezek szerint 296 282 354 forintba kerül, a szervezéssel a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-t bízták meg. A koncertet a Terror Házát is működtető KKETTK Közalapítvány rendelte meg.

Iparági szakértők szerint a majdnem 300 milliós összeg reális egy ilyen méretű, a Hősök terén rendezett koncerthez, ahol csak a zenekari gázsik kitesznek úgy 60 millió forintot (becsült összeg), az utaztatás, a szállás, a marketing, a promók készítése újabb tízmilliókat emészt fel, és ott van még a böhöm nagy színpad felépítése, a világítás és a hangtechnika beszerzése – szakértők szerint ki lehetne hozni kevesebből, de akkor „sem a látványvilág, sem a hangerő és annak minősége nem lesz az eseményhez méltó″. Öt éve egyébként kevesen voltak kíváncsiak a húszéves évfordulóra.

A Hősök tere egyébként a békemenetek kedvelt helyszíne is, Orbán már az elsőt Nagy Imre újratemetéséhez hasonlította, az idén márciusi békemeneten pedig Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke emelte ki a Műcsarnok előtt, hogy tudja: innen indult Orbán karrierje.