Havi másfél millió a gondnoknak

Nagyon sötét képest fest a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodásáról a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) abban a jelentéstervezetben, amely néhány hete készült el, miután a Kehi több másik egyetem mellett a Corvinus gazdálkodását is vizsgálta. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy nincs minden rendben az egyetem körül.

Az adósságokat évek óta maga előtt görgető intézmény élére tavaly nevezte ki a minisztérium Rózsás Péter gazdasági főigazgatót, aki hamar konfliktusba került az egyetem vezetésével – elsősorban Rostoványi Zsolt rektorral. A kettejük közötti feszültség egy idő után nyílt színi háborúba torkollt, aminek a végén Varga Mihály pénzügyminiszter menesztette Rózsást. Ez azért is ért meglepetésként sokakat, mert még főigazgatóként éppen Rózsás jelentette ki, hogy nagyon nincs rendben az egyetem gazdálkodása.  

Azt se tudják, mi a valós helyzet

Úgy tűnik, az egyetem belső ügyeit vizsgáló Kehi most lényegében ugyanazokra a megállapításokra jutott, mint amiket a kirúgott Rózsás hangoztatott még akkor, amikor pozícióban volt. Ennek a lényege, hogy bár a többi egyetemhez hasonlóan a Corvinus állami támogatásai is csökkentek, 

A Kehi revizorai egyenesen azt állítják:

Úgy tudjuk, a jelentéstervezetben szerepel, hogy a kormány által jóváhagyott PPP-programok miatt átlagosan évi 1,6 milliárd forintot kell fizetnie az intézménynek. Ilyen PPP-s megoldással húzták fel az egyetem egyik épületét, de a szerződés rendkívül hátrányos az intézményre nézve:  hiába fizeti ki ugyanis a Corvinus a húszéves futamidő alatt a beruházás összes költségét, az ingatlan soha nem lesz a tulajdona. Ez azért is furcsa, mert a hasonló PPP-s beruházások közül a többi nem ilyen, csak a Corvinusnál kötöttek ilyen furcsa megállapodást.

Fotó: Simó Endre / MTI

Így fordulhat elő az is, hogy noha a beruházó cégnek földhasználati díjat kell fizetnie, azt beépítették a bérleti díjba, amit az egyetem fizet nekik. Így a cég valójában ingyen használja az állami telket, és szedi be a saját irodaházának kiadásából származó bérleti díjat.

De ha ez sem lenne elég, a PPP keretében megújult kollégiumokat egy offshore hátterű cég üzemelteti, ezért nem is fizethetne neki bérleti díjat az egyetem mindaddig, amíg a társaság meg nem felel a törvényi előírásoknak.

Végkielégített, majd visszavett dolgozók

A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyetem valós többletfeladatok nélkül fizetett ki keresetkiegészítéseket, azaz el nem végzett munkákért is fizettek. Előfordultak olyan esetek is, hogy az intézmény olyan dolgozókat foglalkoztatott vissza, akiket korábban milliós végkielégítéssel rúgtak ki. A végkielégítéseket persze nem fizették vissza.

De az egyetem alvállalkozói közül is volt, aki jól járt. Az egyik kollégium üzemeltetését például egy olyan cégre bízták rá, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát (takarítás, őrzés-védelem, karbantartás) más alvállalkozóknak passzolt le.

Ráadásul a szerencsés céggel közbeszerzés nélkül szerződtek.

A közbeszerzéssel amúgy is hadilábon áll az egyetem. A vizsgálat feltárta, hogy 341 millió forintnyi beszerzést bonyolítottak le úgy, miközben beszerzési tilalom volt érvényben. A vizsgálat információnk szerint arra is fényt derített, hogy tucatnyi esetben a közbeszerzési előírások megsértésével kötöttek szerződéseket, összesen 287 millió forint értékben. 

Azok a HÖK-ös bulik!

Számos szabálytalanságot tártak fel a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) gazdálkodása körül is: a HÖK nem tudott elszámolni a saját rendezvényeinek pénzügyeivel. Ebben szerepet játszott a Kehi szerint az is, hogy az egyetem nem foglalkozott érdemben a HÖK működésével. Sőt, a jelentéstervezet kerek perec leírta, hogy ezekben az esetekben a sikkasztás és a csalás gyanúja is felmerül.

A Kehi azt is feltárta, hogy az egyetem az általa létrehozott társaságoknak sem nagyon nézett a körmére, így fordulhatott elő, hogy a cégek többsége az elmúlt években egyszerűen felélte a vagyonát. Volt olyan cég, amelyik már nem is végzett érdemi tevékenységet, az egyetem mégsem szüntette meg. Egy másik esetben pedig a felsőoktatási intézmény érdekeltségébe tartozó alapítvány tulajdonában lévő kft. engedett el törvénysértő módon egy 6,4 millió forintos követelést, miközben nem hajtott be egy 35,6 millió forintos jegyzettámogatást. Ugyanennél a cégnél a hűtlen kezelés és a sikkasztás gyanúja is felmerült, ezek miatt már a rendőrség vizsgálódik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!