Angéla, Petronella
14 °C
26 °C

17 milliárdot kap a Testnevelési Egyetem

2014.06.18. 07:56
A magyar felsőoktatásban hihetetlennek számító összeget kaphat az önállósuló Testnevelési Egyetem. A most még karként működő intézmény dékánja azt mondta: hosszú évek óta pénzhiánnyal küzdenek. Most felújíthatnák az ingatlanjaikat, a Csörsz utcánál multifunkcionális sportközpontot építenének, és épületeket kapnának a Sportkórháztól. A nemzetközi színvonalú munkához oktatókat hívnának, és saját felvételi rendszerük lenne.

A felsőoktatási törvény küszöbön álló módosítása szerint már az ősztől leválhat a Semmelweis Egyetemről a Testnevelési és Sporttudományi Kar. Az egykori Magyar Testnevelési Főiskola, majd Magyar Testnevelési Egyetem újra önállóvá válik. Új neve várhatóan Testnevelési Egyetem lesz, legalábbis a törvényjavaslatban ez szerepel.

Az intézmény úgy viselheti majd az egyetem nevet, hogy 3 kritérium teljesítése alól felmentést kap:

  • nem lesz legalább két kara 
  • nem fog legalább két tudományterületen oktatni
  • a rektornál nem írják elő az egyetemi tanári minősítést. 

Nincs szabványos kézilabdapályájuk

Radák Zsolt, a kar dékánja az Indexnek azt mondta: a Magyar Testnevelési Egyetem 2000-ben abban a reményben egyesült a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel és a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetemmel, hogy a finanszírozási helyzet jelentősen javul, és komoly anyagi forrásokat kapnak. Ez azonban elmaradt. 

Egy sereg problémánk az alulfinanszírozottságból származott, de el kell ismerni, hogy a Semmelweis Egyetem karaként tudományos vonalon nagyon sokat kaptunk.

Az önállósodástól azt remélik: végre pénz is áramlik az intézménybe, ami lehetővé tenné a nemzetközi színvonalú munkát. A kar épületei és eszközei mára elöregedtek, gyakran a minimális feltételeknek sem felelnek meg. Az intézménynek nincs egy szabványos kézilabdapályája lelátóval, nincs rendes kondicionálótermük, és a 25 méteres uszoda is megérett a felújításra.

Új csarnokot építenének

Bár a sajtóban korábban 27 milliárd forintos fejlesztésről lehetett olvasni, Radák Zsolt egy 17 milliárdos fejlesztési koncepcióról tud. Ehhez már egy tervet is készítettek . A fejlesztések között szerepel egy multifunkcionális csarnok megépítése. Ezt a Csörsz utcai pályán építhetnék meg. Miután az itteni pályát a kar korábban nem tudta fenntartani, tíz évre a XII. kerületi önkormányzatnak adta bérbe. A bérlet az év végén jár le.

A tervek között szerepel, hogy a Sportkórház (Országos Sportegészségügyi Intézet) néhány épületét, köztük az úgynevezett Hauszmann-házakat is megkapná a Testnevelési Egyetem. Cserébe végre befejeznék a Sportkórház új, Alkotás úti épülettömbjét, amelyet már 2002-ben elkezdtek építeni, de a beruházás félbemaradt.

A Testnevelési Egyetem a kórháztól csak olyan egységeket, laborokat kapna meg, amelyek a sportolók teszteléséhez, illetve rehabilitációjához szükségesek. Ma már Magyarországon is játszanak drága játékosok (például a kézilabdában), akiknél nem mindegy, milyen hosszú ideig sérültek.

Új oktatók, önálló felvételi rendszer

- Tud úszni?

- Nem.

- És ha megfizetem?

- idézte Radák Zsolt Hofi híres gegjét arról, hogy a pénz önmagában kevés a minőségi munkához. Éppen ezért a pénzből az oktatói és kutatói kart is bővítenék, amellyel szintén a nemzetközi színvonalhoz közelítenék az intézményt.

A dékán személy szerint nem tartaná jó ötletnek, hogy csak a sport világából érkezzenek szakemberek. Persze rájuk is nagyon nagy szükség lesz, de emellett a tudományos munkát is erősítenék.

A majdani önálló egyetem nem kizárólag az élsportot szeretné támogatni. Kimutatható összefüggés van egy ország GDP-je és a várható élettartam között, magyarázta Radák Zsolt. Magyarországon ebből a szempontból az elvárható átlagos élettartam alacsonyabb, így az intézmény ennek javításán is szeretne munkálkodni. A törvényjavaslatban is olvasható, hogy az élsport és аz utánpótlás-nevelés mellett а szabadidősport és а diák-hallgatói sport szakmai programjainak fellendítése is a feladatuk lesz. 

A dékán azt is szeretné, ha speciális helyzetüknél fogva nem vonatkozna rájuk az általános felvételi rendszer. Amióta ugyanis az érettségi a felvételi vizsgának felel meg, hiába tartanak alkalmassági vizsgát, az alapján nem rangsorolhatják a felvételizőket. Ahogy a művészeti egyetemre sem azt veszik fel rögtön azt, aki rajzból jól érettségizett, a Testnevelési Egyetemen is nagyobb súlyt kap a gyakorlati alkalmassági vizsga.