III/II-es operatív tiszt volt az új rendészeti államtitkár

2014.06.19. 15:15
Orbán Viktornak egy hete olyan rendészeti államtitkára van, aki Orbán Viktor 1989-es, Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszéde alatt a BRFK III/II-es operatív tisztjeként éppen beépített ügynököktől várt jelentéseket az ott történtekről. Tasnádi László később az NBH-nál, az Információs Hivatalnál és az APEH Bűnügyi Igazgatóságánál dolgozott, de megfordult Pintér Sándor cégeinél is.

A ma megjelent HVG szerint Tasnádi László, a Belügyminisztérium nemrég kinevezett rendészeti államtitkára 1989-ben a BRFK állambiztonsági szervének operatív tisztje volt. A 61 éves Tasnádi László adatlapját az Indexnek is sikerült megtalálni az Állambiztonsági Szolgálati Történeti Levéltárának honlapján.

Az itt látható adatok szerint Tasnádi 1988-ban főhadnagyként

a BRFK állambiztonsági szervének III/II-2. Osztály C alosztályának megbízott vezetője volt. 1989-ben már századosként vezette az osztályt.

Azt, hogy ez az osztály pontosan mivel foglalkozott, nem könnyű megállapítani. Az állambiztonsági szervezet országos felépítését megyei szinten és a rendőrségen is tükrözték, de a BRFK felépítése ettől valamelyest eltért.

A BRFK állambiztonsági szervezete

III/I. önálló alosztály (1969-től) 

III/II. Osztály 

− A alosztály (szovjet katonai objektumok külső védelme) 

− B alosztály (idegenforgalom) 

− C alosztály (kiemelt népgazdasági objektumok) 

III/III Osztály 

III/A alosztály, titkárság 

III/III 

− A alosztály (ifjúságvédelem, felső- és középiskolák, sportlétesítmények) 

− B alosztály (kulturális terület). 

− C alosztály (egyházi reakció) 

− D alosztály („F” dossziésok és egyéb) 

III/V. osztály 

III/1., 2., 3. önálló osztályok 

Forrás: Ungváry Krisztián tanulmánya a Kenedi-bizottság jelentésében

A lényeg, hogy a BM-éhez hasonlóan a BRFK III/II-es osztálya is kémelhárítással foglalkozott. Az is tudható, hogy

a C alosztály feladata elsősorban a belső reakció, a kulturális, ifjúsági és egyházi vonalon ellenséges tevékenységet folytató személyek, diplomaták operatív megfigyelése, és a kiemelt népgazdasági objektumok védelme volt.

Érdekes, hogy Tasnádi László neve az 1989-es Nagy Imre-temetés szervezésével kapcsolatban is felmerül. Az állambiztonság akkor szinte minden erejét bevetette a hatalmas tömeget vonzó esemény biztosítására. 

Levéltári iratok szerint az újratemetés idején Tasnádi László egy Amur és egy Vera fedőnevű titkos megbízott (tmb.) kapcsolattartó operatív tisztje volt (a tmb-k elvi meggyőződésből vettek részt a titkos együttműködésben, a kapcsolattartó operatív tisztek feladata a hálózati munka szervezése és az ügynökök irányítása volt.) 

Tasnádi a dokumentumok alapján az újratemetés idején telefonon tartotta a kapcsolatot az ügynökökkel.

Az újratemetésről nyilvánosságra került állambiztonsági jelentések egyébként szinte egytől egyig arról számoltak be, hogy a megemlékezés békés volt, az emberek méltóságteljesen emlékeztek meg a kivégzett miniszterelnökről. A temetésen dolgozó ügynökök közül legfeljebb annyit jegyeztek meg, hogy a tömeg lelkes tapssal üdvözölte azt a beszédet (Orbánét), ami a szovjet csapatok kivonásáról és a kommunista rezsim felszámolásáról szólt. 

A III/II-es munkájának részleteiről, köztük a Nagy Imre-temetésről Tasnádi Lászlót is megkérdeztük. Amint a válasza megérkezik, frissítjük a cikket.

Tasnádi későbbi pályája is érdekes. A rendszerváltás után a Nemzetbiztonsági Hivatal (belső elhárítás) alosztályvezetője, majd az Információs Hivatal (hírszerzés) osztályvezető helyettese lett. 1998-2000 között a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (a rendőrség belső elhárításának) helyettes vezetője volt, majd ő lett az APEH Bűnügyi Igazgatóságának vezetője. Innen ezért kellett mennie 2002-ben, mert az APEH elnökének engedélye nélkül adott tájékoztatást a bűnügyi igazgatóság munkájáról külső szervezeteknek, köztük a parlamenti pártok frakcióvezetőinek.

Tasnádi később a Pintér Sándorhoz köthető cégeknél bukkant fel.

A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója volt és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja. A 2010-es kormányváltás után ő lett Pintér Sándor kabinetfőnöke. Innen emelkedett most az államtitkári székbe.

A BRFK állambiztonsági szervénél dolgozóknál még egy párttitkárnak is nagyobb hatalma volt – mondta az Indexnek Ungváry Krisztián történész. Egy megyei első titkár beszámoltathatta a megyei rendőrfőkapitányt, és adott esetben utasításokat is adhatott a rendőrségnek. Ez fordítva nem működött.

Ungváry szerint álszent és prűd hozzáállás lenne ezeken az embereken elverni a port, ettől függetlenül azért cikinek tartja, hogy egy állambiztonsági múlttal rendelkező ember lesz államtitkár. 

A történész szerint azonban sokkal visszatetszőbb, hogy egy volt párttitkárhelyettes alkotmánybíró lehet, a nemzeti együttműködés rendszerében több volt KISZ KB-tag kapott szerepet, Pozsgay Imre pedig részt vehetett az új alkotmány megírásában.