Akkora Horn-szobrot állítottak, mint még soha

Délelőtt tizenegy előtt már két-háromszázan gyűltek össze  a parkban, és a hangszórókból szóló Örömódára próbáltak árnyékos helyet találni maguknak a kipakolt Flair széksorokban. A megjelentek magas átlagéletkorára pedig ezúttal pluszmagyarázat lehet a parktól néhány méterre található idősek otthona is. Külön sátrakban osztogattak ásványvizet a nagy meleg miatt.

A Kell-e politikusnak szobrot állítani, pláne, ha az illető a parlamentáris demokráciában volt vezető politikus, ráadásul a történelmi megítélése minimum vitatható? kérdés végére az MSZP többször is pontot tett már, ma azonban felkiáltójelet. Már letakart állapotában látszott, itt egy komoly szoborról van szó, a leleplezés után pedig még inkább.

Hátulról a mezőtúri kubikosszobor másának tűnik: hatalmas vállak, vastag lábak. Elölről azonban már látszik az egyébként izgalmas, csíkosra domborozott nyakkendőn, hogy itt bizony nem egy kubikosról van szó. Bár kétségtelen, hogy legendásan értett a nyelvükön. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere szerint olyan, mintha Horn együtt mozdulna velünk.

A szobor mellett felállított kivetítőn az avatóünnepség elején képeket vetítettek Horn Gyula életéből, majd egy kis részletet a megható felvételek közül, ahogy a Hornnak tulajdonított határnyitás után síró családok találnak egymásra. Később pedig egy rövid válogatást, ahogy mint miniszterelnök beszél a szocialista párt előtt arról, hogy lehet ugyan, hogy ő azt már nem éli meg, de biztos, hogy létrejön az Európai Egyesült Államok, mert nem lehet másképp.

Az avatáson megjelent Szanyi Tibor, Hiszékeny Dezső, Lendvai Ildikó, Horváth Csaba, Kovács László, Suchman Tamás, Mesterházy Attila, Kunhalmi Ágnes, Tóbiás József és a friss megyei elnök, Puch László is. A szobortól kicsit messzebb Molnár Gyula és szkinhedmúlttal vádolt, azóta budapesti pártelnökségéről lemondott Molnár Zsolt nevetgélt, a megjelent vendégek bemutatásánál pedig Tóth József, XIII. kerületi polgármester kapta a legnagyobb tapsot, már-már ovációt. Beszédet mondott Hannes Swoboda, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának volt vezetője.

Tóth beszédében elmondta, hogy Horn legnagyobb emberi teljesítménye az volt, hogy egy hétgyermekes szegény családból felküzdötte magát a miniszterelnökségig. Hitte, úgy kell beszélnie a többi politikussal és külföldi politikustársaival is, mint Mari nénivel és Feri bácsival. Bántotta, ha bántják a gyerekeket vagy szegényeket, sokszor el is veszítette a fejét ilyenkor, de volt önkritikája és gyorsan korrigált. 

A legnagyobb sérelem viszont az, hogy bár külföldön hullott Hornra a kitüntetéseső, itthon csak a XIII. kerület díszpolgára lehetett, állami kitüntetést életében nem kaphatott, mert két államelnök is elutasította azt.

A Horn Gyula-emlékművek és -szobrok története:

• 2013. szeptember 11. − A volt szocialista politikus egykori lakóhelyének, a XIII. kerületi Újpest rakpart 11.-nek a falán kapott domborművet az önkormányzat jóvoltából.
• 2013. október 5. − Az MSZP tagjai Marcaliban avatták fel a volt miniszterelnök mellszobrát.A szobor állítását Suchman Tamás, a volt miniszterelnök párttársa, a Horn-kormány privatizációs minisztere kezdeményezte a somogyi városban.
• 2013. október 12. − Újabb mellszobrot kap Horn Gyula, az előző másolatát, ezúttal a párt Jókai utcai székházának aulájában helyezik el. 
• 2014. július 4. − Egész alakos Horn-szobrot avatnak a XIII. kerületi Gyermek téren.

A leleplezés után az MSZP vezetősége, majd a többi vendég virágokat helyezett el a szobornál. Horn Gyula 1994 és 1998 között a harmadik Magyar Köztársaság kormányfője, 1990 és 1998 között a párt elnöke volt. Életének 81. évében hunyt el.